– Mi a kedvenc színed?
– A lila.
– Nem a narancssárga?
– Akkor újpesti vagy!
– Hamarabb voltam Újpest-szurkoló, mint fideszes

A párbeszéd a Viasat 3 Kölykök című gyerekműsorában hangzott el még 2008-ban. Sokak számára ekkor vált ismertté, hogy Orbán Viktor szíve fiatalon az Újpestért dobogott – amihez a műsor házigazdája, Majka elismerően gratulált –, pedig már jó tíz évvel korábban beszélt erről a miniszterelnök.

Az Élet és Irodalom újságírója egy Fáy utcai öregfiúk meccsről tudósított 1998 novemberében, ahol Orbán is pályára lépett a Vasas csapatában, mi több, a hazaiak kilenc góljából hármat magára vállalt, majd a találkozó után így írt róla a Nemzeti Sport: „Noha gyermekkorában az Újpestnek szurkolt, és székesfehérvári származása miatt a Videoton sikeréért szorít a mai napig, baráti kapcsolatok fűzik a Fáy utcai együtteshez. Sőt, a kormány tagjai a Vasas csarnokában szoktak gyakorolni, csakúgy, mint a színészválogatott.”

Azóta sok dolog változott, például a miniszterelnök ügyeletes kedvenc csapata, ami a Puskás Akadémia lett. Orbánt 2007-ben választották meg a Felcsút SE elnökének, neki pedig eltökélt szándéka volt egy olyan utánpótlás-nevelő műhely kialakítása, amely fiatal tehetségeket ad az NB I.-es kluboknak, legfőképpen a Fehérvárnak (Orbán egy másik korábbi kedvenc csapatának). Az eredeti célokból ma már nem sok látszik, az akadémiai jellegét gyakorlatilag elveszítette a klub. A Felcsút 2013-ban feljutott az NB I.-be, ahol egyetlen évet leszámítva őrzi tagságát, sőt, idén már a bajnoki címért harcol a Ferencvárossal. Ilyen eredmények mellett a miniszterelnök még azt is megbocsátja, hogy megszegi a szabályait a Puskás Akadémia, és légiósokkal tör a magyar bajnokság trónjára.

Orbán ma már nem hirdeti, hogy Újpest-drukker lenne, a nagy rivális Ferencvárosról viszont gond nélkül nyilatkozik elismerően. Talán majd akkor, ha a lila-fehérek újra a bajnoki aranyéremért harcolnak? Ezzel a céllal vásárolta meg a klubot a Mol, az üzlet megkötése után pedig bizakodásra okot adóan nyilatkozott Hernádi Zsolt, az olaj- és gázipari vállalat vezére is: „Magyarországon kell még egy olyan csapat, mint a Fradi, és ennek az egyetlen esélye, amelyik meg tudja ezt csinálni, az az Újpest. És az Újpest megérdemli, hogy végre legyen egy olyan tulajdonosa, amely hajlandó bele hitet és pénzt is fektetni”.

Az előző idényben, ha karcosan is, de az Újpest megőrizte NB I.-es tagságát, ennek a szezonnak pedig már vérmesebb reményekkel vágott neki az új tulajdonosi háttérnek hála, de egyelőre rémálomszerűen alakul a tavasz: legutóbb 5–1-es vereséget mért a lila-fehérekre az MTK a Szusza Ferenc Stadionban, a szurkolók pedig hangot adtak nemtetszésüknek (a videó megnézését 18 éven aluliaknak nem ajánljuk):

01.03.2025🇭🇺Újpest confronting players after constant poor results, yesterday Újpest lose match with MTK Budapest 1:5, click here for more: https://t.co/gN8NluR3KS pic.twitter.com/c4QrEgcODm

— Hooligans.cz Official (@hooliganscz1999) March 2, 2025

Az Újpest bekebelezésével az utolsó, a NER-hez egyetlen szállal sem kötődő klub is „gazdára talált”, teljes lett a kollekció az NB I.-ben. De mi a helyzet a többi nagy fővárosi klub háza táján, ott is ennyire kínkeserves volt a tulajdonosváltás? Ezt idézzük most fel.

Az MTK 15 éve libikókázik, de még nem szédült bele

Mindössze három nappal azután, hogy 2010-ben megalakult a második Orbán-kormány, Deutsch Tamás került az MTK Sportegyesület elnöki posztjára. A futballklubot működtető cég ekkor még Várszegi Gábor tulajdonában állt, de egy évvel később eladta azt, és az MTK SE kapta belőle a legnagyobb részt. Aztán 2014-ben a Deutsch Péter által is tulajdonolt Blue & White Investment Zrt. vette meg a klubot, majd 2019 tavaszán a kormányközeli munkaerőtoborzó-cég, a Prohumán tulajdonosa, Zakor Sándor kizárólagos irányítása alá került.

