Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Csütörtökön éjfél előtt, sokadik nekifutásra elfogadták az euróövezeti pénzügyminiszterek a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére összeállított, 500 milliárd eurót meghaladó uniós mentőcsomag részleteit. A gazdaságösztönző mentőterv három pillérre épül majd: az Európai Bizottság 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programjára, az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára, amely a vállalatok – elsősorban kis- és közepes vállalkozások - likviditásának támogatását szolgálja, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd euróig - az euróövezeti GDP 2 százalékáig - terjedő megelőző hitelkeretére.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus az EU mentőalapja, amelyet a fizetésképtelenség szélére sodródott pénzintézetek vagy tagállamok vehetnek igénybe, ebből hiteleztek például Görögországnak is. Az alap bevetése csalódást keltett a déli tagországokban, amelyek egy újfajta helyreállítási eszköztől remélik a segítséget a prognosztizált visszaesés utáni fellendülés elősegítésére. Az 500 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alap felállítása ugyan nem vita tárgya, annak finanszírozása azonban igen. Az északi országok – elsősorban Hollandia és Németország – a korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan most sem támogatja azt az elképzelést, hogy a költségek fedezésére az uniós tagállamok közösen bocsássanak ki euróövezeti kötvényt, úgynevezett koronakötvényeket, mivel véleményük szerint Olaszország, Spanyolország és Franciaország "nem megbízható" a költségvetési fegyelem terén. A déli országoknak országoknak azonban óriási segítséget jelentene, hiszen az euróövezet vagy a német gazdaság jobb piaci megítélése okán alacsonyabb hozamok mellett, vagyis jóval olcsóbban tudnák megfinanszírozni a felépülést, mint ha saját államkötvényt bocsátanak ki – különösen, hogy államadósságuk már most is eléri, vagy meghaladja a GDP 100 százaléákt.
Mário Centeno, az eurócsoport portugál elnöke (képünkön) ugyanakkor türelemre intett a koronakötvényekkel kapcsolatban. "Nem szűkíthetjük le a vitát csak erre, de még ne vonjunk le ezzel kapcsolatban végső következtetéseket" – nyilatkozta a telekonferencia után. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azt közölte, hogy a megoldást várhatóan a következő hat hónapban fogják kialakítani. Olasz kollégája, Roberto Gualtieri ugyanakkor arról beszélt, hogy a koronakötvények kérdését Giuliano Conte kormányfő már a következő állam- és kormányfői csúcson felveti majd kollégáinak. Ez menetrend szerint akár már a jövő héten megtörténhet, ekkor kellene a tagországok vezetőinek jóváhagynia a most született megállapodást.
A koronavírus-járvány okozta leállások miatt már egyharmadával esett vissza az euróövezeti gazdaság teljesítménye – derül ki egy friss felmérésből. A krízis újabb kihívást jelent az unió számára, amelynek az elmúlt évtizedben már meg kellett küzdenie egy olyan pénzügyi válsággal, amely több állam – elsősorban Görögország – csődközeli helyzete miatt az euró létét fenyegette, ezt követően egy migrációs helyzet, majd a Brexit adott máig megoldatlan feladatot a közösség számára – jegyzi meg a Bloomberg. Angela Merkel német kancellár azonban arról beszélt a mostani tanácskozás előtt, hogy ez a legnagyobb veszély az európai gazdaság számára a II. világháború óta.
