„Nem vagyok elég gazdag, hogy olcsón vásároljak!”
A címben szereplő mondat eredete ugyan bizonytalan, de szinte mindegy is, hogy egy angol milliomoshoz vagy valaki bölcs nagymamájához köthető. A lényeg az, hogy nagyon igaz. Összegyűjtöttük, melyek azok a termékek, amelyeknél a spórolás tulajdonképpen pénzkidobás.
„Csak a márkajelzés miatt drágább.” „Nem vagyok hajlandó ennyit fizetni, úgyis tönkremegy egy éven belül.” Ismerős mondatok? Pedig garasoskodni nem mindig éri meg, sőt sok esetben ráfizetés. A fogyasztói társadalom nem szereti a túlságosan tartós dolgokat, de ha alaposan körülnézünk, még mindig találunk olyan termékeket, ahol az értékesítők által nyújtott szolgáltatások vagy az eladott áru minősége hosszú távon sokszorosan behozza a vásárláskori relatív magas költségeket. Nézzük meg, mikor érdemes mélyebben a pénztárcánkba nyúlni, hogy a későbbiekben megkímélhessük magunkat a felesleges idegeskedéstől, elpocsékolt időtől és be nem tervezett kiadásoktól.
Cipő
Ez egy örök darab, szokták mondani a kézzel készített, jó minőségű bőrcipőkre. Ezzel szemben ott vannak azok a lábbelik, amelyek hogy-hogy nem, éppen a szavatossági idő után néhány héttel adják fel a ragasztást. Az a kevés cipész, aki még a városban dolgozik, pedig vagy azt javasolja, hogy dobjuk ki, vagy a vételár duplájáért tudja megjavítani. Nagy bosszúság ez, ugyanakkor még mindig nehéz befektetésként tekinteni egy pár cipőre. Pedig kellene. És nem csak azért, mert egy jó minőségű lábbeli aztán hosszú életre társunk lesz, hanem azért is, mert noha a divat változik, egy elegáns, kellő gonddal elkészített cipő szinte soha nem lesz avítt. Ugyanez igaz a sportolásra és túrázásra használatos darabok esetén. Csak itt még fájdalmas is tud lenni az „olcsóság”.
Konyhai eszközök, gépek
Főként a beépített konyhai eszközök esetében kellemetlen, amikor 1-2 év után cserélni kell őket. Olyan sütővel, főzőlappal ne is próbálkozzunk, amelyre maximum 1+1 év garanciát vállalnak. Persze ez a törvényi minimum, de ezeket azért kicsit hosszabb távon szeretnénk használni. Minimum 5 év legyen a cél, a magasabb minőségnél ez elvárás is, sőt a luxuskonyhabútoroknál élethosszig tartó garanciát is kapunk.
Ingatlan
Mindenki tudja, hogy az ingatlanok árát nem az értékük határozza meg, hanem a kereslet. Persze bele lehet szeretni egy „értéktelen” környéken lévő házba vagy lakásba, de az olcsóság mindig gyanús. Nemcsak a továbbértékesítésnél lesznek problémák, valószínűleg a falakban is bújkál valamilyen meglepetés.
A legrizikósabb jelenleg a „felújítandó” és a frissen felújított, de látványosan olcsó lakások esete. Kevesen mérik fel, hogy az elmúlt években nem csak a felújítás költsége emelkedett a duplájára, de jelentősen lassult az átfutási idő is. Laikusként fogalmunk sincs, hogy a költségek meddig nőhetnek még, ráadásul, ha a beköltözés hónapokat, sőt akár éveket csúszik és albérletet kell addig fizetni, akár milliókat is ráfizethetünk. A frissen felújított lakásoknál pedig kérjünk meg egy szakembert, aki néhány keresztkérdéssel kideríti, hogy egy gyors tisztasági festésről vagy valóban felújításról volt-e szó.
Csempe és padló
Ha maradunk az ingatlannál, akkor viszont a felújításon is szeretünk spórolni. Sokszor nem hiszünk a kivitelezőknek, pedig nem akarnak minden esetben átverni minket! Lecsapunk a legolcsóbb csempére vagy laminált padlóra. Rutinos felújítók jól tudják, mi a különbség például az első és másodosztályú járólap/csempe között. A hulladék. Négyzetméterenként pár száz forinttal drágább a jobb minőség, de sokkal kevesebb selejt van benne, az olcsó esetében viszont burkolás közben annyi sitt termelődik, hogy bőven ráfizetés lesz a vége. Laminált padló esetében hasonló a helyzet, ott az összeszerelés nem fog jól működni.
