Egy kapcsolat élő és folyamatosan változó rendszer. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a párkapcsolatunk éppen milyen fázisban van, könnyebben elkerülhetjük a buktatókat, és nem lepődünk meg a változásoktól.
Pillecukorteszt újratöltve.
Hihetetlenül széles az érzelmek palettája, és egyénenként változó, ki, hogyan éli meg az érzelmeket. Noha létezésünk alapélményei, nehéz megfogni őket.
Vágyni, álmodni nem is olyan könnyű, mint elsőre gondolnánk: egy folyamat kezdete, amely óriási energiákat szabadíthat fel, s ezek az energiák építenek, vagy sajnálatos módon rombolni is tudnak. Cselekvési terv, önmotiváció, szövetségesek is kellenek a megvalósításhoz, és hogy energiánkat jó irányba tereljük.
E három dolog közelebb visz minket a zsenialitáshoz, a kérdés csak az, hogy hogyan.
Hercsel Adél újságíró Láthatatlan pokol című új könyvében olyanok osztják meg a múltjukat, akiknek sikerült kiszabadulniuk egy bántalmazó kapcsolatból. A kötetből a 38 éves Nóra történetét választottuk.
Érzékeny vagyok, empatikus, nagyon bele tudom érezni magam mások fájdalmába, és szeretek segíteni is – állítja az íráskurzusomon nagyjából minden ötödik nő. Aztán elkezdődik a tanfolyam, és a magát gyakorló empatának mondó hölgy csak magáról beszél, nem figyel a másikra, szinte le sem lehet állítani.
Egy bizonyos tulajdonságot érdemes fejlesztenünk.
Két hipotézis is létezik.
Már bizonyíték is van rá.
Az érzelmek legszélesebb skáláját valószínűleg a szerelmünkkel éljük meg. Gyermeki, testvéri, szülői, baráti, szerelmi érzelmek időnként egymásba gabalyodva törnek felszínre – vagy munkálkodnak észrevétlenül.
Néhány éve a fenyőállítás-ajándékcsomagolás-kontrollvesztett bejglifalás-apatikus Reszkessetek betörők-bámulás kör egy új karácsonyi tevékenységgel bővült: a karácsonyfa fotójának kiposztolásával, és mások kiposztolt fáinak nézegetésével.
Az ünnep alkalom a lelassulásra, de ugyanígy a kontrollvesztésre is. Ilyenkor újra szembesülhetünk azzal, hogy mi vagy egy családtagunk bőségesen él az alkohollal. Miért van ekkora különbség a családok között, és vajon válhatunk-e igazi családdá?
A hétvégén Budapestre látogatott a 88 éves, francia Michel Odent, aki több évtizede jelentős szerepet játszik a szülés történetének alakításában. Nálunk leginkább a Mindannyian a víz gyermekei vagyunk című könyv szerzőjeként ismerik. A szülésznők, bábák és szülészorvosok részére tartott workshop után beszélgettünk vele.
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta örömök kompenzálják, ráadásul a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
Pláne, ha a demencia sem olyan nagy baj.
„Házilag ne kísérletezzünk a nárcisztikus ember gyógyításával” – ajánlja Orvos-Tóth Noémi pszichológus. A most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyv szerzőjének közelgő szalonestje előtt tettünk fel néhány kérdést.
Együtt élni egy kórosan nárcisztikus személlyel sok-sok nehezen gyógyuló lelki sérülést okoz – derül ki Orvos-Tóth Noémi pszichológus most megjelenő, Egy nárcisztikus hálójában című könyvéből. A kötetből választottunk ki egy rövid részletet.
Minél fiatalabb valaki, általában annál romantikusabb képe van a párkapcsolatok, az örök szerelem mibenlétéről. Mindez persze módosul az idő múlásával, de Mihalec Gábor párterapeuta Házasság 2.0 című új könyvének néhány mondata még a középkorú ember számára is túl józanul hangzik.
Azt a tudományos álláspontot, hogy a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, rombolja a társas kapcsolatokat és pszichés zavarokhoz vezet, kidobhatjuk a kukába Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus szerint. Úgy tűnik, a feszültség kezelése rajtunk, a gondolatainkon múlik.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
