Nehéz kérdés: költözzünk felhőbe vagy maradjanak a saját szerverek?

Nem csak azt áruljuk el, hogy miért felhő a számítási felhő (cloud computing), holott nem az égben található, de arra is válaszolunk, hogy vállalkozásunk mikor béreljen külső szervereket és mikor fejlessze saját kapacitásait inkább.

  • Invitech Invitech
Nehéz kérdés: költözzünk felhőbe vagy maradjanak a saját szerverek?

Tulajdonképpen mindegy, hogy az informatikai fennakadások azért következnek be, mert a különféle berendezések és a rajtuk futó alkalmazások elavulttá váltak, vagy a hardverkapacitást túlnőtte a szervezet, és egy-egy eszköz a hatalmas túlterhelés miatt már az utolsókat rúgja.
A cég így is, úgy is döntési helyzetbe kerül: új szerverekbe ruházzon be, béreljen vagy költöztesse felhőbe erőforrásait? De melyik a jobb megoldás?

Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, ugyanis a helyszíni szerver vagy a felhő mellett hozott döntés hatással lesz a mindennapi üzleti, szervezeti tevékenységre.

Miért hívják a felhőt felhőnek?
A számítási felhő (cloud computing) egy olyan internetes megoldás, amely képes megosztani az informatikai erőforrásokat. A felhő bárhonnan lehetővé teszi a hozzáférést hálózatokhoz, szerverekhez, tárolókhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek mérete rendkívül gyorsan a szükségletekhez igazítható, illetve rendkívüli mértékben megnöveli a szervezet működésének rugalmasságát azáltal, hogy a felhasználók többé nincsenek telephelyhez kötve.
Azt már kevesen tudják, hogy miért lett felhő a felhő neve. Nem azért, mert a szerverek a felhőben vannak, hanem azért, mert a külső szerverkapacitásokat is feltüntető diagramokon egy
felhőszerű ábrával, jellel ábrázolták a külső szervereket.
A felhők különféle képességeket, szolgáltatásokat kínálnak a felhasználóknak és a cégeknek. Tárolhatják és feldolgozhatják az adataikat saját rendszerükön vagy külső szolgáltató adatközpontjában is, ami fizikailag akár a világ túlsó felén is lehet.

Helyszíni szerverek pro és kontra

A kis- és közepes vállalatok számára a számítási felhők sokáig nem jelentettek valóságos alternatívát, hiszen ezeket a rendszereket a nagy cégek igényeinek megfelelően dolgozták ki. Ez a helyzet mára teljesen megváltozott, de az előzmények miatt a kisvállalkozásoknál még ma is elsősorban helyszíni szervereket használnak az alkalmazások futtatására, a fájlmegosztásra, az e-mailek és egyéb irodai megoldások kezelésére.

Ennek a gyakorlatnak megvannak az előnyei. Ha a szerver házon belül van, akkor elvben teljes kontroll gyakorolható az erőforrások és az adatok felett, az eszközök és az adatok is házon belül maradnak. A megoldás a szervezet igényeinek megfelelően teljesen testre szabható. Továbbá a szerver frissítése, fejlesztése (upgrade-je) mindig a cég igényeinek megfelelő lehet, és havi igénybevételi díjat sem kell fizetni.

Ugyanakkor a helyszíni szervereknek hátrányai is vannak. Ezek közül kiemelkedik, hogy igen jelentős induló beruházás szükséges a berendezések és szoftverek megvásárlásához és üzembeállításához. Emellett mindenképpen fizetni kell egy – legalább részmunkaidős – IT-stábot, szerverszobát, valamint elő kell teremteni a szoftverlicencek megújításának forrásait, és a hardverfrissítések fedezetét. A helyi szerverek hajlamosabbak lehetnek az adatvesztésre katasztrófahelyzetekben a házon belüli elhelyezés miatt: a biztonságos helyre való adattükrözés gyakoriságától függ ráadásul, hogy mennyi adat veszhet el vészhelyzetben. Valamint nincs garancia, biztosíték az állásidő esetére.

Megbízható internetkapcsolat nélkül ne akarjunk felhőszervert

A felhőszerverek mellett és ellen is szólnak megfontolandó érvek. Ha például egy magyarországi kis- vagy közepes vállalat nagy százalékban alkalmaz (otthonról dolgozó) virtuális munkatársakat, vagy jelentősek a belső informatikai költségei, a felhőszerverek képesek pénzt megtakarítani a cég számára. Ez a megoldás különösen hasznos azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem engedhetik meg maguknak a saját IT-munkatársakat, vagy azt a tőkét, amit a magas IT fizetések lekötnek, másra használnák. A felhő (cloud) szerverek további előnye, hogy könnyen skálázhatók, azaz a kapacitásokat a változó igényeknek megfelelően, szinte azonnal lehet módosítani.

A cloud szerver használatához viszont megbízható internetkapcsolatra van szükség. Ha az internethozzáférés megszűnik, a felhasználók nem tudnak csatlakozni a szerverhez, s nem érhetik el az erőforrásaikat, adataikat. Ez pedig a cég működésének leállását eredményezheti. Habár a felhőszerverek ma már rendkívül biztonságosak, ennek ellenére sokszor még nem szívesen használják ezeket különösen érzékeny információk (például az ügyfelek személyes, egészségügyi vagy pénzügyi adatainak) tárolására, kezelésére. A cloud szerver havi hosztolási díja ugyan költségtöbbletet jelent, de ez egyrészt tervezhető, másrészt az aktuális igényhez igazítható. Ráadásul felhő alapon rugalmasabb szolgáltatás is igénybe vehető a szerverek hostolásánál.

Miért hívják a felhőt felhőnek?
A számítási felhő (cloud computing) egy olyan internetes megoldás, amely képes megosztani az informatikai erőforrásokat. A felhő bárhonnan lehetővé teszi a hozzáférést hálózatokhoz, szerverekhez, tárolókhoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek mérete rendkívül gyorsan a szükségletekhez igazítható, illetve rendkívüli mértékben megnöveli a szervezet működésének rugalmasságát azáltal, hogy a felhasználók többé nincsenek telephelyhez kötve.
Azt már kevesen tudják, hogy miért lett felhő a felhő neve. Nem azért, mert a szerverek a felhőben vannak, hanem azért, mert a külső szerverkapacitásokat is feltüntető diagramokon egy
felhőszerű ábrával, jellel ábrázolták a külső szervereket.
A felhők különféle képességeket, szolgáltatásokat kínálnak a felhasználóknak és a cégeknek. Tárolhatják és feldolgozhatják az adataikat saját rendszerükön vagy külső szolgáltató adatközpontjában is, ami fizikailag akár a világ túlsó felén is lehet.

Mivel mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, ezért vegyes modelleket is gyakran alkalmaznak a cégek. Ezekben például az érzékeny adatokat a felügyelet megtartása érdekében többnyire helyszíni szervereken tárolják, de a többi funkcióra felhőket vesznek igénybe.


Az Invitech küldetése, hogy komplex infokommunikációs szolgáltatásokat nyújtson a közép-és nagyvállalati, kormányzati ügyfélkör számára. Az Invitech partnerként nemcsak részfeladatokra nyújt professzionális megoldást, de átfogó választ kínál az összetett üzleti kihívásokra is, biztosítva az ügyfelek informatikai és távközlési igényeinek teljes körű kielégítését. A vállalat ügyfélköre energetikai és közműcégeket, a gyártó, kereskedelmi, szállítmányozási és pénzügyi szektor szereplőit, továbbá közintézményeket és önkormányzatokat foglal magába.