Az új Dodge-sorozat (Caliber, Avenger, Nitro) mindegyik tagja feltűnő, a Journey is úgy néz ki, mint egy muszklis amerikai autó. Szemből. Oldalról már inkább elefántborjú. Csak azt nem értem, ha a márkaimázst és az izgalmas formatervet kipipálták a tervezők, miért nem fordítottak többet az autó lelkére és az anyagválasztás, az összerakás minőségére. Ez minden amerikai autó sarkalatos problémája. Teljesen más ízlést szolgálnak ki, ezért nehéz Európában szerencsét próbálniuk. A Journeynak sok jó lapja van, de az utolsó ütés soha nem lehet az övé.
 © Autómenedzser |
A Grand Voyager kistestvérének is tartott Journey akkor rúghatna labdába a magyar piacon, ha nem lenne ekkora verseny. Ha önmagában nézzük és nem hasonlítjuk a többi szereplőhöz, kiváló autó a Journey, mind családi, mind üzleti vonatkozásban. Jó vezetni, kényelmes, a magas pozíció révén az SUV-t kedvelők számára is ideális, komfortos a futóműve, a kanyarokban sem billeg, a kormányzás pontos, a váltó hosszú úton jár, de hibátlan.
 © Autómenedzser |
A beltér világos, ám a műanyagok minősége gyatra, még akkor is, ha több puhább elemet használnak, mint a legutóbb vezetett amerikaiban, a Jeep Compassban. Rossz úton, és amikor rángatni kezd a rugalmatlan dízel, zörög az egész műszerfal. Tesztautómban alig volt nyolcezer kilométer, a kesztyűtartó fedele mégis beragad, csak kipiszkálni lehet. Sok értelme nincs, nagyon kicsi az űrtartalma, kettő is van belőle. Rengeteg a tároló, a könyöktámasz több doboz sört elnyel. Mindenkinek jut palacktartó, mélyek az oldalzsebek. Az anyósülés ülőlapja felhajtható, alatta hatalmas tárolódobozt találunk. Még három ilyen meglepetést tartogat az autó, a második üléssor padlójában kettő mély, a csomagtartóban pedig egy széles rakodódoboz bújik meg. Ha nagy buliba megyünk, vagy csempészünk, akár 60-70 palack kis sört is elrejthetünk. A csomagtartóba beépített, tölthető LED-es elemlámpa ráadás.
A hátsó sorokban már-már repülőgépes komfort kényeztet, az olvasólámpácskák külön irányíthatók, akárcsak a szellőzőrostélyok a mennyezeten. A tetőablak elektromos mozgatású.
 © Autómenedzser |
Kényelmi és technikai fölényét nem tudja nagyobb pénzre váltani a Journey, pedig lenyűgöző a felszereltsége: négy elektromos ablakemelő, háromzónás (a középső sorban és a középkonzolon is külön állítható) automatikus klíma, tempomat, elektromosan állítható vezetőülés, beszédvezérléssel is működő szórakoztató- és navigációs rendszer, Bluetooth, 10 gigabájt merevlemezes Infinity hangrendszer hatlemezes cédétárral.
A műszerfal oldschool hatású, de jópofa, az 1981-es Nissan Cherry-re emlékeztet, annyi különbséggel, hogy ez zöldes háttérvilágítást kapott, és fehéren izzanak a mutatók. Az ablaktörlő darabosan, hangosan dolgozik, nincs automatikus törlési funkciója, a világítást is kézzel kell kapcsolgatni.
A középkonzol agyonzsúfolt, nehezen áttekinthető, hiába sokoldalú a rendszer, menet közben jobb, ha nem babráljuk. Inkább próbálkozzunk a hangvezérléssel, igaz, ahhoz idegek kellenek.
 © Autómenedzser |
A hatodik és hetedik ülés a csomagtartóban elrejthető, ilyenkor valódi raktere van a Journeynek, de hét üléssel is marad hely két-három kisebb hátizsáknak. A hátsó sorba nem könnyű a beszállás, az ülés hajtogatása nehezebb, mint origamizni. Nem azért, mert túl bonyolult, hanem mert nem következetes, azaz, ami sikerül elsőre, az másodszorra és harmadszorra nem. A középső üléssor egyharmad/kétharmad arányban tologatható. Az első ülés asztalkaként használható.
Német motor hajtja (Oldaltörés)
A zörgő műszerfalon túl az autó fájó pontja a motor, amely a Volkswagentől érkezett. A Journeyben nagyon csúnyán szól a 140 lovas kétliteres PD TDI, ráadásul nem is mozgatja túl meggyőzően a nagytestű egyterűt. Ha elviseljük a nagy zúgást és sietünk, a fogyasztás rovására lendületbe is kergethetjük, autópályán könnyedén tartja a 140-150-es tempót. A futómű jól csillapít, csak az a kérdés, meddig tudja elviselni a magyar kátyúkat. Én már hallani véltem furcsa zajokat a bal első lengőkar felől.
A fogyasztás az átlagnál kissé rosszabb, a hétszáz kilométeres tesztelés során vegyes üzemben 8,8 literes átlagot mértünk 100 kilométerenként.
B. Cs.
| Dodge Journey 2,0 CRD SXT |
| MOTOR |
|
| Hengerűrtartalom (cm3) | 1968 |
| Környezetvédelmi besorolás | EURO 4 |
| Max. teljesítmény lóerő | 140 lóerő 4000-es fordulaton |
| Max. nyomaték: Nm | 310 Nm 1750-2500-as fordulaton |
| MÉRETEK |
|
| Tengelytáv (mm) | 2890 |
| Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4888/1878/1691 |
| Csomagtér | 167-784-1562 liter |
| Saját tömeg (kg) | 1895 |
| MENETTELJESÍTMÉNYEK |
|
| Végsebesség (km/h) | 188 |
| Gyorsulás (s): 0 - 100 km/h | 11,6 |
| FOGYASZTÁS (l/100 km) |
|
| Városi | 8,2 |
| Országúti | 5,1 |
| Vegyes | 6,3 |
| Tesztfogyasztás | 8,8 |
| CO2 kibocsátás (g/Km) | 165 |
| ÁRA | 7,69 millió forinttól |
