Az írónő sok mindenen ment keresztül. Első gyermekét – aki orvosi műhiba folytán betegen született – hétévesen temette el, a bántalmazó kapcsolatban fogant második pedig még magzatként meghalt. Ma két felnőtt gyereke van, de „élete párját” csak a negyedik házasságában találta meg.
Attól a perctől kezdve, hogy két ember családot alapít, szinte kötelező változáson megy át. Mind a krízisnek, mind a harmonikus együttélésnek vannak általános jellemzői, de ezek másképp jelennek meg a nők és a férfiak szempontjából.
Szinte nem telik el nap, hogy ne ejtenénk ki a szánkon azt a szót, hogy stressz. „Ne stresszelj ezen!”, „Micsoda stresszes nap!”, még ha olykor pozitív értelemben használjuk is: „Ezen most nem stresszelem magam”.
Mi jellemző a kreatív működésre? Határok feszegetése, nézőpontváltás, rombolás, visszalépés, érzékenység, laza gondolkodás, élménykeresés. A kreatív működést az olyan kultúra segítheti, amely értékként kezeli az össze nem illést.
A férfiak a családi konfliktusokat nehezebben viselik, mint a nők.
Sokszor lebecsüljük a külső segítség jelentőségét krízishelyzetben, azt hisszük, magunknak kell megbirkóznunk mindennel. Pedig életbevágó az a támogatás, amit az ember másoktól kaphat. Ezt élte meg Nyáry Krisztián író is, akinek 2014-ben, több hónapos betegeskedés után, 42 évesen halt meg a felesége.
Ördögi kör a tanárok és a diákok között.
A párkapcsolati kötelék az alvásra is vonatkozik.
Mennyire stresszes a munkája?
A férfiak szexualitása bonyolultabb.
Az önmagunknak feltett kérdések és a válaszadással töltött minőségi idő talán az egyik leghasznosabb önsegítő technika.
Mást mondanak a férfiak és a nők.
Miként tudjuk támogatni azokat a rokonokat, barátokat, akiket elhagyott a párjuk vagy elhunyt a társuk? Talán nem is sejtjük, de a bátorság és a megértés megvan bennünk.
Munka és tanulás helyett gyakran álmodozunk, ám ez nem a restség jele, hanem – mint idegtudományi felfedezések bizonyítják – agyunk természetes állapota. Túlzásba vinni azért több ok miatt sem ajánlott.
Ezért érdemes hasznos elfoglaltságot találni sokaknak.
Amerikai kutatók bizonyítottnak látják az összefüggést.
Neal Shusterman Az óceán mélyén című regénye egy kamasz fiú „megőrülésének” és a valóságba való visszatalálásának történetét meséli el. A könyv segít elképzelni, mit él át ilyenkor valaki, ugyanakkor számos kérdést felvet, amelyekre nem biztos, hogy van fekete-fehér válasz, de az biztos, hogy érdemes róluk beszélni. Ács Dánielt, a Soteria Alapítvány Menedék Programjának vezetőjét, a Feldmár Intézet szóvivőjét kérdeztük.
Különös vizsgálat bizonyított.
Meg kell-e bocsátani annak, akitől nem kért bocsánatot a bántalmazója? Ez a kérdés is vitát váltott ki a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek múlt pénteken. Az esten szóba került a jogos düh, a generációkon átadódó traumák, és hogy miért lenne szüksége mindenkinek terápiára.
Egy álruhás formatervező, a gyermekét elveszítő írónő és egy téves telefonhívás nyomán az ősellenségben barátra lelő zsidó asszony is fontos szerepet játszott az empátia történetében.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
