Séta, egy pohár bor és kaotikus íróasztal: mi a közös bennük?
E három dolog közelebb visz minket a zsenialitáshoz, a kérdés csak az, hogy hogyan.
E három dolog közelebb visz minket a zsenialitáshoz, a kérdés csak az, hogy hogyan.
Hercsel Adél újságíró Láthatatlan pokol című új könyvében olyanok osztják meg a múltjukat, akiknek sikerült kiszabadulniuk egy bántalmazó kapcsolatból. A kötetből a 38 éves Nóra történetét választottuk.
Érzékeny vagyok, empatikus, nagyon bele tudom érezni magam mások fájdalmába, és szeretek segíteni is – állítja az íráskurzusomon nagyjából minden ötödik nő. Aztán elkezdődik a tanfolyam, és a magát gyakorló empatának mondó hölgy csak magáról beszél, nem figyel a másikra, szinte le sem lehet állítani.
Egy bizonyos tulajdonságot érdemes fejlesztenünk.
Két hipotézis is létezik.
Már bizonyíték is van rá.
Az érzelmek legszélesebb skáláját valószínűleg a szerelmünkkel éljük meg. Gyermeki, testvéri, szülői, baráti, szerelmi érzelmek időnként egymásba gabalyodva törnek felszínre – vagy munkálkodnak észrevétlenül.
Néhány éve a fenyőállítás-ajándékcsomagolás-kontrollvesztett bejglifalás-apatikus Reszkessetek betörők-bámulás kör egy új karácsonyi tevékenységgel bővült: a karácsonyfa fotójának kiposztolásával, és mások kiposztolt fáinak nézegetésével.
Az ünnep alkalom a lelassulásra, de ugyanígy a kontrollvesztésre is. Ilyenkor újra szembesülhetünk azzal, hogy mi vagy egy családtagunk bőségesen él az alkohollal. Miért van ekkora különbség a családok között, és vajon válhatunk-e igazi családdá?
A hétvégén Budapestre látogatott a 88 éves, francia Michel Odent, aki több évtizede jelentős szerepet játszik a szülés történetének alakításában. Nálunk leginkább a Mindannyian a víz gyermekei vagyunk című könyv szerzőjeként ismerik. A szülésznők, bábák és szülészorvosok részére tartott workshop után beszélgettünk vele.
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
Pláne, ha a demencia sem olyan nagy baj.
„Házilag ne kísérletezzünk a nárcisztikus ember gyógyításával” – ajánlja Orvos-Tóth Noémi pszichológus. A most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyv szerzőjének közelgő szalonestje előtt tettünk fel néhány kérdést.
Együtt élni egy kórosan nárcisztikus személlyel sok-sok nehezen gyógyuló lelki sérülést okoz – derül ki Orvos-Tóth Noémi pszichológus most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyvéből. A kötetből választottunk ki egy rövid részletet.
Minél fiatalabb valaki, általában annál romantikusabb képe van a párkapcsolatok, az örök szerelem mibenlétéről. Mindez persze módosul az idő múlásával, de Mihalec Gábor párterapeuta Házasság 2.0 című új könyvének néhány mondata még a középkorú ember számára is túl józanul hangzik.
Azt a tudományos álláspontot, hogy a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, rombolja a társas kapcsolatokat és pszichés zavarokhoz vezet, kidobhatjuk a kukába Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus szerint. Úgy tűnik, a feszültség kezelése rajtunk, a gondolatainkon múlik.
Ráadásul a kutatásban új vizsgálati eszközt vetettek be.
Pedig a poszttraumás stressz tünetei súlyosak.
A szakítás is egy krízishelyzet, és mint minden krízisből, ebből is fakadhat növekedés – vallja Pálinkás-Panyi Anna pszichológus, aki a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár vendégeként beszélt a kapcsolati válságokból való kilábalásról. A nemrég megjelent Szakítási napló című kötet szerzője kitért a hullámzó lelkiállapotokra és arra, mi segít leginkább a feldolgozásban.
A lényeg, hogy mindenki megtalálja magának a megfelelő terápiás formát.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.