Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A nemzetközi pénzpiacok mindenütt örömmel üdvözölték a döntést az Európai Unió 750 milliárdos válságkezelő programjáról - írja a párizsi Les Échos. Olaszország, Németország és Franciaország után ezzel a negyedik legnagyobb szuverén szereplő jelentkezik a kötvénypiacon. Az EU minősítése kiváló: AAA – az eurózónát is nagyobb bizalom övezeti ezután.
Ez pedig számokban mérhető, hiszen jelenleg a jó adós nem fizet kamatot, sőt. A németek 10 éves államkötvénye -0,5%-os kamattal kel el a piacon. Németország éppúgy, mint az Európai Unió AAA minősítésű a Moody's és a Fitch listáján. Az EU kötvényei tehát 0 és mínusz 0,5 között lehetnek majd- állapítja meg a francia gazdasági lap. De lesz-e rá kereslet? "Ebben a bizonytalan helyzetben ezek a kötvények nagyon is megfelelnek a befektetők várakozásainak" - mondja a szakértő a Les Échos-nak.
4 év alatt 700 milliárd euró: legkevesebb ennyit vesz majd fel az Európai Unió a pénzpiacokon, hogy finanszírozni tudja a válságkezelő programot. Évente ez körülbelül 180 milliárd eurót jelent. Az első évben lehet, hogy többet, ha Brüsszel sietni akar. Olaszország ugyanis mint az eurózóna legnehezebb helyzetben levő adósa ugyancsak rászorul nagy összegű és gyors támogatásra. Ezért a jövő évi kötvénykibocsátást 195 és 260 milliárd euró közé becsülik a pénzpiacok. Ezek hatalmas pénzek, de az Európai Uniónak nem kell aggódnia. Ha ugyanis a pénzpiacok az előrejelzések ellenére nem mutatnának kellő érdeklődést, akkor is ott van még az Európai Központi Bank, amely elnöke, Christine Lagarde révén többször is kinyilvánította: mindent megtesz a válságkezelő program sikeréért. Az Európai Központi Bank folyamatosan vásárolja a tagállamok adósságait, és ugyanígy tehet majd az uniós kötvényekkel is.
Mi változik?
Eddig a németek államkötvénye volt a referencia ezen a piacon. Akik eddig a Bundot vásárolták, azok lehet, hogy részben átpártolnak az uniós kötvényekhez. De az igazán nagy változás az olasz kötvények piacán következett be: az eurozóna leginkább eladósodott országa a fizetésképtelenség felé haladt. Erre hivatkozva tudta meggyőzni Angela Merkel kancellár az addig vonakodó németeket a közös válságkezelő program hasznosságáról.
Az olasz államkötvény hozama pedig most először 1% alá került a koronavírus-járvány kitörése óta. Itália ugyanis kapásból 82 milliárd euróra számíthat a válságkezelő alapból. Ez a vissza nem térítendő támogatás, vagyis az olaszok függése a piactól csökken. Ráadásul a befektetők úgy érezhetik: az EU gazdag tagállamai, az élükön Németországgal, nem hagyják magukra a gondokkal küszködő déli tagállamokat - különösképpen pedig Olaszországot, amellyel kapcsolatban Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta: ha Itália nem kap uniós támogatást, akkor jön az euroszkeptikus Matteo Salvini, vagyis hatalomra kerülhetnek a populisták az EU harmadik legerősebb gazdaságában.
Megrendülhet-e az amerikai államkötvények monopolhelyzete? Attól még messze vagyunk - állapítja meg a Les Échos. Igaz, hogy most először egységesen lép fel az EU a nemzetközi kötvénypiacon. Ugyanakkor a válságkezelő program kapcsán Merkel kancellár, Macron elnök és az EU összes vezetője hangsúlyozta: egyszeri alkalomról van szó. Csak így tudták ugyanis elfogadtatni a közös válságkezelő programot a szkeptikusokkal Németországban és a fukar négyek-ötök körében. Mindennek ellenére a közös kötvénykibocsátás megerősítette az eurót, pedig válság idején mindig megszólal a szkeptikus kórus, amely a monetáris unió végét jövendöli.
