Mi az, ami akkora, mint egy kisebbfajta teherautó, időtlen klasszikus és az ára a csillagos égig ér? Természetesen Rolls-Royce. A patinás brit márka minap tartotta időszerűnek, hogy magyar földön is csapjon egy kis reklámot magának. Ennek részeként – ha csak néhány órára – a kékvérű négykerekű volánja mögül mi is szemügyre vehettük: milyen is az ultraprémium világa.

Nekünk a bébi Rollshoz, vagyis a tavaly piacra dobott Wraith kupéhoz volt szerencsénk. A kicsinyítő jelző persze viszonylagos, mivel ez a négyszemélyes verda több mint 5 méter hosszú és közel 2 méter széles, de az alaptípusnak számító, közel hatméteres Phantom limuzinhoz mérten kisebb. A bébi aztán azért sem teljesen stimmel, mivel a Wraith (skótul lidérc, kísértet) az eddigi legizmosabb Rolls: a hosszan elnyúló motorháztető alatt egy 6,6 literes, V alakban elrendezett, dupla turbófeltöltővel ellátott, 12 hengeres benzines gigamotor dübörög, 632 lóerős teljesítménnyel és 800 Newtonméteres maximális forgatónyomatékkal.

A gázpedálra lépve mindebből azt érezni, hogy az erőmű játszi könnyedséggel (és szinte hangtalanul) gyorsítja fel a 2,36 tonnás monstrumot. A megadott gyári adatok szerint a luxusbatár 4,6 másodperc alatt sprintel százra, a végsebességnek pedig leszabályozva 250 km/óránál van vége. (A fogyasztás 20 liter körüli száz kilométerenként, de ez elhanyagolható szempont a szuperluxus műfajában.) A BMW-től származó erőforráshoz az ugyancsak német ZF cég nyolcgangos automata sebességváltója csatlakozik, amiben az a pláne, hogy műhold-támogatású sebességváltó (Satellite Aided Transmission). Eszerint a váltómű a GPS-adatbázis elemzésével választja meg a jármű előtti útszakasznak megfelelő sebességi fokozatokat.

A Rolls állítja, hogy így elkerülhetők a fölös sebességváltások, még jobban érvényesülhet a kocsi lágy suhanása, a kanyarban pedig mindig rendelkezésre áll az optimális sebességfokozat. Távol álljon tőlünk a pimaszkodó okvetetlenkedés, a próbaút alapján készséggel aláírjuk, hogy ez így van, de azért megjegyzendő: a VW duplakuplungos automatája – mindenféle műholdas trükk nélkül – ugyancsak sebesen váltogat.

Mindezzel együtt a Wraith úgy megy, mint egy hajó, még a hepehupás pesti aszfalt egyenetlenségeit is lágy rugózással szeli át. Az pedig már kötelező figyelmességnek számít ebben a kategóriában, hogy a kocsiszekrény magassága egy műszerfali billenő gomb nyomogatásával le-fel állítható.

A képgaléria egy korábbi eseményen készült, ahol még nem vezethettük a Wraith-et, de pótoltuk a hiányt.

D.P.

Ám egy Rollst távolról sem csak a menettulajdonságaiért vásárolnak. A Wraith krómozott küszöblécén is ott virít a felirat: kézimunkával készült. A kocsi fotelüléseibe huppanva rögtön szembetűnik a sok igényes anyag, a nemes fából megmunkált ajtókárpit, vagy a műszerfalon az üvegsimaságú fekete zongoralakkal bevont dekorbetét. Ahová nyúlunk, a kapcsolóktól a billenő fedélen át a kilincsig minden olyan finoman működik, mint egy Schaffhausen óra.

Általában is elmondható, a Wraithben is rafináltan keveredik a múltidéző autómódi és a high-tech. A műszerfal középen kialakított infotaintment képernyő szomszédságában – mint az egykori húzogatós benzinszívató – ott díszeleg egy krómozott tolattyú; annak tologatásával lehet bezárni és kinyitni a légbeömlőket, míg lejjebb, modern formájú állítógombokkal kialakítva persze automata klíma temperál. A műszerfali dizájn, köztük a sebességjelző, vagy az időmérő óráé olyan „art decós”, az utastér, beleértve a kézzel varrott hófehér bőrüléseket, vagy a fényesre polírozott szerelvényeket egy luxusyacht fedélzetének hangulatát keltik. Az már csak vevőkábító papedli, hogy a mennyezetkárpiton apró üvegszál-csillagok ezrei ragyognak, a régiesen, hátrafelé nyíló hintóajtók gombnyomásra is behúzhatók, az anyósülés melletti ajtórekeszből pedig – Rolls-módi szerint – esernyő is kihúzható.

A tiszteletre méltó brit gyártó nem olcsójános: alapból 245 ezer eurót kér a Wraithért, de a szuperluxus világában a kuncsaftok nem igen szoktak megelégedni az alapfelszereltséggel. Sőt, inkább az a többségi gyakorlat, hogy extra kívánságokkal állnak elő, amelyek további milliókkal dobják meg a vételárat. Errefelé láthatóan nincs recesszió. Tavaly – egymás után öt éve – ismét rekordmennyiségben, összesen 3630 Rolls talált gazdára, s Frank Tiemann, a cég európai kommunikációs vezetője szerint az idén is csúcseladásokra számítanak, főként Kínában és a hagyományos főpiacnak számító Egyesült Államokban.

Azt ugyan nem tudta megmondani, hogy a feladott Wraith rendelések között szerepel-e magyar, de egyes becslések szerint a hazai Rolls-állomány kétszámjegyű.