Odüsszeuszként jön-megy a világban Balázs Zoltán, a nemzetközileg jegyzett rendező, aki úgy érzi, talán ideje hazatérni Ithakára, az otthonába. Új rendezését, Margaret Atwood Pénelopeia című regényének színpadi változatát a budapesti Harmadik Hely színpada után a Gyulai Várszínházban mutatták be.
Néhol egészen különös címekkel találkozhatunk a hírek között, jegyzik meg a Duma Aktuál humoristái. Mintha egy őrült címgenerátor alkotná ezeket. Elébe is mennek a dolognak, és létrehozzák a sajátjukét. Emlékeznek a „Ki, mikor, hol, kivel, mit csinált?”-játékra az iskolából. Nos, indulhat móka! Jönnek a zakkant címek egymás után.
„Fejben dől el” ‒ hallani gyakran sportkörökben. Valóban fontos, hogy a sportoló tudatos kontroll alatt tartsa önmagát és teljesítményét, a siker ugyanakkor nem kizárólag az egyénen múlik. A Sportpszichológia című könyv egyetemi oktató és sportolókkal, élsportolókkal dolgozó szakember szerzői szerint a sportteljesítményekkel kapcsolatban számos más féligazság, mítosz is él a köztudatban. Átfogó kötetükben bemutatják a kiemelkedő teljesítményhez szükséges tényezőket, köztük azokat, amelyekre maguknak a sportolóknak nincs befolyásuk. Sportolóként és sportszakemberként a sportpszichológia alapvetései és a friss tudományos eredmények mellett szemléletes példákkal, hasznos eszközökkel, gyakorlatokkal, illetve kérdőívekkel fejleszthetjük magunkat. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadvány több részét is bemutatjuk a következőkben.
A Szovjetunió 1991-es szétesése után Belarusz lehetett volna az egyik sikeres, önálló útra lépő utódállam. Mostanra orosz gyarmati sorba süllyedt, amiért a 30 éve tartó hatalmához mindenáron ragaszkodó Aljakszandr Lukasenka államfőt terheli a legnagyobb felelősség.
A számára kiábrándító új európai erőtér és Magyar Péter megjelenése visszakényszerítette Orbán Viktort a táltosszerepbe. Amíg azonban tíz évvel ezelőtt Tusványoson azt kellett megmagyarázni, milyen szép lesz az illiberális állam, mostanra úgy kell beismerni annak kudarcait, hogy hosszú távon sikeresnek tűnjön. Orbán új várat akar építeni, de nem biztos, hogy be is fogja tudni fejezni – pláne, hogy futóhomokon nyugszanak az alapok.
A csupán a nevében patrióta, Orbán Viktor gründolta európai parlamenti frakciónak köze sincs az ókortól létező eszméhez, amely bár kissé formálódott, az alaptézis lényege változatlan, a haza vezérelte közösségi érdek felülírja a személyeset, és szemben áll a hatalomvágy fűtötte, nemzetet éltető nacionalizmussal.
Pártelnököknek kijáró kitüntetett figyelemben részesülhet, aki betér a rendszerváltás után pártszékházként működött emblematikus épületek valamelyikébe: az egykor politikai csaták támaszpontjaként szolgáló építmények többsége ma sokcsillagos szálloda vagy az lesz.
A Wall Street Journal cikke szerint ha ismét győzne a volt elnök, új alapokra helyezné az együttműködést az ukránokkal és Oroszországgal szemben is keményebben lépne fel. A New York Times viszont pont azt rója fel a Trump-kampánynak, hogy semmit nem lehet arról tudni, hogyan vetne véget a háborúnak.
A Tisza Párt elnöke ügyesebben kezeli a helyzetet, mint Karácsony Gergely tette 2019-ben az önkormányzati választások után, amikor Orbán Viktor gombokért megszerezte a támogatását.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Pesten, a Dohány utcában.
A világot irányító erőket nem érdekli senki személyes biztonsága – mondja Jurij Andruhovics az ukrán író, akinek új regénye, az Éj Rádió mindenhonnan száműzött hősét egyetlen ország sem fogadja be szívesen.
Azt gondolnánk, hogy nagyon kevés közös pont van a hetvenes évek vidéki magyar fiatalságának szórakozása és a mai londoni fiatalok világa között, pedig a szabadság, a lázadás megélése ugyanaz. Bizonyíték rá Martin Gábor és Martin Wanda Az örök fiatalság balladája kiállítása a Mai Manó Házban, ahol gyakran nehéz eltalálnunk, hogy melyik helyszínen készült egy-egy kép.
Nyikita Hruscsov dédunokája szerint Vlagyimir Putyint, amikor megtámadta Ukrajnát, az vezérelte, hogy nem kapta meg az általa szükségesnek tartott figyelmet a Nyugattól, ezért megmutatta, mire képes erőszakkal.
A mindennapi életet, a személyes kapcsolatokat is alapvetően befolyásoló technológiai változások, ezzel összefüggő mentális problémák, a feldolgozatlan Covid, a politikusi garnitúra elöregedése, az elitek és társadalmi csoportok közti villongások és az ennek nyomán kiélezett feszültségek – a Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora szerint főként ezek vezettek a fiatal amerikaiak közérzetromlásához és ahhoz a robbanásveszélyes helyzethez, ami polgárháborúba is torkollhat.
Átalakuló és egyre embertelenebbé váló háborúk és az országuk jövőjét veszélyeztető, különféle betegségektől szenvedő politikai vezetők – ezen a héten sem volt uborkaszezon a világban. A hírlevélben szó esik még arról, valóban a legzöldebb lesz-e a napokban kezdődő párizsi olimpia, illetve, hogy talán lesz esélyünk arra, hogy belátható időn belül valóban megbízható időjárásjelentéseket kapjunk. Végül egy elemzés arról, miképpen lehet a Föld képére formálni a Marsot, hogy legyen hova átköltöznünk, ha már elviselhetetlenné válik a klíma.
Németh András és Nagy Gábor világ eseményeivel foglalkozó hírlevélének célja, hogy megmutassa, mi rejtőzik a híroldalak élén szereplő hírek hátterében. Beszámol azokról az eseményekről és fejleményekről, amelyek ugyan nem kerülnek be a hírfolyamok fősodrásába, ám hosszabb távon megváltoztathatják mindennapi életünket.