Új helyzetet teremt az olajpiacon az új iráni olajmező?

Diadalittasan jelentette be Hasszan Rohani elnök, hogy Irán immár gazdag országgá vált, mert a nemrég felfedezett nagy földgázmező után olajmezőt is találtak, amely 2,2 millió hordó pluszkapacitást jelent. Legalábbis ennyit mondott Zangadeh iráni olajminiszter saját hírügynökségének hétfőn. A szakértők kissé szkeptikusak, mert tudják: Irán vezetői nagyon is rá vannak szorulva ilyen jó hírekre, mivel a szankciók bevezetése óta a GDP folyamatosan csökkent, idén az IMF csaknem 10%-os visszaesést jósol. Nőtt viszont az infláció és a lakosság elégedetlensége.

Megállíthatja-e a visszaesést az új olajmező?

40 milliárd dolláros pluszbevételt remél Irán a múlt hónapban feltárt új földgázmezőtől – írja a CNN gazdasági szakértője. Rohani elnök szerint az új olajmező egyharmaddal növeli Irán olajkészletét. "Amerikával közölhetjük, hogy a durva és igazságtalan szankciók ellenére nagy felfedezést tettünk. Most már egy gazdag országgal állnak szemben" – nyilatkozta Irán elnöke az AFP hírügynökségnek.

Amióta Donald Trump amerikai elnök felrúgta az iráni atomalkut, azóta a mérsékelt Rohani elnök pozíciója megrendült, hiszen hazájában őt tekintették a megállapodás szimbólumának. Ráadásul Trump szankciói egyre jobban fojtogatják Iránt. Májusban azt a nyolc országot is törölték a kedvezményezett listáról, mely még anélkül vásárolhatott Irántól olajat vagy földgázt, hogy emiatt USA-szankciókkal kellett volna számolnia. Kína a legnagyobb vásárlója az iráni olajnak és földgáznak. Így ez része a nagyobb amerikai-kínai kereskedelmi alkunak is, mely bár állítólag jól halad, de még kevés kézzelfogható eredményt hozott.

Szaúd-Arábia mögött Irán a második a térségben

Az új földgáz- és olajmező újra biztosítja Irán második helyét a Közel-Keleten. Az első helyen Irán fő ellenfele, Szaúd-Arábia áll. És itt jön a nagy diplomáciai probléma: míg katonailag Oroszország Irán oldalán áll, addig olajügyekben Rijáddal üzletel.

Teheránban pontosan tudják: az olajár meghatározása immár kizárólag az USA-tól, Oroszországtól és Szaúd-Arábiától függ, no meg a konjunktúrától, amely mind kevésbé igényli a kőolajat és a földgázt. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia Irán stratégiai ellenfele. Oroszország katonai szövetséges Szíriában, de az irániak figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Putyin nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelben találkozott Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával. A házigazda, az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte: rendszeresek lesznek ezek a háromoldalú összejövetelek. Ennél rosszabb hír aligha érkezhetett Teheránba.

Kinek lehet eladni az iráni olajat és földgázt?

Az amerikai szankciók fojtogatják ugyan Iránt, de a síiták által irányított Irakon keresztül jelentős mennyiséget lehet külföldön eladni – ha van rá vevő. De az oroszok és a szaúdiak épp azért állapodtak meg a termelés visszafogásáról, mert tartani akarják az árat, mely nemcsak számukra, de szinte minden olajtermelő állam számára létfontosságú. Csakhogy itt jön a következő csavar: a klímaváltozás ellenzői korlátozni kívánják az olaj és földgáz felhasználást.

Legutóbbi tanácskozásukon az Európai Unió pénzügyminiszterei is arról határoztak, hogy semmilyen uniós pénz se jusson olyan energiaberuházásra, amelyben szén, olaj vagy földgáz szerepel. Mindez minden olajtermelő számára fontos üzenet lehet, mert az alternatív energiaforrások mind jelentősebb konkurenciát jelentenek. Különösen így van ez Iránban, melynek az olajtermelő államok között viszonylag nagy népességet kell eltartani az olaj- és földgázkincsből.

Mindez persze még a jövő gondja: kezdetben Iránban idén 6%-os gazdasági visszaeséssel számoltak. Most 9,5%-os a Nemzetközi Valutaalap becslése, de szakértők nem tartják kizártnak a 10%-ot sem. Ez pedig katasztrófát jelenthet Irán sokat próbált lakosságának, melynek életszínvonala az iszlamista forradalom negyven éve alatt stagnált, és most mindenképp csökkenés várható.