Elemzés a nagyon is sokszínű, sokosztatú putyini Oroszországról, Vlagyimir Putyin működéséről, cselekvésének mozgatórugóiról, az orosz társadalomról, évtizedes oroszországi káoszról, az ukrajnai háború hátteréről.
Hogy mi következik a jugoszláv esetből a mai válságra nézvést? Legfeljebb az, hogy újra itt a fenyegetettség, a menekültek, a félelem, az áldozatok, a gazdasági bajok és a többi. Minden más egybeesés a véletlen műve: háború van. Vélemény.
A közhiedelemmel és a média által sugalltakkal ellentétben a legtöbb ember a legszívesebben olyan romantikus kapcsolatban élne, amelyik barátsággal kezdődött – állítják kanadai kutatók.
Brazil gyártmányú szállítógép-pilóták magyarországi képzéséről is tárgyalt Budapesten Jiří Šedivý, az Európai Védelmi Ügynökség főigazgatója, aki felajánlotta, hogy Magyarország vállaljon nagyobb szerepet az EU űrvédelmi programjában. Interjú.
Fájni fognak Európának is az Oroszország elleni szankciók, különösen azoknak az országoknak, amelyek szorosan függenek Oroszországtól vagy jelentős üzleti érdekek fűzik hozzá. Ez a tanulópénz azért, mert nem tanultunk a történelemből. Vélemény.
Radoslaw Sikorski lengyel néppárti EP-képviselő, volt külügyminiszter a Die Zeitnek adott interjúban elégedetten nyugtázza, hogy Moszkva Ukrajna elleni agressziója nyomán végre 180 fokos fordulatot vett Németország Oroszország-politikája, és reméli, hogy a Nyugatnak sikerül visszafognia Putyin orosz elnököt, hogy nem követhessen el az eddigieknél is nagyobb őrültséget.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
Korlátlan gyermekfelügyeletet „elégséges”, azaz minden körülmények között elvárt szolgáltatásnak tekinteni nem lehet. Ha egy jogszabály mégis így rendelkezik, az a sztrájkjog teljes megvonását jelenti. Vélemény.
A magyar gazdaságot is megcsapja az orosz-ukrán háború: az OTP-t a tőzsdén tépik, a Richter piaca elvesztésétől tart, a forint ismét mélypontra került. De mennyire várható általános krízis?
Feltüzelte vagy apatikussá szelídítette a kormány a pedagógusokat azzal, hogy kiüresítette a sztrájkjogot? Még nem látni a küzdelem végét.
Orbán az EU-n kéri számon az értékpluralizmust, amelyet maga nem érvényesít, az ellenzék követeli, hogy tegye, de örül, ha az EU úgy jár el, mint Orbán. Vélemény.
A töltőállomásokon a hatósági árak miatt létkérdéssé vált, hogy Orbánéknak több szavazatot hoz-e a befagyasztott üzemanyagköltség, mint amennyit elvisznek az esetleg bezáró kutak. És hátra van még a feketeleves, hogy mit jelent majd a üzemanyagpiacnak az Oroszország ellen elrendelt egyre több szankció.
Egy kapuvári gazda disznóóljából került a Nemzeti Múzeumba 1948-ban sok értékes műtárgy. Ezek tulajdonjoga is tisztázódhat az állam és az Esterházy Magánalapítvány között folyó perben a Kúria minapi döntése nyomán, amely szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg, ezért az ügyet újra kell tárgyalni.
Ha megalázzák és sarokba szorítják Putyint, még veszedelmesebbé és könyörtelenebbé válhat – írta elemzésében Gideon Rachman.
Rendkívüli szankciókról határozott az EU, ma tárgyal az orosz és ukrán delegáció, Magyarország nem tud katonai eszközöket küldeni. Közben Orbán ha akarná, akkor sem biztos, hogy szabadulni tudna az oroszok szorításából. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A legjelentősebb kortárs orosz író szerint a Putyinban megbúvó szörnyet segítette a megvásárolható orosz elit, továbbá jó pár felelőtlen nyugati politikus, cinikus üzletember, korrupt újságíró és politológus
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Ezen a héten nem a megszokott formában jelentkezik az én hetem sorozatunk. Íróink - Krusovszky Dénes és Péterfy Gergely - most nem öt szót kaptak, csak egyet, háború. Péterfy Gergely írása.
