Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
Úgy vagyunk beállítva, hogy a jogtalan bosszú nagyobb elégtételt okoz, mint a négy és fél év másfél évre felfüggesztve. De a társadalomnak nevezett képzelt közösségben a bosszút kiszervezzük, a NER működtetőit, haszonélvezőit a hatályos törvények alapján, a független igazságszolgáltatás teljes szigorával kell elszámoltatni.
A parlamenti vizsgálóbizottságok lehetőségeinek kiterjesztése és az Alaptörvény módosítása is ütőkártya lehet a Magyar-kormány kezében. Mindkét kérdésben súlyos politikai és szakmai érvek ütköznek. Magyar Péter valódi parlamenti vitát ígér.
Óriási törvényhozási rohamot ígérnek erre a nyárra a parlamentben, sok rekord dőlhet meg. Volt már olyan, hogy az új képviselők szinte semmi nyári szünetet nem kaptak, de olyan is akadt, amikor napkeltéig tartották őket az ülésteremben.
Egyelőre csak fokozza az Otthon Start-os megaprojektek körüli bizonytalanságot az új kormány egyik első határozata: soron kívül felülvizsgál egyes kiemelt beruházásokat. Ki járhat végül pórul? És hogyan lesz ebből több tízezer új lakás?
Putyin Európa beteg embere, menekül a káosz elől. A terrorista Oroszország gyengeségét jelzi legújabb fenyegetőzése. Működni látszik Irán csetepatéstratégiája a Hormuzi-szoros ügyében. Az energiasokk még sokáig velünk marad, sok országnak most kell megfizetnie az árát annak, hogy nem ruházott be eleget az energiabiztonságba és a zöld átmenetbe. Témák és vélemények a világsajtóból.
Miközben Európa kiberfenyegetettsége rohamosan nő, Magyarország lemaradt a stratégiai védelem kiépítésében, és jelenleg nincs felkészülve egy súlyosabb kibertámadásra. Makó Gerald, a Cambridge-i Egyetem mesterséges intelligenciával és kiberbiztonsággal foglalkozó kutatója cikkében levezeti, miért volt elégtelen az Orbán-kormány stratégiája, ami a 4iG-vel titokban kötött 1300 milliárd forintos keretszerződésben csúcsosodott ki, és mire kellene figyelnie az új kormánynak, ha érdemben tenni akar az ország sebezhetősége ellen.
A kegyelmi botrány miatt lemondott miniszternek az egyik szeme sírhat, a másik nevethet. Ezúttal nem a szenvedélye okozhat neki örömet.
A Bethlen Gábor Alapkezelő menedzselésében csak 2020 óta több mint 700 milliárdot osztottak ki a Fidesz nemzet- és társadalompolitikájának támogatására – ennek a felülvizsgálatát ígérte öt évre visszamenőleg Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A kutató szerint hiába egyre elfogadottabb a szélsőjobb, nyerni egyelőre nem tud.
Tulajdonosváltáson esett át az a vállalat, amelyről márciusban derült ki, hogy egy szabadságjogok szempontjából kényes szofvercsomag licencét hosszabbította meg a nemzetbiztonsági szervek számára.
A ritkán nyilatkozó finn rendezőlegendának nemcsak Orbán Viktorról van lesújtó véleménye, de Budapestről szerencsére jó emlékeket őriz. Cannes-ban díjazott kutyákról, egy nagy New York-i ivászatról és egy portugál–finn focimeccsről is szót váltottunk.
A Csepel-sziget soha nem tartozott a fővárosi gasztronómiai térképek fényes középpontjához. A munkásnegyed, az acél és a gyárfüst által meghatározott városrésznek mégis megvolt a saját, jellegzetes ételkultúrája, ami a gyári menza logikájából nőtt ki – és amelynek nagy része a rendszerváltással együtt el is tűnt. 7 tipp a HVG-től a 21. kerületben.
A helyezkedést a háttérből egyelőre még Orbán Viktor volt kormányfő irányíthatta azzal, hogy meghatározta, ki kerülhet be a parlamentbe a Fidesz–KDNP listájáról.
Toni Fabert, a bécsi Stephansdom plébánosát a legnépszerűbb osztrák papként emlegetik. Tény, hogy nagyon jól szót ért a hívekkel, de vannak, akik rossz szemmel nézik, hogy rendszeresen „nagyon jó barátnőjével” mulat, például a Bécsi Operabálon. Bár jövő nyáron búcsúznia kell mostani állásából, de lelkipásztor maradhat.
Elemzőket kérdeztünk arról, mi történne az ingatlanpiacon, ha bejönne a Tisza-kormány terve, és évi 10-20 ezerrel kevesebb fiatal vándorolna ki: elbírná-e a kereslet, és hogyan alakulnának az árak.
Ha befektetésekről beszélünk, a részvények témája megkerülhetetlen. Összetett kérdésről van szó, amit egy-egy írásban nem is lehet bemutatni, ezért a Hova tegyem a pénzem? Prémium hírlevelünkben külön alsorozatot indítunk.
Egy svájci kutató beszélt az Európát fenyegető veszélyekről a Neue Zürcher Zeitungnak.
A 2006-os választás huszadik évfordulójára írt, április 9-én megjelent cikkünknek ez volt a konklúziója: „A fájdalmas, de elkerülhetetlen lépések súlyos következményekkel járó elodázása árán elért győzelem pürroszinak bizonyult.” A győzelem mikéntjéből következett az őszödi beszéd, és abból mindaz, amit az elmúlt két évtizedben átéltünk. A győztes miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vallomáskényszerbe került. Az őszödi beszéd: kényszervallomás. A megnyert választás után Gyurcsány elvesztette a hitelét és a hitelével együtt azt az esélyt, amelynek érdekében elkövette mindazt, amit az őszödi beszédében meggyónt. Ez a beszéd felelevenítette azt a klasszikus kérdést, hogy áthazudhatjuk-e magunkat az igazságig. Erre a kérdésre azóta sincs válasz.
Nagy alkut készül kötni Brüsszelben a magyar miniszterelnök. Marad a kiskereskedelmi láncok különadója, Magyar Péter ebben vállalja az ütközést az EU-val, közben ellentmondásos Ukrajna-politikával lepi meg a világot. Merkel nem fog tárgyalni Putyinnal – de a pletyka rámutat, mi is az igazság az ukrajnai háborúban. Európa már nem számíthat Trumpra, teljesen felesleges hízelegni nála. Netanjahu izraeli kormányfő közel-keleti politikája saját országa biztonságának ártott. Témák és vélemények a világsajtóból.
