A legtöbb diák gyalog jár az iskolába. Akiket autóval visznek, azokat jellemzően 3-5 kilométeres távolságra fuvarozzák.
Az OMV készített reprezentatív iskolába jutási körképet, amelynek adataik szerint a legtöbb magyar diák gyalog jár iskolába: a megkérdezett szülők több mint harmada (35 százalék) válaszolt úgy, hogy van olyan gyerek a családban, aki így indul tanulni reggelente.
A válaszadók 29 százaléka tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi gyerekét, 12 százalék pedig a kerékpáros megoldást favorizálja. Igaz, a jelenlegi helyzetben csaknem minden tizedik válaszadó azt jelezte, hogy az eljutás módját a járványtól teszi függővé.
A kisebb vidéki településeken magasabb azoknak az aránya (8-11 százalék közötti), akik a kifejezetten figyelnek a fertőzés alakulására, s ezzel összefüggésben akár módosítják a gyerekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5 százalék, míg a megyei jogú városokban csupán 2.
A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy- és kisebb városokban jellemző igazán. A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő. Azoknak a gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30 százalék) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31 százalék).
A felmérés alapján a legtöbb gyerek 3-5 kilométert utazik az iskolába és haza, csaknem minden harmadik gyerek (28 százalék) ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb mint 3 kilométert kell megtennie.
A közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszik meg, míg a gyerekek 2 százalékát naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
