Nincs teljes védelem az ellen, hogy autókat távolból irányítsanak, derült ki a legújabb, szerencsére csak kísérleti beavatkozások nyomán.
Ha a motor megüzenheti a műszerfalon a kijelzőnek, hogy ideje lenne tankolni, miért ne szólhatna az internetes térképfrissítés a fékeknek, hogy állítsák már meg a kocsit az autópálya közepén? Kissé leegyszerűsítve így lehet elképzelni, mi tette lehetővé az utóbbi hetek nagy feltűnést keltő autóhackeléseit, azokat a külső beavatkozásokat, amelyek nem sokban különböznek a számítógépek vírusfertőzésétől.
A biztosítótársaság kis fekete dobozát használták például a múlt héten a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem szakértői, hogy a távolból lefékezzenek egy Chevrolet Corvette sportkocsit, és bekapcsolják az ablaktörlőjét is. A kis szerkezettel amúgy a vezető ellenőrzése céljából figyelik a manővereket, és cserébe kedvezőbb tarifát kínálnak, abban a reményben, hogy a megfigyelés hatására óvatosabban hajt a biztosított. A baj csak az, hogy a dobozt öszekötötték a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (ez évek óta az autók kevéssé ismert tartozéka, és ezen keresztül „bele lehet nyúlni” az autó vezérlésébe), ráadásul a doboznak mobiltelefon-kapcsolata is volt. Igaz, más biztosítótársaságok nehezebben feltörhető megoldásokat alkalmaznak ugyanerre a célra. Kis híján másfél millió Jeep Cherokee fedélzeti szoftverét kellett frissíteni a múlt hónap nagy feltűnést keltő esete nyomán: az amerikai kísérletben a kocsinak előbb a klímáját állították jéghidegre, aztán a rádiót kapcsolgatták, végül lelassították a motort. Igaz, a két szakértő, Charlie Miller és Chris Valasek kétévi munkával jutott el odáig, hogy kiismerje a rendszert, és megtalálja a kiskapukat. Csakúgy, mint a számítógépek és az internetes hálózatok etikus hackerei, ők is előbb a hibajavításra kész gyártót tájékoztatták a műszaki részletekről, és nem a nagyközönséget.
Alighanem ez az eset tette végképp nyilvánvalóvá, hogy a napjainkban gyártott autók ugyanúgy sebezhetőek, mint a számítógépek. Igaz, rendszerint több kisebb-nagyobb rendszerhiba kihasználására is szükség van ahhoz, hogy komolyabb bajt lehessen okozni. Azóta a Cherokee-tulajdonosok az internetről letölthették – vagy postán, USB-dugaszon megkaphatták – a szoftverfrissítést (persze a szervizek is vállalták a javítást). Nem kevésbé fontos, hogy a telefontársaság nyomban lezárta a frissen lelepleződött behatolási utat.
Kézenfekvő lenne a szórakoztatóelektronika néven emlegetett (de annál már ma is többet tudó, például navigáló, friss közlekedési információkat begyűjtő) részleget elkülöníteni a motorvezérléstől (és társaitól, a szervokormányt, a légzsákokat, a blokkolásgátlót, az ablakemelőket és sok mást kézben tartó processzoroktól). Két független hálózat azonban drágább, mint egy, de nem is a pénz a fő akadály. Drótos Márton, az MTA SZTAKI szakértője arra hivatkozik, hogy a mai autók – a számítógépekhez hasonlóan – folyamatos hibajavításra, szoftverfrissítésre szorulnak, mégpedig lehetőleg automatikusan, nem pedig a tulajdonosra bízva, hogy foglalkozik-e ezzel. Márpedig ha ez így van – és még inkább így lesz –, akkor nem lehet kizárni, hogy drótnélküli interneten, távolból utasításokat kaphasson az autó.
Még inkább kell üzeneteket fogadniuk az autóknak, ha belátható időn, néhány éven belül már kommunikálni fognak egymással, sőt a közlekedési lámpákkal és más információforrásokkal is. Így balesetek előzhetők meg, torlódások kerülhetők ki. Próbálkoznak már olyan navigációs rendszerekkel is, amelyeknek már csak azért is kapcsolatban kell lenniük az autó vezérlésével, mert lassítást, visszakapcsolást javasolnak, amikor emelkedő vagy kanyar következik. E megoldásoknak több a hasznuk, mint a káruk, ahogyan az interneten is jóval több hasznos információ áramlik, mint amennyi vírus és más kártevő.
Az autók megtámadása elleni védekezés egyik módja, hogy a hatóságok várhatóan szabályozni fogják, mennyire biztonságosnak kell lenniük a fedélzeti számítógépes rendszereknek. A most elterjedt szabvány, a CAN-bus – az autók kommunikációs hálózata – fejlesztése 1983-ban kezdődött, a legutóbbi változat 1991-re datálódik. Lehet, hogy érdemes lesz újat kitalálni helyette – találgat Drótos.
Az esetek többségében az átlagos autósokat a kellően megbízható fedélzeti rendszerek meg fogják kímélni a kellemetlen meglepetésektől. A célzott támadások ellen persze nincs tökéletes védelem, ahhoz hasonlóan, ahogyan pár éve egy szuperbiztos iráni urándúsító számítógépes hálózatába is behatolt az ellenséges Stuxnet vírus. Védett személyek autóiba nyilván egyedi számítástechnikát építenek majd, az pedig nagyjából annyira támadásbiztos lehet, amennyire manapság lehallgatásbiztosak a politikai és üzleti vezetők sok ezer eurós kódolt mobiltelefonjai. A magánautósoknak egészséges szkepticizmusra ad okot az Audi nyilatkozata a Jeep Cherokee esete után. A maguk rendszerét a németek annyira biztosnak minősítették, mint az otthoni számítógépekről folytatott online bankolást.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
