Az energiaválság elkerülése és Oroszország elszigetelése céljából Joe Biden amerikai elnök Szaúd-Arábiába készül. Egyelőre úgy tűnik, az USA többet ad, mint kap, és ez így is marad.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése hétfőn a hordónkénti 120 dollár fölé emelkedett, napközben elérte a 121,95 dolláros árfolyamot is – írja a Reuters. A növekedés fő oka, hogy Szaúd-Arábia árat emelt.
Robert Habeck felszólította az OPEC országait, hogy termeljenek több olajat a helyzetre való tekintettel.
Jövőre a JP Morgan még 150 dolláros rekordárat sem tart elképzelhetetlennek, mert a termelők csak lassan növelik kapacitásaikat, miközben a kereslet egyre nagyobb – írja a Reuters.
2022 szeptemberéig napi 400 ezer hordóval több nyersolajat fognak előállítani az OPEC+ országai.
A globális koronavírus-válság kiindulópontja Kína volt: az egészségügyi és a gazdasági krízis is itt ütött be először. A jelek szerint viszont a kilábalásban is élen jár az ázsiai régió, ahol egyelőre sikerült elkerülni a vírus terjedésének második hullámát, a gazdasági aktivitás pedig már megközelíti a tavalyi szinteket. Boér Leventét, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatóját a feltörekvő részvénypiacokról kérdeztük.
5,15 százalékot zuhant a Brent, a WTI pedig 5,87-et. A magyar autósok ennek most még biztosan nem örülhetnek, a gázolaj magyarországi ára pénteken emelkedik.
Az előző előrejelzéshez képest nagyobb keresletcsökkenést vár az OPEC. Arra számítanak, a kereslet 2021-ben már nőni fog, de nem éri el a 2019-es szintet.
Mexikó is beadta a derekát, így megszülethetett az a történelmi jelentőségűnek ítélt megállapodás az OPEC-tagállamok és a többi olajikitermelő nemzet között, amely megállíthatja az olajár hetek óta tartó látványos zuhanását.
Az amerikai elnök mozgatta meg kicsit a piacot, amelyre egyszerre hat a koronavírus miatti keresletcsökkenés, illetve Szaúd-Arábia és Oroszország harca.
Nemrég még a szaúdiak vittek be egy mélyütést az oroszoknak, Moszkva most az ellentámadáson töri a fejét.
Szabadesésre váltott a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben szerdán, miután a Goldman Sachs amerikai befektetési nagybank arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány soha nem látott mértékben csökkentheti a keresletet.
Hiába szólnak az elmúlt hetek szinte kizárólag a koronavírusról, a felszín alatt igen erősen begyűrűzött egy másik válság: kitört egy olyan olajháború, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Sőt, egyes szakértők már az olajtermelő országok kollektív öngyilkosságáról beszélnek. Az autósok egyelőre örülhetnek, hiszen az üzemanyagárak bezuhanhatnak.
A koronavírus-járvány miatt túlkínálat alakul ki a kőolajpiacon, zuhannak az árak. Az OPEC a kitermelés visszafogását javasolta, ebbe Moszkva nem ment bele.
Az OPEC a 2008-as világválság óta nem látott olajkitermelés-csökkentést akar, de erre Oroszországnak még áldását kell adni. A koronavírus-járvány miatt ugyanis visszaesett a kereslet, emiatt pedig zuhannak az árak.
Az OPEC országainak hosszabb távon gondot okozhat a csökkenő kínai kereslet.
A nagy kérdés az, a szankcióktól fojtogatott ország kinek lesz képes eladni a most felfedezett lelőhelyen kitermelt nyersanyagot.
Az orosz elnök azt mondta, az olajipari létesítmények elleni támadások nem fogják rontani az együttműködést az OPEC+ tagjai között.
Nincs változás Szaúd-Arábia olajpolitikájában – hangsúlyozta hétfőn Abdulaziz bin Szalman herceg, akit édesapja nemrég nevezett ki az energiaminisztérium élére. Ez ugyanakkor kevés, számos hatás éri manapság az olajkitermelőket, így kifejezetten bizonytalan időszak elé nézünk.
