EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A helyén maradt a magyarországi alapkamat, így továbbra is 6,5 százalékon áll. Egy esetleges lazításra csak az év utolsó hónapjaiban kerülhet sor, ha egyáltalán – írja a keddi alapkamatdöntésről Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint az MNB a piaci várakozásoknak megfelelően döntött.
„Az inflációs folyamatok alapján továbbra is indokolt az óvatosság. Emellett az euró árfolyama hosszabb ideje 400 forint körül mozog, nem történt olyan jelentős erősödés, amely érdemben segítené az inflációs célok elérését, így az árfolyam sem indokol monetáris lazítást” – írta kommentárjában.
Utalt arra, hogy a nagy jegybankok, mint az EKB és a Fed, szintén kivárnak, ami azért lényeges, mert az MNB korábban többször is jelezte, hogy figyeli az ő döntéseiket, mivel azok hatással lehetnek a hazai kamatfelárra, így közvetve a forint árfolyamára is. Szerinte a költségvetési hiány alakulása és a gyenge gazdasági növekedés is a kamat tartása mellett szólnak.
Az elemző egyre kisebb esélyét látja annak, hogy még idén lazításról döntsön a jegybank, de jelezte „nem kizárt, hogy egy 25 bázispontos csökkentésre sor kerül az év vége felé. Ez azonban nagyban függ a külföldi környezet, valamint a már említett makromutatók és az árfolyam alakulásától is.”
Nem lepte meg a döntés az Amundi elemzőjét sem. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a befektetők várják, hogy a jegybank sajtótájékoztatón közölje, történt-e változás az előretekintő iránymutatás részleteiben.
Ő sem vár változást a jegybanki hozzáállásban, és szintén említette a külső környezet bizonytalanságát, az infláció 4,6 százalékos szintjét, ami továbbra is óvatosságra int.
Szerinte akkor kerülhet újra napirendre a lazítás, ha az inflációs pálya várhatóan tartósan a jegybanki cél környékére csökken vissza, és ezzel párhuzamosan a forint árfolyama is stabilitást mutat. Bár az egyre romló növekedési kilátások tovább erősíthetik ezeket a folyamatokat, ez önmagában nem elégséges feltétele a kamatvágások újrakezdésének. „Várakozásaink szerint erre majd csak a negyedik negyedévben nyílhat alkalom, addig maradhat a szigorú hangnem” – írta az elemző.
Borítóképünkön az MNB-székház, még a felújításakor.
