A 90-es évek elején német kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy vészhelyzetben tíz sofőr közül kilenc nem nyomja megfelelő erővel a fékpedált, ami miatt olyan mértékben megnő a fékút, hogy elkerülhetetlen a baleset. Éppen ezért kifejlesztettek egy olyan rendszert, mely baleseti vészhelyzetet érzékelve automatikusan addig növeli a fékerőt, amíg be nem kapcsol a blokkolásgátló. Ily módon jelentősen csökken a fékút, és sok baleset megúszható.

Ez volt a kezdet, mára pedig eljutottunk arra a szintre, hogy egyre több autóban ennél sokkal fejlettebb, adott esetben teljesen automatikus fékezésre képes biztonságtechnikai rendszer teljesít szolgálatot. A vészhelyzet megállapításának érdekében a gyártók különböző szenzorokat alkalmaznak: szimpla kamerás, dupla kamerás, illetve radarral kiegészített kamerás rendszerekkel egyaránt találkozhatunk a piacon.

A vészfékasszisztens például akkor lép működésbe, ha utolérünk egy előttünk haladó autót, és a két jármű között vészesen csökken a távolság. Ilyenkor első lépésben hang- és fényjelzést kapunk, és ha ezt követően nem lépünk időben a fékre, akkor az automatika magától vészfékezést hajthat végre.

A technika a városi közlekedés során is remek szolgálatot tesz, hiszen akkor is automatikusan meg tudja állítani az autót, ha egy a labdája után szaladó kisgyermek, vagy egy óvatlan biciklis tűnik fel hirtelen a kocsi előtt. Gyártónként és típusonként eltérő, hogy a városi vészfékező milyen határok között aktív, míg egyes autókban csak 30 km/h alatt, addig más modellekben akár 60 km/h-ig is működik a technika.

2022-től az Európai Unióban már csak olyan új autókat lehet majd forgalomba helyezni, melyekben ott az automatikus vészfék. Az Euro NCAP becslései szerint emiatt közel 40 százalékkal csökkenhet a ráfutásos balesetek száma, és évente akár több mint ezer életet is meg lehet majd menteni az EU-ban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.