Artyom Ivanovics Mikojan szovjet–örmény repülőgép-tervező, a közismert MiG vadászgépek egyik konstruktőre ötven éve, 1970. december 9-én halt meg.
Mikojan 1905. augusztus 5-én születetett az észak-örményországi Szanain falucskában, egy sokgyermekes parasztcsaládban, egyik testvére, Anasztaz Mikojan a szovjet politika minden fordulatát túlélve 1964–65-ben államfő is volt. Tizennyolc évesen költözött a Don melletti Rosztovba, ahol az esztergályos szakmát tanulta ki, 1925-től a legnagyobb szovjet elektrotechnikai üzemben, a moszkvai Dinamo gyárban dolgozott. A többszörösen kitüntetett kommunista élmunkás kötelező katonai szolgálata alatt, felettesei javaslatára az oreli katonai akadémiára került. Leszerelése után, 1930-ban a moszkvai Kompresszorgyár párttitkára lett, a következő évben felvételre ajánlották a Zsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémiára. Tanulmányait kiváló minősítéssel fejezte be, a repülőgép-tervezés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása mellett az ejtőernyős és a pilótavizsgát is letette.
Diplomamunkája – és egyben első repülőgépe – az Oktjabrjonok (Kisdobos) elnevezésű kis légcsavaros egyfedelű repülőgép volt, amelyet 1936-ban a harkovi repülési központban épített.
A következő évtől a hadsereg képviselőjének nevezték ki az 1. számú állami repülőgépgyárban, majd az ide áthelyezett Polikarpov tervezőiroda munkatársa lett. Ő felügyelte az I-153 vadászgépek sorozatgyártásának előkészítését, 1939 márciusától a gyár helyettes főtervezőjeként dolgozott.
1939 májusában az irodában egy új fejlesztő csoportot hoztak létre a legtehetségesebb fiatal tervezőkből, ez alakult át az év végén Mikojan és Mihail Gurjevics vezetésével Mikojan–Gurjevics Kísérleti Tervező Irodává. Itt konstruálták a MiG–1 magassági vadászgépet, majd annak továbbfejlesztett változatát, a második világháborúban bevetett MiG–3 volt az első szovjet repülőgép, amelyet légzőkészülékkel szereltek fel. A sorozatgyártásnak 3322 elkészült darab után, 1942-ben a háborús idők ellátási nehézségei vetettek véget, mert a legfelsőbb hadvezetés úgy ítélte meg, hogy nagyobb szükség van az Il-2 repülőgépekre. A motorgyártásban az ezek számára szükséges motorok előállítását helyezték előtérbe, a meglévő MiG–3 gépek a háború végéig szolgálatban maradtak.
A MiG iroda a háború után sugárhajtóműves repülőket fejlesztett. Az 1947-ben elkészült MiG–15-ös gépek a koreai háborúban mutatkoztak be éles körülmények között, a Magyarországon is alkalmazott típusból 18 ezer darab készült. A MiG–19 volt az első sorozatban gyártott szovjet szuperszonikus vadászgép, ebből tízezernél is többet gyártottak, utóda az 1950-es évek második felében kifejlesztett, deltaszárnyú MiG–21 lett, amely a maga korában világszínvonalon állt. Az utolsó Mikojan vezetésével kifejlesztett repülőgép a harmadik generációs MiG–25 volt.
Artyom Mikojan 1953-ban a Szovjet Tudományos Akadémia levelező, majd 1968-ban rendes tagja lett, 1996-ban bekerült a San Diego-i nemzetközi légi és űrhírességek csarnokába. Kétszer kapta meg A Szocialista Munka Hőse kitüntetést, hatszor a Sztálin-díjat és egyszer a Lenin-díjat.
[Videó a legendás orosz gyártósorról: így készülnek a MiG–29 vadászgépek]
A konstruktőr 1969-ben agyvérzést szenvedett és rá egy évre, 1970. december 9-én meghalt, Moszkvában. Örményországban iskola, Moszkvában utca viseli nevét, bélyeg is megjelent arcképével.
Hasonló repülőgépes érdekességekért kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
