A történelem talán legnagyobb államvédelmi hatósága és az egyik leghírhedtebb diktatúrája után van mire figyelni az irattárakban. A német példából Magyarországon is lehet okulni az ügynökakták októberi megnyitása előtt.
Az elsőn, 1997-ben 300-an, a tavalyi „betiltott” Pride-on 300 ezren támogatták az LMBT-emberek jogegyenlőségét. A mai menetet a „Fejezzük be együtt a rendszerváltást!” jegyében hirdették meg.
Ahogy nagyon sajátos magyar szervezett bűnözés épült ki az Európai Unión belül az Európai Unió forrásainak megszerzésére, eltulajdonítására, úgy nagyon sajátos magyar virtusra, társadalmi önismeretre, munkára van szükség ennek felszámolásához. De a jogot jogszegéssel nem lehet helyreállítani. Nem, nem, soha.
Az állítólagos visszaélések miatt a Mohu július 1-től nem biztosítja az építési-bontási hulladék bizonyos kvótáig ingyenes leadását a lakosság számára, ez azonban a kormányhivatal szerint megsérti a hulladéktörvény rendelkezéseit. Az új, fizetős rendszer a szakemberek szerint az illegális szemétlerakást növeli.
Nagyon úgy néz ki, hogy a múlt kísértete újra megmérgezte a lengyel–ukrán viszonyt. A lengyelek felháborodtak, az ukránok megsértődtek, miközben újult erővel kérik számon egymáson a másik bűneit, ám a saját felelősségével egyik fél sem foglalkozik szívesen. A jelenlegi konfliktusból Moszkva profitálhat a legtöbbet, de ennek belátása Kijeven múlik, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy az ukránok képesek lennének az önkorrekcióra.
Amikor 2014-ben Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet, Moszkva éveken át öntötte a pénzt a félszigetbe, hogy az erőltetett fejlesztés révén is megmutassa a világnak, a régió csak nyert az országváltással. Mostanra azonban az ukrán dróncsapások miatt a Krím elszigetelődött, a benzinhiány, a bizonytalanság és az állandó fenyegetettség miatt a turisták elmaradtak, a helyi lakosok egy része menekülni kezdett, s ami a legfontosabb, sokkal nehezebbé vált a délkelet-ukrajnai frontokon szolgáló orosz erők ellátása.
Új befektető érkezéséről beszélt a HVG-nek a Népszava főszerkesztője, miközben a lapot kiadó társaság mögötti tulajdonosi és szerződéses viszonyok alapján azt sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, kik a végső gazdasági jogosultak. A Magyarország leggazdagabb üzletemberei közé tartozó, a Horn-kormány idején baloldali nagyvállalkozóként ismertté vált, majd a NER-ben is prosperáló Leisztinger Tamás hallgat, pedig egy titokzatos vételi opció egészen új irányt adhat az eseményeknek.
A magát a digitalizáció egyik iskolapéldájává kinövő Kínában a rengeteg okostelefon-gyártóhoz megannyi alkalmazásbolt is társul, amelyek kínálatában nem ritkák a nyugati világban megszokottaktól eltérő appok. Mutatunk néhány érdekes, esetenként társadalomkritikát is hordozó példát.
Szakmai szervezetek és az Újlipótvárosban élők egyaránt tiltakoztak a kerültebe tervezett Fenyő Miklós szobor ellen. Az önkormányzat szerint méltó emlék lenne, de a tiltakozások hatására mégis lekerült a napirendről. Mi volt a baj a szobortervvel?
Pillanatnyi állás szerint a legfőbb ügyész hivatalban maradhat, ha az ügyészség elsősorban Orbán Viktor felelősségét fogja vizsgálni az aranykonvoj ügyében, és a lehető leghamarabb megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket. Csakhogy a Magyar Péternek felkínált ügyészségi csali elfedi a tettesek egy részét, és könnyű menekülőutat kínál Orbán Viktornak.
Legfeljebb részsikereket érhet el az ügynökakták megismerésére létrehozandó Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság. Csak a dokumentumok egy részét tekinthetik át, ráadásul a szolgálatoknak továbbra is marad lehetőségük az 1990 előtti állambiztonsági anyagok visszatartására.
Hogyan indíthat háborút az amerikai elnök, kinek a nevéhez kötik a légkondicionálás feltalálását, miért nevezik át a focivébé idejére a stadionokat, ki a világ legnagyobbat ordító embere, miért bukkant elő egy vasútállomás a Kwai folyó mentén? Körkép az e heti Kilátóból.
Belpolitikai szempontok szerint jár el Magyar Péter Ukrajna ügyben, de ez nem feltétlenül a jogos magyar érdekvédelemről szól, viszont veszélyezteti a magyar–ukrán megbékélés esélyét.
A külföldi lapok kiemelten foglalkoznak Magyarországgal, a demokrácia visszaállításának kísérletével. Dicséretet kapott a magyar gazdaságpolitika, az viszont aggályokat kelt, hogy a Pride-ra vonatkozó nem jogállami korlátozások papíron továbbra is léteznek. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a Trump-kormányzatnál korruptabb még nem volt az Egyesült Államok történetében. Témák és véleménynek a világsajtóból.
Több településen ismét felütötte a fejét a vízhiány, a vezetékes vízhálózat nyomáscsökkenése, a probléma azonban nem önmagában a kritikusan elavult víziközmű-rendszerekben van, hanem főként abban, hogy a lakosság a nagy melegben felelőtlenül használja a csapvizet, az esetekben több mint kétszeresére emelkedő fogyasztással pedig a víz kitermelése és tisztítása nem tudja felvenni a versenyt.
Az utóbbi időben világszerte többször is előfordult, hogy egyes intézmények vallási okokra hivatkozva egyes embereknek nem nyújtanak bizonyos ellátási formákat. Ez kérdéseket vet fel az előítéletektől mentes, emberséges ellátórendszerbe fektetett társadalmi bizalmat illetően. Gömbicz Kata pszichológus, valamint Kengyel Judith Gabriella és Zsila Ágnes pszichológusok, az ELTE oktatóinak írása a Budapest Pride hetében.
A lap végigsorolja, milyen kemény ügyeken keresztül próbál megszabadulni elődje súlyos örökségétől a Tisza-párti vezetés.
A Tisza szavazói közt már szinte alig találni ellenzőt.
Évente félmilliárd forintba kerül, hogy a 6 milliárdból felújított, 670 millióból berendezett villában évente háromszor összeüljön a Corvin-lánc Testület. Tucatnyi alkalmazottja, autója, és hangversenyzongorája is van a testületnek.
Magyarország új miniszterelnöke most először vázolta fel, hogyan akarja lebontani Orbán Viktor autoriter államát. Ezt magyarázza a német olvasóknak Alexander Haneke, aki Bécsből követi a közép-európai fejleményeket.
