Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Több mint 500 milliárd euró már rendelkezésre állhat, ám a legfontosabb kérdésben még mindig vita van az unió déli és északi országai között.
Csütörtökön éjfél előtt, sokadik nekifutásra elfogadták az euróövezeti pénzügyminiszterek a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére összeállított, 500 milliárd eurót meghaladó uniós mentőcsomag részleteit. A gazdaságösztönző mentőterv három pillérre épül majd: az Európai Bizottság 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programjára, az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára, amely a vállalatok – elsősorban kis- és közepes vállalkozások - likviditásának támogatását szolgálja, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd euróig - az euróövezeti GDP 2 százalékáig - terjedő megelőző hitelkeretére.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus az EU mentőalapja, amelyet a fizetésképtelenség szélére sodródott pénzintézetek vagy tagállamok vehetnek igénybe, ebből hiteleztek például Görögországnak is. Az alap bevetése csalódást keltett a déli tagországokban, amelyek egy újfajta helyreállítási eszköztől remélik a segítséget a prognosztizált visszaesés utáni fellendülés elősegítésére. Az 500 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alap felállítása ugyan nem vita tárgya, annak finanszírozása azonban igen. Az északi országok – elsősorban Hollandia és Németország – a korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan most sem támogatja azt az elképzelést, hogy a költségek fedezésére az uniós tagállamok közösen bocsássanak ki euróövezeti kötvényt, úgynevezett koronakötvényeket, mivel véleményük szerint Olaszország, Spanyolország és Franciaország "nem megbízható" a költségvetési fegyelem terén. A déli országoknak országoknak azonban óriási segítséget jelentene, hiszen az euróövezet vagy a német gazdaság jobb piaci megítélése okán alacsonyabb hozamok mellett, vagyis jóval olcsóbban tudnák megfinanszírozni a felépülést, mint ha saját államkötvényt bocsátanak ki – különösen, hogy államadósságuk már most is eléri, vagy meghaladja a GDP 100 százaléákt.
Mário Centeno, az eurócsoport portugál elnöke (képünkön) ugyanakkor türelemre intett a koronakötvényekkel kapcsolatban. "Nem szűkíthetjük le a vitát csak erre, de még ne vonjunk le ezzel kapcsolatban végső következtetéseket" – nyilatkozta a telekonferencia után. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azt közölte, hogy a megoldást várhatóan a következő hat hónapban fogják kialakítani. Olasz kollégája, Roberto Gualtieri ugyanakkor arról beszélt, hogy a koronakötvények kérdését Giuliano Conte kormányfő már a következő állam- és kormányfői csúcson felveti majd kollégáinak. Ez menetrend szerint akár már a jövő héten megtörténhet, ekkor kellene a tagországok vezetőinek jóváhagynia a most született megállapodást.
A koronavírus-járvány okozta leállások miatt már egyharmadával esett vissza az euróövezeti gazdaság teljesítménye – derül ki egy friss felmérésből. A krízis újabb kihívást jelent az unió számára, amelynek az elmúlt évtizedben már meg kellett küzdenie egy olyan pénzügyi válsággal, amely több állam – elsősorban Görögország – csődközeli helyzete miatt az euró létét fenyegette, ezt követően egy migrációs helyzet, majd a Brexit adott máig megoldatlan feladatot a közösség számára – jegyzi meg a Bloomberg. Angela Merkel német kancellár azonban arról beszélt a mostani tanácskozás előtt, hogy ez a legnagyobb veszély az európai gazdaság számára a II. világháború óta.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.