#euróövezet

Illúzió azt hinni, hogy nem hat mindenkire a 400 forintos euró

A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.


Brüsszel jövőre jegeli az államadósságra vonatkozó előírást

A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.


Időzített bomba az infláció a kormányok számára

Az Európai Unió minden országában aggódnak emiatt a döntéshozók, mert a dühös választópolgárok küszködnek a magas rezsivel, az élelmiszerárak megugrásával és pénzügyi tartalékaik értékvesztésével - írja összeállításában a brüsszeli Politico.













Lesz-e európai koronavírus-kötvény?

Az euróövezet országai mostanáig nem tudtak megegyezni azon, segítsék-e a válságkezelést azzal az eszközzel, amelyet korábban sem sikerült bevetni a tagországok közötti vita miatt.




Super Mario búcsúja: az ember, aki megmentette az eurót

Bár hivatalosan egy hét múlva távozik az Európai Központi Bank éléről Mario Draghi, az euróövezeti jegybank igazgatótanácsának csütörtöki kamatdöntő ülése után már leginkább egy feladata maradt: hogy összepakoljon a Frankfurtban töltött viharos nyolc év után. Mi pedig mérleget vonunk egy olyan elnöki periódusról, amely a túlélést hozta az EU monetáris uniója számára.