Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Íratlan szabály az utakon, hogy nem az számít, kinek mennyire erős az autója, hanem az, hogy szükség esetén hogyan képes megállni vele a sofőr. Ehhez lehet kiváló segítség a blokkolásgátló rendszer (ABS), ami jóval biztonságosabb megállást tesz lehetővé, mintha állóra fékeznénk a kereket. Akinek viszont mindez önmagában nem lenne elegendő, az dönthet úgy, hogy tovább növeli a rendszer hatékonyságát.
Az ABS tökéletes kiegészítése lehet másik három betű: az EBD. Megijedni ettől a rövidítéstől sem kell, ez ugyanis az elektronikus fékerő-elosztót (electronic brakeforce distribution) takarja. A fejlesztésnek leginkább akkor láthatjuk igen komoly hasznát, ha olyan járművet vezetünk, aminek csomagtere rendesen meg van pakolva.
Mint minden más autós biztonsági rendszer, ennek a működése is a fizika szabályszerűségein alapul. Az árulkodó nevű EBD lényege, hogy fékezéskor képes szabályozni, hogy melyik tengelyre mekkora fékező erő hasson. Egy jól megpakolt kocsi esetében – például egy családi nyaraláskor – az autók első tengelyére nagyobb, míg a hátsóra kisebb függőleges erő hat. Ahhoz viszont, hogy a kocsi a lehető leghamarabb meg tudjon állni, közelíteni kell egymáshoz ezt a két arányt. a rendszer elosztja a tengelyek között a terhelést, így hozva létre rövidebb fékutat.
Mindez több szempontból is fontos. Egyrészt megakadályozza, hogy a hátós kerekekre ható esetlegesen túl nagy fékező erő miatt a kocsi kifaroljon, márészt pedig mindkét tengely esetében maximális fékezőerőt hoz létre.
A rendszer szorosan együttműködik az ABS-szel, így a kettő felváltva, ám egymást kiegészítve segít biztonságosabbá tenni az autózást. A modernebb kocsik esetében ráadásul már nemcsak a tengelyek között, de akár az egyes kerekek között is képes lehet az EBD szabályozni a fékerő elosztását.
