Trócsányi László igazságügyi miniszter azt követően fordult az Ab-hoz, hogy az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött az Alaptörvény hetedik módosítása, valamint a jogellenes bevándorlás segítését büntető törvény miatt, amellyel kapcsolatban ugyancsak az Ab csütörtökön utasította el az Amnesty International panaszát. Az uniós testület szerint ezek a magyar szabályok sértik a menekültekre vonatkozó EU-irányelveket. Ezután kérdezte meg a kormány, hogy az

Európai Unió egy szervének Alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll az Alkotmánybíróság értelmezésével.

A válasz egyértelmű: egyedül a magyar Ab dönthet egy jogszabály alkotmányosságáról, azt „más szerv által adott értelmezés nem ronthatja le, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania”. Hiszen benne van az Alaptörvényben, hogy az unióval közös hatáskörgyakorlás „nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”. De ehhez a határozat hozzáteszi: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre.”

Az Alaptörvény tavalyi módosítása pedig, amely szerint „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”, azt jelenti a csütörtöki döntés szerint, hogy az ilyen külföldinek nem kötelező menedéket adni, de az országgyűlés ilyen esetekben is tehet kivételt.

Furcsa módon maga a törvények színvonaláért felelős miniszter írta az Ab-nak, hogy a „nem jogosult” kifejezés „pontos tartalma kérdéses”. Erre válaszolt a testület többsége az idézett értelmezéssel. Egyébként maga Trócsányi László írta bele a 2018 nyári hetedik Alaptörvény-módosítás indoklásába, hogy a veszélytelen országokból érkezettek esetében menedékadási kötelezettség nincs, de „az országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy részükre menedékjogot biztosít-e”. Ám ez kiváltotta a kisebbségben maradt bírák tiltakozását. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye szerint ott az indoklás ellentétes volt a szöveggel, mert aki nem jogosult valamire, az azt nem kaphatja meg. Vagyis az alkotmánybíró-társak többsége szerinte az alaptörvénnyel ellentétesen döntött. Ugyanez a véleménye Juhász Imrének és Czine Ágnesnek.

Éles ellenvéleményeket váltott ki a határozatnak az a része is, hogy az Ab tekintetbe veszi az uniós kötelezettségeket. Mert bár az uniós tagság is szerepel az Alaptörvényben, Szívós Mária alkotmánybíró szerint semmi másra nem kell tekintettel lenni, mint a magyar Alaptörvényre. Salamon László pedig ugyanezt így fejti ki: „Nyilvánvaló, hogy az uniós tagság, illetve a nemzetközi szerződések Magyarországra – a magyar államra – nézve meghatározott kötelezettségekkel járnak, … melyekre az egyes ügyek kapcsán feladatot vagy hatáskört ellátó magyar állami szerveknek tekintettel kell lennie.” De az Alaptörvény értelmezésekor az Ab „nem támaszkodhat másra, mint magára az Alaptörvényre”. Ezeket a véleményeket azonban a többség leszavazta.