A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Kína pedig mostanra korántsem olyan olcsó, mint volt.
A német Oliver Wyman tanácsadó cég friss elemzése szerint 2024-ben Németországban volt a legmagasabb az egy legyártott autóra jutó munkaerőköltség, 3307 amerikai dollár. A jelentés szerint – amelyben dollárban számoltak az egyszerűbb nemzetközi összehasonlítás érdekében – ezt a magas szintet a szakszervezeti kultúra, a magas bérek és a kevésbé rugalmas gyártási struktúrák okozzák, főként azokon a helyszíneken, ahol a termelés visszaesett, de a munkaerőt nem csökkentették arányosan.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban ez az érték 1341 dollár, Japánban pedig csupán 769 dollár, köszönhetően a szinkronizált, hatékony gyártási folyamatoknak. (Magyarország nincs rajta a listájukon.)
A másik véglet Románia, ahol a legyártott autónkénti bérköltség mindössze 273 dollár, ami nemcsak Kína (597 dollár/autó), hanem még Mexikó (305 dollár) és Törökország (414 dollár) szintjénél is alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy Románia jelenleg Kínánál is versenyképesebb a gyártási költségek szempontjából.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az adatok nem azt jelentik, hogy egy romániai autógyárban dolgozó alkalmazott tizenkétszer kevesebb fizetést kap, mint egy németországi. Hanem azt, hogy a romániai termelési volumen, összehasonlítva az üzemben és a fejlesztésben részt vevő alkalmazottak számával, 12-szer alacsonyabb költséget eredményez egy legyártott autóra vetítve, mint Németországban, és kétszer alacsonyabbat, mint Kínában. A kínai gyártók például optimalizálták folyamataikat, hogy jelentősen kevesebb munkaidőt igényeljen a gyártás, ami alacsonyabb termelési költségeket eredményezett.
A legalacsonyabb értéket Marokkó produkálja, ahol csupán 106 dollárba kerül az egy autónként számított munkaerőköltség. Ez is megmagyarázza, miért van a Renault-csoporthoz tartozó Daciának két nagy gyára az országban, illetve miért terjeszkedik ott a Stellantis is.
Marokkó jó ideje a francia autógyártók olcsó termelési központjává vált, hasonlóan ahhoz, ahogy az amerikai „Detroit három nagyja” már negyven éve működik Mexikóban. A francia autógyártók termelésének már több mint a fele Franciaországon kívül zajlik. Mexikó pedig stratégiai gyártási bázissá vált a német, japán és dél-koreai gyártók számára is. Az ilyen kiszervezések – Mexikóba vagy Marokkóba – alacsonyan tartják az egy autóra jutó bérköltséget, főként a tömegmodellek kategóriájában. Ugyanakkor Mexikó versenyelőnyét csökkentheti a Trump-adminisztráció által kilátásba helyezett vámemelés.
Törökország továbbra is az öt legalacsonyabb munkaerő-költségű ország közé tartozik, de a magas infláció miatt a bérek erősen emelkedtek – mára elérték a japán szintet. A török havibérek háromszorosára nőttek az elmúlt három évben.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A hatalom melegellenes politikája minden eddiginél több ellenzékit vitt ki az utcára – fogalmazott a Die Zeit tudósítójának egy Budapest Pride-résztvevő.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.