Menstruáció: mi a normális és mi nem?

Vannak országok, ahol megünneplik a tinilányok első menstruációját, rámutatva bimbózó nőiségükre, ami évtizedekig velük marad. A vérzés kezdete manapság 8 és 15 éves kor között valószínű, a vége pedig 45 és 55 éves kor közé tehető, de természetesen ebben mindig lehetnek egyéni eltérések. A havivérzés akkor tekinthető normálisnak, ha 23-34 napos ciklusokban jelentkezik, és 3-7 napnál nem tart tovább.

Mindenesetre, ha valaki átlagosan 12 éves korától kezd el menstruálni, és 52 éves koráig követik egymást a ciklusai, akkor élete során közel 500 menzeszt él meg, persze csak ha nem számoljuk az esetleges terhességek, betegségek miatt jelentkező szüneteket.

A menstruáció a női lét természetes velejárója, olykor mégis vérzészavar léphet fel a jól működő rendszerben. De míg a tini- és a változókorban gyakrabban előfordulhat, és ez normálisnak számít, addig a fogamzóképes korban fellépő menstruációs zavarok semmiképpen sem szerencsések. Előfordulhat, hogy a zavarok oka az, hogy különböző élettani hatások miatt porszem kerül a „gépezetbe”, de betegség is állhat a háttérben. Kivizsgálás mindkét esetben szükséges a ciklus rendbetételéhez. Vegyük sorra, hogy melyek is a leggyakoribb atipikus menstruációs jelenségek!

Rendszertelen menstruáció

Nem minden serdülő lánynak áll be atomóra pontossággal a menstruációja az első, várva várt vérzés megjelenése után. Egyes lányoknál több hónap, sőt, akár egy-két év is eltelhet úgy, hogy nem áll be precízen a rendszer. A tizenévesek hormonrendszere ugyanis nem minden esetben elég érett ahhoz, hogy szabályozni tudja a menstruációt. Sőt, ritkán ugyan, de egyes lányoknál előfordulhat, hogy nem jelentkezik időben a vérzésük, aminek hátterében olykor meg nem repedt tüsző állhat. Ha a nőgyógyászati vizsgálat meg is állapította a hiányzó tüszőérést, gyógyszeres kezeléssel remekül lehet stimulálni a szervezetet.

Ha viszont a serdülőkoron túl is tartós rendszertelenség vagy vérzéskimaradás figyelhető meg, a háttérben petefészekciszta, magas prolaktinszint vagy a prolaktint termelő hipofízis daganata, de akár fejlődési rendellenesség (például a méh hiánya) is meghúzódhat a háttérben.

Ritkán, de előfordul, hogy a menstruáció nem marad el a terhesség kilenc hónapja alatt, csak rendszertelenné válik. Vannak olyan kismamák, akiknek egyik hónapban jelentkezik, máskor nem, és ezek is lehetnek olykor erősebbek, máskor gyengébbek úgy, hogy közben kisbaba növekszik a pocakjukban.

A megbízhatatlan vérzések, illetve a ciklusok megrövidülése a változókorra is jellemző. Előfordul, hogy pár hónap szünet után ismét jelentkezik a menstruáció, majd megint kimarad. Ez általában a változókor előszobája, de ha bármilyen egyéb panasz is társul hozzá, orvoshoz kell fordulni.

Szintén abnormális, ha túl gyakori a vérzés, aminek hátterében állhat hormonális egyensúlyzavar (például a serdülő lányoknál is), ám leggyakrabban szervi elváltozásról van szó (gyulladás, ciszta, daganat). Nem árt tudni, hogy a fokozott vérveszteség önmagában is veszélyes és további szövődmények forrása lehet, de a túl gyakori menstruáció vagy folyamatos vérezgetés hosszú távon vérszegénységhez is vezet. Ha az egy alkalommal történő vérvesztés nem tűnik jelentősnek, attól még semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni, orvoshoz kell fordulni.

Átlagosnál erősebb vagy hosszabb vérzés

Ha a vérzés ugyan a várt időben, de nagy mennyiségben jelentkezik, lehet, hogy csak egyszerű genetikai örökségről van szó, mert már az édesanyánk is erősebb menstruációval élt. Amennyiben a havivérzés a kezdetektől fogva nagyon bőséges mennyiségű, elképzelhető, hogy véralvadási zavar áll a háttérben, amit ki kell vizsgáltatni. Ha azonban a vérzések mennyisége csak az utóbbi időben nőtt meg, inkább nőgyógyászati okra kell gondolni.

