Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
A Daimlernél pénzügyes, a Ferrarinál dohány-, a Fordnál bútoripari menedzser vette át a kormányt, a General Motorsnál pedig egy hr-es.
Új vezérigazgató kerül jövő májusban a Mercedeseket is gyártó Daimler élére, s a váltás több szempontból is a múlttal való szakítást jelent. A főnöki székbe ugyanis a svéd Ola Källenius ül majd be: ő lesz az első külföldi a német konszern élén. Ráadásul – elődjével, Dieter Zetschével ellentétben – nem mérnöki, hanem nemzetközi vállalatirányítási és pénzügyi diplomát szerzett. A 49 éves Källenius – aki már vagy 25 évet töltött a Daimlernél, s a fejlesztési részleg éléről viszik át vezérigazgatónak – szakítani fog elődei és kollégái viszonylag merev vezetési stílusával. A legszívesebben farmerban és nyakkendő nélkül mutatkozik, és sokkal közvetlenebbül viselkedik munkatársaival, mint a hagyományos német autóipari menedzserek.
Miközben a Daimlernél azt hangsúlyozzák, hogy Källenius kinevezésével a cég a folyamatosságra szavazott, figyelemre méltó, hogy a cserével nem várták meg Zetsche mandátumának decemberi lejártát. Az ismerősei szerint leginkább az amerikai Szilícium-völgyben tevékenykedő üzletemberekre hasonlító svéd legfőbb feladata az lesz, hogy átvezesse a Daimlert az elektromos és az önvezető autók világába. Nemcsak az autók gyártásában, hanem abban is, hogy – még a vetélytárs BMW-vel is összefogva – egész Európára kiterjedő elektromos töltőhálózatot teremtsen meg.
Az új szelek szárnyán érkezett a Ferrari élére, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Sergio Marchionne helyére a máltai–egyiptomi gyökerű Louis Carey Camilleri is. Az új főnök, aki eddig azzal keltette a legnagyobb feltűnést, hogy a Ferrariból is akar SUV-változatot építeni, Källeniusnál is távolabbról került a vezérigazgatói székbe. Nem csupán mérnöki diplomája nincs – ő is cégvezetést, illetve közgazdaságtant tanult –, de még nem is az autóiparból jött: karrierjének döntő részét a dohányiparban, a Philip Morrisnál töltötte, egy ideig éppen a kelet- és közép-európai régióban lendítette fel a cég forgalmát.
Mindössze annyi köze van az autóiparhoz, hogy imádja a gyors kocsikat. A Ferrari azért választotta ki az 1955-ben született üzletembert, mert úgy vélték, lehetetlent nem ismerő természetével képes lesz pótolni Marchionnét. Bár Camilleri igyekszik kerülni a reflektorfényt, sokszor szerepelt már a címlapokon. Még Philip Morris-vezérként azzal, hogy egy rákstatisztikákat a fejéhez vágó ápolónővel vívott szócsatában azt bizonygatta, milyen könnyű leszokni a dohányzásról, manapság pedig inkább azzal, hogy az ismert szupermodellel, Naomi Campbell-lel randevúzik. Camilleri meg akarja újítani a Ferrarit: nem csak SUV-t tervez, hanem 14 más új modellt, köztük hibrideket is.
Ugyancsak az autóipartól távol tevékenykedett a tavaly a Ford élére kinevezett Jim Hackett: korábban az élelmiszeriparban, majd az egyik ismert amerikai bútoripari cégnél, a Steelcase-nél volt. „Olyan embert kerestem, aki képes egyszerre két dolgot csinálni: működtetni a céget, és egyben kiépíteni egy új üzletágat. Mindkettő önmagában is nehéz feladat; hogy valaki egyszerre tudja csinálni a kettőt, ahhoz különleges képességek kellenek” – magyarázta Hackett kiválasztását Bill Ford, az amerikai gyártó ügyvezető elnöke. Hackett azzal nyerte el a bizalmat, hogy a Steelcase nagyrészt neki köszönheti életben maradását az alaposan átrendeződő bútorpiacon.