Az Átlátszó cikke szerint Zakor cégei rendre sikeresen szerepelnek a közbeszerzéseken: a Digitális Jólét Program keretében a Brightly reklámügynökség, amelynek szintén ő az ügyvezetője, 505 millió forintot nyert el, de az ügynökség a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól is több mint 366 millió forintot kapott „motivációs rendezvényszervezési és videogyártási feladatokra”.

Az MTK tehát a NER kezdete óta kormányközeli arcok kezében van, az eredmények azonban nem feltétlen őket igazolják, ekkora ingázást az első és másodosztály között ugyanis ritkán látni.

Nem indult jól a Deutsch-éra, az MTK a 2010/2011-es bajnokság végén a 15. helyen végzett és kiesett az NB I.-ből, ám egy év alatt sikerült visszajutnia, és innentől kezdve néhány évig nem kellett a tabella hátulját nézegetnie, sőt, többször is harcban volt a dobogóért. A válság kezdetét a 2016/2017-es idény jelentette, hat szezon alatt ugyanis háromszor is kiesett a csapat, és ugyan mindig egyből sikerült visszajutnia, stabilitásról semmiképp sem beszélhetünk ebben az időszakban. A kék-fehérek helyzete talán most kezd javulni, 22. fordulót követően jelenleg a 4. helyen állnak a tizenkét csapatos bajnokságban és csupán két pont a lemaradás a dobogó harmadik fokán álló Pakshoz képest.

A Vasas egy rakat NB I.-es játékossal sem tud feljutni már évek óta

Lassacskán megszokottá válik, hogy az egykor szebb napokat megélt Vasas stabilan az NB II. mezőnyét erősíti. Az angyalföldiek 2018-ban estek ki az élvonalból, mindössze kettő ponttal lemaradva a bennmaradó Diósgyőr mögött, így a következő évre egyértelmű volt a célkitűzés: valahogy vissza kell jutni az NB I.-be. Ez nem sikerült, sőt még a rákövetkező évben sem úgy alakult az őszi szezon, ahogy azt eltervezték, így eljött a változás ideje.

A Vasast az ország egyik leggazdagabb embere, Nagy György karolta fel, aki többségi tulajdonrészt szerzett a klubban, és elkezdte volt válogatott, illetve NB I.-es játékosokkal megtölteni a keretet (a teljesség igénye nélkül érkezett Litauszki Róbert, Radó András, Pátkai Máté, Otigba Kenneth). No, meg hétmilliárdért egy szép új stadiont is kapott a csapat, amit további 350 millióval megtámogatott a kormány. Az exwallisos, egykori MET-tulajdonos Nagy, aki még Los Angelesben is vett magának egy 1,8 milliárdos villát, ezer szálon kötődik Csányi Sándor MLSZ-elnökhöz, régóta vesznek részt közös befektetésekben, és az sem lehet véletlen, hogy az OTP a mezszponzora a klubnak.

Hiába azonban a fantasztikus anyagi lehetőségek, a feljutásra egészen 2022-ig kellett várni, amikor 85 pontot gyűjtve fölényesen lett bajnok a Vasas. Az öröm azonban nem tartott sokáig, a következő évben utolsóként esett ki az NB I.-ből a csapat, 9 ponttal lemaradva a 10., még éppen bennmaradó Fehérvártól, és azóta sem sikerült újra megvetnie a lábát a legmagasabb osztályban. Tavaly két ponttal csúsztak le róla, jelenleg pedig 19 fordulót követően hat pont a hátrány a Kazincbarcika és a Kisvárda mögött.

A Honvéd lassan az NB III.-ban találja magát

Nem is volt olyan rég, a 2016/2017-es szezon végén, hogy Kispesten népünnepély tört ki, 24 év után bajnok lett a Honvéd. Ekkor még senki nem sejtette, nem egészen nyolc évvel később milyen méltatlan állapotok uralkodnak majd a XIX. kerületben, de haladjunk szépen sorjában. A Honvéd akkori tulaja, George F. Hemingway 2019 tavaszán megvált a klubtól, az új tulajdonos pedig a fideszes kötődésű Bozó Zoltán érdekeltségébe tartozó MetALCOM-csoport egyik cége, a Reditus Equity Zrt. lett. Ehhez azonban a Takarékbank közbenjárása is kellett, amely kétmilliárdos hitellel támogatta meg a sikeres üzletet. Bozó neve informatikai és távközlési munkái mellett onnan lehet ismerős, hogy fontos szerepe volt a déli határkerítés megépítésében.

