2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
Ha érvek és ellenérvek egymástól elszigetelve jelennek meg, nem ütköznek össze közös fórumokon, akkor átjárhatatlan véleményszigetek képződnek. Vélemény.
Várnagy Kinga Anyanyelve magyar című monodrámája egy fordulatos, de csak látszólag irigylésre méltó életút története.
Garancsi István részesedését is megvásárolva lett Mészáros Lőrinc magántőkealapja a győri székhelyű pénzintézet tulajdonosa.
Számos eszközzel védhette volna a magyar piacot az agrártárca az olcsó ukrán gabonával szemben, azonban még a legelemibb vizsgálatokat sem képes módszeresen elvégezni.
Az USA által szankcionált magyarok és a többiek. Biden elnök kezdi elveszteni a türelmét. A szövetségeseket ingerlő magyar politika a svéd NATO-csatlakozás ügyében. Az uniós migrációs politika hiánya egyre nagyobb károkat okoz. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Szankciós listára került az orosz gyökerű, de budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank, Magyarországon lőtték ki a Svájcból elkószált farkast, az ukránok szerint Magyarország pénzeli energetikai kitettségével az új európai ISIS-t. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A magyar kormány homokot szór a nyugati együttműködés gépezetébe, közben pedig nem sok érdeklődést mutat afelé, hogy javítsa viszonyát az Egyesült Államokkal. A helyzet viszont a Washington Post szerint egy csapásra változhat – ha 2024-ben a republikánusok átveszik a hatalmat.
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják – véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
A Nemzetközi Beruházási Bank már hetekkel a mostani amerikai szankciók elrendelése előtt gyakorlatilag beszüntette működését, írtuk itt a hvg360-on. Most újraközöljük cikkünket, amelyben arról volt szó, hogy az orosz hátterű, budapesti székhelyű pénzintézetnek keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni, ám Magyarország még kitart mellette.
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.
A vezető testületében 12 volt állam-, illetve kormányfőt felsorakoztató Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt igazgatója, Mark Leonard szerint a globális versengésben Kína nem az USA helyébe akar lépni, hanem egy egészen másfajta stratégiában utazik, ám, ahogy azt a szerző a Project Sydicate-en megjelent, majd a bécsi Der Standard által átvett cikkében állítja, nem tud célt érni.
Olaszország megtette, Németország fontolgatja – mi az? A ChatGPT felfüggesztése. A szabályozó hatóságok mellett tudósok és technológiai vezetők is aggódnak a mesterséges intelligencia túl gyors fejlesztése és terjedése miatt. Európában több hivatal, köztük a magyar is felfigyelt már a témára.
A jelenlegi és az előző tajvani elnök ellenkező irányú útja és Emmanuel Macron francia államfő pekingi látogatása a hangsúlyos diplomáciai gesztusokon túl is jelezte, milyen kusza a helyzet Kína, az USA és Európa viszonyában, illetve Tajvan ügyében.
A tengerentúli lapok nagy figyelmet szentelnek annak, hogy Orbán Viktor három legnagyobb ellenfeleként kezeli a NATO-szövetséges Egyesült Államokat, és folytatja oroszbarát politikáját. Magyarország orosz függőségei. Macron sikertelen jelképpolitikája. Klubrádió-sikerek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Ön szokott vásárolni azért, mert feszültnek érzi magát, és így vezeti le a stresszt? Ha igen, akkor nincs egyedül: az emberek 15-30 százaléka rendszeresen jutalmazza magát vásárlással. Válságos időben még többen vigasztalódnak így, egészen addig, amíg van pénzük rá, viszont az is kimutatható, hogy nem a leggazdagabbak szokása ez.
Rogán Antal megszólalt, megint sztrájkolnak a tanárok. Hokisaink kiestek, Washington odacsap. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Az ukrán nemzet és a magyar kisebbség a drámai helyzetben összezár, de a szeptemberben élesedő nyelvtörvény tényleg felborzolja a kárpátaljaiak kedélyét. Orbán Viktor pedig remekül használja ki a helyzetet a saját befolyása erősítésére – cserébe az ukránok 41 százaléka attól tart, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe.
Miniszterek és a kormánypropagandát irányító figurák Egyesült Államokból kitiltásáról is beszélnek diplomáciai körökben, de mindenki csak találgat arról, milyen bejelentésre készülnek ma a budapesti nagykövetségen. Abban ugyanakkor diplomáciai forrásaink egyetértenek: bármit is lép Washington, nem az Orbán-rezsim megbuktatása, hanem az elszigetelése a cél, hogy a szövetségen belül senki ne kövesse Orbán politikáját. Magyarország mindenképpen rosszul jár, akkor is, ha a Fidesz táborát egy ellenséges lépés csak még inkább összezárja.