Ezt a menstruációs zavart ugyanis okozhatja a méh izomfalában elhelyezkedő vagy a méhnyálkahártya felé terjeszkedő jóindulatú méhizomdaganat (mióma), amely akár hetekig tartó vérzéssel is jelezhet.

Polip vagy gyulladás, idősebb korban pedig a hormonegyensúly felborulása miatti méhnyálkahártya-túlburjánzás, esetleg rosszindulatú daganat is okozhatja a tünetet. Ilyenkor csak nőgyógyászati és ultrahang-vizsgálat segít a pontos ok tisztázásában. Főleg, ha a vérzés jellegében is megváltozott, darabos vagy alvadékos. Sajnos a méh üregében lévő bármilyen apró elváltozás irritálhatja a méhnyálkahártyát, amivel bővebb vérzést okoz – ezért ezeknél a tüneteknél a méhen belüli fogamzásgátló eszközre is gondolni kell, ha valaki így védekezik.

Váratlan, pecsételő vérzések, barnás folyások

A nem várt időben jelentkező, úgynevezett ciklusközi pecsételés gyakoribb jelenség, mint gondolnánk. Legtöbbször az ösztradiolszint ingadozásához van köze, de a vérzés mögött állhat stressz, gyógyszer, komoly fertőzés, depresszió, szorongás, gyakori aggódás és álmatlanság is, amelyek felboríthatják a biológiai órát. Sőt, akár a hirtelen fogyás vagy hízás, helytelen étrend, bizonyos betegségek vagy fogamzásgátló-váltás is okozhat pecsételő vérzést. És természetesen nem lehet kizárni a szervi okokat sem. Például egy alulműködő pajzsmirigyet vagy az inzulinrezisztenciát. 

Az is előfordul, hogy a havivérzés csak 1-2 napos barnás pecsételésből áll. Ez nem feltétlenül kóros, bár vannak olyan betegségek (például a policisztás ovárium szindróma), amelynek épp ez a jellegzetes tünete.

Azt is jó tudni, hogy a korai terhességek közel negyedében van kisebb-nagyobb vérzés. Például akkor, amikor a méh nyálkahártyájába beágyazódik a megtermékenyített petesejt. Ez a kisebb, pecsételő jellegű vérzés épp akkor jelentkezhet, amikor a megtermékenyítés utáni első menstruáció esedékes lett volna. Egyes kismamáknál placentaleválás is megtörténhet. Ilyenkor a méhlepény egy része vagy egésze leválik a méh faláról a baba születése előtt, ami vérzést okozhat. Ennek mértéke és a babára vonatkozó veszélye egyénenként változik, van, ahol csak megfigyelés szükséges, máskor beavatkozásra is sor kerülhet.

Meg kell említeni a vetélést is: ennek egyik leggyakoribb jele a pecsételő vérzés, amelyhez menstruációszerű görcsök is kapcsolódhatnak. Fontos tudni, hogy az első trimeszterben a hüvelyi vérzés a méhen kívüli terhesség jele is lehet.

Igen fájdalmas menstruáció

Van, akinek mindig nagy fájdalmak kísérik a menstruációját, de ha szinte kibírhatatlan görcsökké változnak, akkor mindenképpen gondolni kell az endometriózisra, ezért nőgyógyászhoz kell fordulni annak kizárására.

A menstruáció teljes elmaradása

Nem vérzési rendellenesség, mégis érdemes megemlíteni a premenopauzát, ez a megváltozott hormonális állapot évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. Ez az időszak a menopauzához vezet, és átlagosan 10 évvel megelőzi annak bekövetkezését, rendszertelen menstruációt okozhat (ahogy feljebb említettük). Ez a 30-as évek végétől vagy a 40-es évek elejétől szokott kezdődni. Ha a menstruáció már egy éve nem jelentkezik, az bizony a menopauza, ami átlagosan a nők 51 éves korában következik be.

Természetesen akkor is megszűnik a menstruáció, ha rosszindulatú daganat vagy más ok miatt petefészek- vagy méheltávolításra kerül sor.