Miként tudjuk támogatni azokat a rokonokat, barátokat, akiket elhagyott a párjuk vagy elhunyt a társuk? Talán nem is sejtjük, de a bátorság és a megértés megvan bennünk.
Munka és tanulás helyett gyakran álmodozunk, ám ez nem a restség jele, hanem – mint idegtudományi felfedezések bizonyítják – agyunk természetes állapota. Túlzásba vinni azért több ok miatt sem ajánlott.
Ezért érdemes hasznos elfoglaltságot találni sokaknak.
Amerikai kutatók bizonyítottnak látják az összefüggést.
Neal Shusterman Az óceán mélyén című regénye egy kamasz fiú „megőrülésének” és a valóságba való visszatalálásának történetét meséli el. A könyv segít elképzelni, mit él át ilyenkor valaki, ugyanakkor számos kérdést felvet, amelyekre nem biztos, hogy van fekete-fehér válasz, de az biztos, hogy érdemes róluk beszélni. Ács Dánielt, a Soteria Alapítvány Menedék Programjának vezetőjét, a Feldmár Intézet szóvivőjét kérdeztük.
Különös vizsgálat bizonyított.
Meg kell-e bocsátani annak, akitől nem kért bocsánatot a bántalmazója? Ez a kérdés is vitát váltott ki a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek múlt pénteken. Az esten szóba került a jogos düh, a generációkon átadódó traumák, és hogy miért lenne szüksége mindenkinek terápiára.
Egy álruhás formatervező, a gyermekét elveszítő írónő és egy téves telefonhívás nyomán az ősellenségben barátra lelő zsidó asszony is fontos szerepet játszott az empátia történetében.
Ahhoz, hogy a jövő generációja a magánélet és a munka világában nálunk jobban el tudjon boldogulni, fejlettebb lelki ellenálló képességre, azaz rezilienciára van szüksége.
Heti fél óra a parkban életet menthet.
„A pszichoterápiával az egyén képes pótolni korai érzelmi hiányait, gyógyítani elszenvedett traumáit, ami szinte mindig tudattalan” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akivel közelgő szalonestje előtt beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
Ha egy családban drasztikusan sokfélén gondolkodnak a pénzről, az viharos konfliktusokat okozhat. A pénzzel való bánásmódunk azonban jóval több, mint hasznos vagy káros szokás: árulkodó tünet arról, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.
A fájdalom, amit szakításkor átélünk, valósabb, mint gondolnánk. De mit is gyászolunk? A kapcsolatot, a párunkat, önmagunkat? Az egyensúly helyrebillentéséhez vezető út nem sétagalopp.
Az utóbbi pár hónapban mélyebbre ástam magam a bántalmazások és traumák világába, mint egy átlag civil. Tavaly kezdtem el analitikusan orientált terápiába járni, akkor esett le, mennyi traumám van nekem is. Olyanok, amelyek létezéséről addig nem is tudtam, mert a jelenlétük teljesen természetesnek tűnt.
A legtöbben úgy tartják, a nárcisztikusok soha nem változnak meg, hiszen azt gondolják, úgy tökéletesek, ahogy vannak. Ám a legújabb vizsgálatok szerint ez nem így van.
Mi lesz itt, ha eljön a készpénzmentes gazdaság?
Ismer olyanokat, akik felnőtt fejjel vágtak bele egy új hobbiba? Netán ön sem tudott ellenállni a divatnak?
Egy párkapcsolatban a tündérmeséből mindig valóság lesz, de – Valentin-napi jó hírünk –, hogy a valóságból újra lehet tündérmese. Varázslók márpedig nincsenek – nekünk kettőnknek kell a varázslatot végrehajtani.
Az óvodások döntöttek.
Hogy a szeretet nem bennünk „ösztönösen” megbújó késztetés, azt Adrienn esete mutatja a legjobban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
