A Fidesz által gyermekvédelminek nevezett törvény ügyében hozott ítéletről, valamint az uniós forrásokhoz hozzáférés kérdéséről is beszélt az EUrologus kérdésére Koen Lenaerts a csütörtökön Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Unió Bírósága kimondta: nem alkalmazható a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet olyan sajtóügyekre, amelyekben a vitatott cikket még a szabályozás hatálybalépése előtt tették közzé. Az ítélet egy Orbán Viktor és a 24.hu között zajló sajtó-helyreigazítási per kapcsán született – az ügy érdemi megítélése azonban továbbra is nyitott.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a 2021-ben elfogadott, a gyermekek védelmére hivatkozó magyar törvénymódosítás több ponton is sérti az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A döntés különösen jelentős, mivel a testület történetében először mondta ki önállóan az uniós alapszerződés egyik kulcsfontosságú rendelkezése, az uniós alapszerződések 2. cikke megsértését.
Az Európai Bizottság tavaly óta ugyanebben a tárgyban kötelezettségszegési eljárást is folytat Magyarország ellen.
Egy magyar ügy kapcsán az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében lényegében újraértelmezte, mikor évülnek el a tisztességtelen devizahiteles szerződések miatti visszakövetelések. A döntés szerint nem lehet automatikusan az évekkel korábbi szerződéskötéstől számolni az elévülést, ha a fogyasztó akkor még nem is tudhatta, hogy jogsértő feltételekkel áll szemben.
Furcsa ügy került az EU luxemburgi központú bírósága elé, amelynek felperese egy magyar internetes kiadó, az alperes pedig egy világcég, a Google. A történet mögött az unió új digitális irányelveinek és AI-szabályozásának tesztje húzódik meg, de az is érdekes, ezt miért pont egy magyar üggyel próbálják.
Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint Magyarország és a Cseh Köztársaság megsérthette az uniós jogot azzal, hogy jogszabályaik lehetővé teszik a gyanúsítottak kihallgatását ügyvédjük távollétében, ha az ügyvéd egy meghatározott határidőn belül nem jelenik meg. A megállapítás az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás része.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor megakadályozta a Klubrádió további működését a budapesti 92,9 MHz-es frekvencián. A testület ítélete szerint a magyar hatóságok több ponton is ellentétesen jártak el az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós keretszabályozással, az arányosság és az átláthatóság elvével, valamint a véleménynyilvánítás szabadságával.
Súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve, ha az Európai Bíróság, megerősítve főtanácsnoka múlt héten közölt indítványát úgy dönt: nem jár az a 10 milliárd eurónyi EU-pénz sem az országnak, amelyet még 2023 végén szabadított fel az Európai Bizottság. Végigvettük, mivel járhat, és mekkora mozgástere lehet egy új kormánynak az ügyben.
A Győri Törvényszéken támadták meg a kormány 2023-ban bevezetett „csodafegyverét”, ami miatt egy tatabányai üzletük 4 milliós bírságot kapott. A törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult iránymutatásért, amelynek főtanácsnoka ma a német diszkontláncnak kedvező javaslatot tett.
Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében elfogadott határozatát, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Ez azt jelentheti, hogy a 10,2 milliárd euróból felhasznált pénzt vissza kellene fizetni.
Julianne Kokott úgy látja: Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor 2023 decemberében elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt. Az indítványában több alapvető szabadság- és alapjog sérelmét állapította meg.
Szijjártó Péter szerint jogi csalással született meg a döntés, már készen is van a beadvány.
Hogyan érhetjük el, hogy egy Magyarországra érkező vállalat beruházásai biztosan ne térüljenek meg? Hát így.
Egy év elteltével egy nemzetközi ügyvédi iroda olyan ügymenetre tett javaslatot 600 millió forintért, amely még sosem eredményezett nyertes pert az EU-ban. Míg Magyarország bíróságra jár, tovább folytatódik a napi 1 millió eurós büntetés behajtása.
A napi egymillió eurós bírsággal járó döntés ellen nincs lehetőség a fellebbezésre, de mégis ezt a döntést próbálja meg a kormány most kerülő úton támadni, ezzel mentesülve a büntetés alól.
A luxembourgi bíróság megszüntette a Paks II.-beruházás elindítását lehetővé tevő európai uniós jogalapot, s bár e döntés következményei még tisztázásra várnak, az a magyar kormányzati narratíva, mely szerint minden mehet tovább, biztosan nem állja meg a helyét.
Az Európai Bíróság ítélete valóban nem akasztja meg a paksi bővítést, de az Európai Bizottság által elvégzendő újraengedélyezés fokozza a bizonytalanságot. Az eredeti engedélyezés óta változtak a körülmények, egyelőre kérdés, a bizottság mennyire nyitja ki a régi kérdéseket. A paksi bővítés sikersztori akkor se lesz, ha megépül, de ha nem, költséges kaland attól még lehet.
Az Európai Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta meg kellően alaposan, hogy a paksi bővítés közvetlen az oroszoknak való odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással. A környezetvédők sikerként értékelik a döntést, a magyar kormány szerint semmi különös nem történt.
A külügyminiszter szerint a tervezett két új blokkot a 2030-as évek elején hálózatra kapcsolják.