Kazán
A lakásfelújítás egyik nagyberuházása a fűtés korszerűsítése. Ez milliós tételre is rúghat (egy 80 négyzetméteres lakás cirkósítása most 1,2-1,5 millió forint) és mivel a kivitelezésen nem lehet spórolni, az eszközön, azaz a kazánon próbálunk. Egy tisztességes szerelő lebeszél minket és jó esetben be sem szereli a gagyit, de azért vannak kivételek. Ám azt hozzáteszi például, hogy a márkátlan termékre nem vállal garanciát. Egy ilyen terméket 15-20 évre veszünk, nem érdemes rizikózni. Arról nem is beszélve, hogy életveszélyes is lehet egy-egy rosszabb minőségű darab.
Kicsit úgy vagyunk lassan minden termék vásárlásánál, mint amikor repülőjegyet veszünk online. Ott ugyanis mára mindenki megtanulta, hogy a kiinduló ár többszörösére is nőhet a végösszeg, ha elkezdjük beikszelni a plusz lábteret, a konkrét ülés számát, plusz biztosításokat. Sokan persze kihagyják ezeket, aztán persze jön a megbánás egy-egy, az utazás közbeni baleset vagy lopás esetén.
Éppen ezért más termékeknél is érdemes mérlegelni a fizetős szolgáltatásokat. Ha veszünk például egy 100-200 ezer forintos telefont, akkor miért sajnáljuk például a pár ezer forintos biztosítást? Vagy plusz garanciát? És miért gondoljuk bármelyik terméknél, hogy nálunk nem fog elromlani, tönkremenni? Érdemes mérlegelni, hogy van-e magyar ügyfélszolgálat, hová lehet visszavinni a problémás terméket, adott esetben a magyar fogyasztóvédelmi szabályok érvényesek-e arra az árura. Nem a globális piac ellen szólunk, de egy komolyabb beruházásnál, például egy drága műszaki cikk, egy gépjármű vagy egy mezőgazdasági gép esetében jó, ha van egy magyar telefonszám, de még jobb, ha hazai szervizhálózattal rendelkezik a gyártó. Probléma esetén legyen kihez fordulni, ellenkező esetben akár heteket is utazhat a termék, mire a megfelelő helyre kerül, ahol javítani, cserélni tudják.
Járművek és gépek
Ez a kategóriát talán magyarázni sem kell. Minden autós tisztában van vele, hogy a szervizköltségek egy-két év alatt, főleg egy használt autónál akár a teljes vételárat is meghaladhatják. Új jármű esetében, főként, ha az munkára van használva, egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fogunk rákölteni. Mint ahogyan az sem, hogy az asszisztencia mennyire működik. Ez például a mezőgazdaságban használt erőgépekre fokozottan igaz, hiszen csúcsidőszakban néhány óra kiesés is olyan komoly károkat okozhat, aminek értéke jelentősen meghaladhatja azt az árkülönbözetet, ami miatt a beruházáskor az olcsóbb gép megvásárlása mellett döntött a gazda. Az időjárás változékonysága miatt olykor csak napok állnak rendelkezésre egy-egy munkafolyamat elvégzéséhez (legyen szó akár vetésről, betakarításról vagy éppen növényvédőszer kijuttatásról), és ha a meghibásodás pont ebben a kritikus időszakban következik be, és az olcsó géphez nem járnak azok a kiegészítő szolgáltatások (szerviz, 24 órán belüli alkatrészbiztosítás stb.), amivel a munka akár pár órán belül folytatható, akkor az akár az egész éves bevételt könnyen negatívba fordíthatja.
Kicsit úgy vagyunk lassan minden termék vásárlásánál, mint amikor repülőjegyet veszünk online. Ott ugyanis mára mindenki megtanulta, hogy a kiinduló ár többszörösére is nőhet a végösszeg, ha elkezdjük beikszelni a plusz lábteret, a konkrét ülés számát, plusz biztosításokat. Sokan persze kihagyják ezeket, aztán persze jön a megbánás egy-egy, az utazás közbeni baleset vagy lopás esetén.
Éppen ezért más termékeknél is érdemes mérlegelni a fizetős szolgáltatásokat. Ha veszünk például egy 100-200 ezer forintos telefont, akkor miért sajnáljuk például a pár ezer forintos biztosítást? Vagy plusz garanciát? És miért gondoljuk bármelyik terméknél, hogy nálunk nem fog elromlani, tönkremenni? Érdemes mérlegelni, hogy van-e magyar ügyfélszolgálat, hová lehet visszavinni a problémás terméket, adott esetben a magyar fogyasztóvédelmi szabályok érvényesek-e arra az árura. Nem a globális piac ellen szólunk, de egy komolyabb beruházásnál, például egy drága műszaki cikk, egy gépjármű vagy egy mezőgazdasági gép esetében jó, ha van egy magyar telefonszám, de még jobb, ha hazai szervizhálózattal rendelkezik a gyártó. Probléma esetén legyen kihez fordulni, ellenkező esetben akár heteket is utazhat a termék, mire a megfelelő helyre kerül, ahol javítani, cserélni tudják.