A nők is megjelennek a vezérigazgatói állásokban, igaz, közülük csak olyanok, akik egész életüket ebben az iparágban élték le. Egyikük az ugyancsak amerikai General Motors élén álló Mary Barra, aki 18 éves kora óta dolgozik a cégnél, és annak köszönheti kinevezését, hogy úgy tartják róla: eddig minden problémát meg tudott oldani. Barra mindig igyekszik a lényegre koncentrálni. Amikor ő volt a GM hr-főnöke, és túl bonyolultnak találta a vállalat öltözködési szabályzatát, két szóra cserélte le a többoldalas leírást. „Öltözzetek megfelelően” – ez volt az új utasítás, s amikor több menedzser hozzá ment panaszkodni, hogy az alkalmazottak egy része nem megfelelő öltözékben jelent meg a munkahelyen, közölte velük: ne neki, hanem a beosztottaiknak mondják el őszintén, mi a baj velük. „Példamutatással és kedvességgel éri el az alkalmazotti hűséget” – mondta róla egyik munkatársa, míg egy másik szerint Barra mellett mindenki biztos lehet abban, hogy elmondhatja, amit akar. A GM mellett még a Citroën élére került női főnök, Linda Jackson személyében.
Szakértők szerint egyáltalán nem véletlen, hogy éppen most nevezik ki sorra az új típusú autóipari vezetőket. „Valóban generációváltás zajlik, s az új vezetőknek meg kell találniuk azt a módot, ahogy az olajtankerekhez hasonlóan nehezen mozduló óriások az éles versenyben megtalálják a növekedés felé vezető utat” – mondta újságíróknak Ralf Landmann, a Spencer Stuart nevű fejvadász cég egyik vezetője. Szerinte az elektromos és az önvezető járművek megjelenésével a gyáraknak úgy kell új üzleti modelleket építeniük, hogy közben működtetniük kell a hagyományos gyártást is. A közeljövőben más nagy konszerneknél, például a Volvónál, a Toyotánál vagy a Renault–Nissan–Mitsubishi szövetségnél is váltás várható.
„Nagyon valószínű, hogy az autógyártás jövőbeli nagy vezetői olyan emberek lesznek, akikről az iparágban még senki sem hallott. Egyre világosabb, hogy már nem elégséges a legjobb mérnököt vagy a legjobb gazdasági szakembert kinevezni vezérigazgatónak” – vélekedett Chris Donkin, az Inzito nevű tanácsadó cég egyik vezető elemzője. Szerinte most olyan irányítókra van szükség, jöjjenek akár az it területéről is, akik képesek a csapatmunkára. „A jövő vezérigazgatójának nem kell a legokosabbnak lennie. Olyan vezetőre van szükség, aki a lehető legkülönbözőbb emberekből álló csapat élén állva képes megtalálni a megoldásokat” – magyarázta Donkin. És ez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a német Daimlernél ér majd véget az ipari nacionalizmus, azazhogy a német autógyárak élén általában németek, az amerikaiak élén pedig amerikaiak állnak: a kulturális sokszínűségnek legfelül is meg kell jelennie.
NÉMETH ANDRÁS
nemeth.andras@hvg.hu
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
A NER főideológusa szerint „mindenki legyen sokkal szerényebb, mert van mire”.
Sőt, ennél is nagyobbak lehettek az elbocsátások.
Az egykori teniszező abban sem biztos, hogy egyáltalán beengednék az országba.
A lap személyiségi jogi pert indít.
Felszólította Tel-Aviv és Haifa lakóit, hogy hagyják el a térséget az „életük megóvása végett”.
A kínai ByteDance a korábbi 75 után most újabb 90 nap haladékot kapott.