Bozó érkezésével zuhanórepülésbe kezdett a csapat. Papíron jól néz ki a 2019/2020-as bajnokságban elért ötödik hely, de ha egy kicsit figyelmesebben is szemügyre vesszük a tabellát, azt láthatjuk, hogy a harmadik Puskástól 10 ponttal maradt le a Honvéd, a kieső Debrecent viszont mindössze csak 5 ponttal előzte meg. A következő két évben már a kiesés szele is meglegyintette a fővárosi csapatot, majd 2023-ban visszafújta a másodosztályba.

A tavalyi nyögvenyelős idény után, amit végül 9. helyen zárt a Honvéd, mindössze 8 ponttal megelőzve a kieső Pécset, újabb tulajdonosváltásra került sor. Az anyagi gondokkal küszködő klubot a „baloldal vörösbárójaként” is emlegetett milliárdos, Leisztinger Tamás vette meg, aki számára nem volt ismeretlen terep a foci, tíz évig a DVTK tulajdonosa volt, emellett 2023 óta a szlovák élvonalban szereplő kassai focicsapat, az FK Kosice is az érdekeltségébe tartozik. A Honvéd helyzetén ez sem javított, sőt, 19 fordulót követően kieső helyen áll a csapat az NB II.-ben, négy ponttal lemaradva a Soroksár mögött.

Fradi, az „üdítő kivétel”

A végére hagytuk a szabályerősítő kivételt, a Ferencvárost, amelyre Orbán Viktor mondta ki a varázsszót 2011-ben, a HírTv-nek nyilatkozva:

Fradika kell, Fradika nélkül nincsen magyar futball. A Fradit gatyába kell rázni. Kubatov Gábor elnök úrnak vannak is erre nézve tervei, meg is állapodtunk néhány dologban. Hiszek abban, hogy másfél-két éven belül a Fradi ismét nemzetközileg jegyzett, komoly, nagy klub lehet majd

A focicsapatot működtető cég, az FTC Labdarúgó Zrt. és az összes többi szakosztályért felelős egyesület, a Ferencvárosi Torna Club 2011-ig két különálló szervezet volt. Akkor azonban rendkívüli ülést hívtak össze az egyesületnél, és elnöknek választották Kubatovot, a fideszes pártigazgató vezette új elnökség pedig egy hónappal később egy euróért megvásárolta a zrt.-t.

Az anyagi biztonság ettől kezdve adott volt, a sportsikerekre viszont még néhány évet várni kellett. 12 év után, 2016-ban ismét bajnok lett a Fradi, a következő két szezont leszámítva pedig minden évben a tabella élén végez. Néhány éve már a nemzetközi porondon is megszilárdította helyét, az európai kupaindulásért járó összegeknek köszönhetően pedig jelentősen ellépett a hazai élvonaltól. A címvédő levesébe idén Orbán kedvencei köphetnek bele, 9 fordulóval a bajnokság vége előtt ugyanis négypontos a Puskás Akadémia előnye. Ahhoz, hogy a Fradi fenntartsa jelenlegi helyzetét, vagy esetleg javítson rajta, elengedhetetlen, hogy megnyerje a bajnokságot, így izgalmas hajrára van kilátás.

De mi lesz az Újpesttel?

Nagy kérdés, hogy mi lesz a sorsa a válságban lévő Újpestnek. Jelen állás szerint a rossz széria ellenére sem fenyegeti a kiesés réme a lila-fehéreket, de ha valamelyest nem javul a játékuk, még bajban lehetnek a végelszámolásnál. A következő hetek sorsdöntők lesznek Bartosz Grzelak vezetőedző számára is, akinek az állása egyelőre nincs veszélyben a csakfoci.hu információi szerint, de ha a minimális célkitűzést sem teljesíti az idény végére (hogy felsőházban végezzen a csapatával), akkor vélhetően elbúcsúzhat a Megyeri úttól.

Nem lesz könnyű dolga a folytatásban az Újpestnek, hétvégén a listavezető Puskás Akadémiát fogadja, majd a harmadik helyen álló Pakshoz látogat, de a kiesés elől menekülő Fehérvár, Debrecen, Kecskemét hármas elleni ütközetek sem ígérkeznek sétagaloppnak, hogy a bajnoki címért küzdő Ferencvárost már ne is említsük. Négy nap alatt ráadásul kétszer is a Groupamában játszik majd az Újpest, ugyanis a Magyar Kupában is a zöld-fehéreket kapta.

A Mol érkezésével a stabil anyagi háttér adott és a kezdeti igazolások után télen újabb nevekkel erősítették meg a keretet. Ahogyan az várható volt, a Ferencvárost nem egy szezon lesz beérni, de jelenleg az NB I. eleje is fényévnyi távolságra van az újpestiektől, a szurkolók türelme pedig egyre csak fogy.