Az atomerőmű-bővítés miatt már több száz orosz munkás és mérnök érkezett Paksra, de elszállásolásuk egyre nehezebb, mert a kisvárosban nincs elég megfelelő ingatlan. A csúcsidőszakban 8 ezer embert foglalkoztathat majd a beruházás, ez a város lakosságának a fele, de az építkezés körül annyi a bizonytalanság, hogy az ingatlanfejlesztők egyelőre nem kezdenek nagyobb lakásépítésbe a környéken. Az érkezőket segítő paksi orosz közösség egyik vezető aktivistája 45 éve lakik a városban, ő nem aggódik.
“A szerdai paksi látogatásakor nem hagytak sok szabad időt Kádár Jánosnak. Hiába mondta, hogy ő ide tulajdonképpen érdeklődő vendégként érkezett, s arra kíváncsi, hogyan, milyen körülmények között tanulunk atomerőművet építeni – az üdvözlő szavak után a beruházás kormánybiztosa, Szabó Benjámin rögtön a problémák közepébe vágott, s arról beszélt, hogy az új munkarend bevezetése milyen változásokat hozott. Az építők egy része ugyanis május óta tíz napig egyfolytában dolgozik, hogy aztán négyet pihenéssel, ki-ki családja körében tölthessen. Általános tapasztalat, hogy a tizedik nap már nagyon nehéz. Szerintem nehéz az első is – jegyezte meg Kádár elvtárs.”
Továbbra is messze vagyunk attól, hogy olyan írások szülessenek Paks II.-ről és Orbán Viktorról, mint az atomerőmű első blokkjának építéséről és Kádár Jánosról szóló fent idézett Népszabadság cikk. Nem a hangvétel miatt, azt talán már meg is haladtuk, hanem mert Paks II.-nek még létesítési engedélye sincs, míg 1979-ben, amikor a Népszabadság cikk megjelent, már csak négy év volt hátra az első blokk üzembe helyezéséig. Ezzel szemben Paks II. kivitelezése – jelen állás szerint – a 2030-as évek elejéig tart majd.
A Filmhíradó tudósítása a paksi építkezésről 1979 augusztusában:
A kormányközi megállapodást Paks II. megépítéséről 2014-ben írta alá Orbán Viktor Moszkvában. A beruházás azóta folyamatosan csúszik, sőt, 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után rövid ideig úgy tűnt, el is lehetetlenül, legalábbis ami az orosz atomenergiai vállalat, a Roszatom szerepét illeti. Ez a probléma azóta rendeződött, Paks II 2024 nyarán általános mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól.
Jelenleg a munkagödör kialakítása és talajszilárdítás zajlik, az orosz kivitelező még nem kezdte meg a tényleges építési munkálatokat a telephelyen, mert még nem kapott végleges létesítési engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól. Márpedig annak híján a beruházás csak a vasbetonszerelésekig haladhat.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy a beruházáson dolgozó orosz és belorusz mérnökök, irodai dolgozók és munkások ne lennének már most a helyszínen – legalábbis ezt mesélték nekünk többen, akik rálátnak a paksi ingatlanpiacra és az idetelepülő orosz munkavállalók helyzetére. A már Pakson és a régióban élő, az atomerőmű bővítésén dolgozó munkások és irodai dolgozók számát mindenki százas nagyságrendűre, legtöbbször úgy 500-ra saccolja, de az előzetes hatástanulmányok szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd a helyszínen.
Paks lakossága a 2022-es népszámlálás szerint 17 827 fő. Vagyis a magyar kormány azzal számol, hogy a Pakson élők száma, ha csak rövid időre is, de egy évtizeden belül közel másfélszeresére nő. A 8 ezer munkavállaló akkor is sok, ha a Paks 12 kilométeres körzetében lévő települések mintegy 60 ezres lakosságszámához viszonyítjuk. Felmerül a kérdés, hogy hol fognak ezek az emberek lakni. Hova fognak a családos dolgozók gyerekei iskolába járni? Hogyan fog ez a rengeteg ember beilleszkedni egy kisvárosba? Másképp: érdemes most Pakson ingatlanba fektetni?
Paks I. indításának pillanatai egy korabeli tévétudósításban:
A probléma nem új, elvégre Pakson nem először építenek atomerőművet. Kern Tatjána ott volt már legutóbb is, tolmácsként dolgozott az ERBE-nek, vagyis az Erőmű Beruházási Vállalatnak, ami az MVM mérnökirodája. Az orosz Távol-Keleten, Habarovszk megyében született, a Kern nevet akkor vette fel, amikor 1980 szeptemberében hozzáment Kern László első generációs atomerőműveshez. Novovoronyezsben ismerkedtek meg, Tatjána akkor már ott élt, férje pedig a helyi atomerőműnél volt kiküldetésen az MVM-től.
1980 szilveszterén Magyarországra, Paksra költöztek. Tatjána megtanult magyarul, egy ideig tolmácsként dolgozott, később 16 éven keresztül orosz nyelvtanárként tanított, végül az atomerőműtől ment nyugdíjba 2020-ban. Ma is aktív, testvérvárosi kapcsolattartóként, a TEIT (Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás; a paksi atomerőmű környékén lévő települések önkormányzati társulása) és a Roszatom kapcsolattartójaként, nemzetközi orosz projektekben vesz részt, és 2004 óta a Magyarországon Élő Orosz Honfitársak Koordináló Bizottságának az elnöke.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
