Mi jöhet Oroszországban Putyin után? Legyen-e a Nyugatnak erkölcsi skrupulusa, hogy mennyi fegyvert ad az ukránoknak? Meddig megy el Svédország Erdogan békítgetésében? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Újabb Balaton-felvidéki faluban könnyítik meg a befektetők dolgát a szőlőhegyen. Dörgicsén a lehetséges legnagyobb beépíthetőséget teszik lehetővé, hogy az étterméről ismert Gianni, a milliárdos Scheer Sándor és a vendéglátós Szini Béla borászatot és villaépületeket létesíthessen.
Várhelyi Olivér az Európai Parlament szerint nem az EU, hanem Orbán Viktor érdekeit védi, a kormánnyal tárgyal az élelmiszer-árstopok kivezetéséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerdán egy tragikus balesetben meghalt az ukrán belügyminiszter. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
Nem vonult száműzetésbe, és alá sem merült Szaddám Huszein diktatúrája idején Mohamed al-Szudani, akitől szinte csodatévőként várják, hogy véget vessen Irak szétszakítottságának.
Miközben a nyugati országokban milliók várják a Spotify Wrapped összegzését arról, hogy milyen és mennyi zenét hallgattunk az elmúlt évben, Oroszországban erre hiába vártak a felhasználók. A Rigában működő Meduza című orosz lap a VKontakte és a Yandex Music toplistáit elemezve mutatta be, miről árulkodik, hogy mi kerül ma a toplistákra.
Vannak magyarországi városok, ahol egyáltalán nincsenek "nőnemű" közterületek. A településhez kötődő ismert nők is csak nagyon ritkán kapnak utcát. Déryné azonban különösen népszerű a városok körében.
Andrzej Duda lengyel elnök az ötleteket immár a varsói amerikai nagykövetségen, és nem Kaczynskitól szerzi be. Salvini nem mutatkozik Putyin képével a trikóján, Le Pen nem kér kölcsönt Moszkvától. Trumpék is pofont kaptak az USA-ban. Széttöredezett a „populista internacionálé”, de ezzel együtt is csak óvatos derűlátásra int Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója.
A harmadikutasság sokszor még a nagyobb államok számára is csak illúzió vagy politikai szlogen – ezt jelzi az el nem kötelezett országok mozgalmának története.
Putyin újra megtámadhatja Kijevet, az ukránoknak több nehézfegyverzetre van szüksége. Henry Kissinger felülvizsgálta egyik korábbi álláspontját, aztán egy másikkal megint felborzolta az ukránok idegeit. Nobel-díjas közgazdász vonta kétségbe, hogy váratlanul fogyni kezdett volna Kína lélekszáma. Válogatás a világlapok írásaiból.
Kínos helyzetben vannak a világ kormányai, most választaniuk kell, hogy gazdasági visszaesés legyen-e vagy infláció – olvashatjuk egyre több elemzésben. De valóban létezik-e olyan összefüggés, hogy a válságot megúszni csak a nagyobb infláció árán lehet, és mi az elmélet az ilyen pesszimista gondolatok mögött?
Mátészalkán temetik el a meggyilkolt rendőrt, elutalták Ukrajna első uniós hitelrészletét, és bőven van hová zöldíteni a közbeszerzéseket. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A két politikus ideológiailag is lelki társnak számít, már elmúltak azok a idők, amikor Belgrád kétségbe vonta a vajdasági magyarok hűségét. Lapszemle.
A tőzsdei gázárak csökkenése trendszerű és látványos, de a hazai lakossági rezsi csökkentését mégsem indokolja. A kormánynak több más oka is van arra, hogy kétszer is meggondolja, nyúl-e a díjakhoz.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Megszállott, ellentmondást nem tűnő rendezőnek tartják a kanadai James Cameront, akinek csökönyösségét igazolja a munkássága. A Terminátorral kategóriát teremtett, a Titanickal kasszát robbantott, az Avatárral új világot álmodott, Sigourney Weaverből az Alien-franchise Ellen Ripleyként a legkeményebb női akcióhőst faragta.
Diadal és katasztrófa című, magyarul nemrég megjelent könyvében pozsonyi Comenius Egyetem tanára szakít a fekete-fehér látásmóddal, de tisztában van azzal, hogy Trianon ügyében aligha lehet közös nevező az érintettek között.