Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Észak Dél ellen: a képlet változatlan a koronavírus-járvány kellős közepén is az Európai Unióban. Az eurozóna három déli tagállama, Itália, Spanyolország és Görögország kettős vészhelyzetben van, mert a járvány pénzügyi válságba sodorhatja őket.
Olaszországnak egyedül 200-250 milliárd euróra van szüksége
Ennyi kellene ahhoz, hogy Itália elkerülje a pénzügyi válságot - nyilatkozta a brüsszeli Politicónak Gabriel Felbermayr. A tekintélyes Kieli Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója azok közé a német közgazdászok közé tartozik, akik sürgetik a berlini kormányt: szavazza meg az európai koronakötvényt! Ennek az lenne az előnye Itália, Spanyolország és Görögország számára, hogy alacsonyabb kamattal szerezhetnének pénzt a piacon, mert Németország és a többi jól szituált északi állam (Hollandia, Ausztria és Finnország) garantálja azt.
Az északiak összesen a német válságcsomag felét javasolják. Erről folyik a vita jelenleg is Brüsszelben, mivel a déliek nem akarnak beletörődni abba, hogy kevesebbet kapjanak, mint amennyivel elkerülhetik a pénzügyi válságot. A németek és hollandok javaslata szerint az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében kapnának támogatást a koronavírus által legjobban sújtott államok. Ezzel viszont elszállna a szuverén adósságuk, amely már amúgy is nehezen kezelhető, hiszen jócskán meghaladja az éves GDP 100%-át, az olaszok esetében már a járvány előtt 130 százalék fölött volt.
Németországban az államadósságot sikerült 60% alá nyomni - ezért volt képes a berlini kormány csaknem 1000 milliárd eurós támogatást nyújtani a német gazdaságnak. A spanyolok és az olaszok ennél csak jóval kevesebbet adhattak, pedig országukat a gazdaság szerkezete miatt is sokkal jobban megviseli a koronavírus-válság.
"Az eurokötvények nem hatékonyak és nem is igazságosak" - ezt hangsúlyozta Bajorország miniszterelnöke. Marcus Söder a német konzervatív elit véleményét mondta el újra egy videóinterjúban. Mivel érvelt a bajor miniszterelnök, aki a CSU vezére is, vagyis befolyásos szereplő a német belpolitikában? "Ne felejtsük el, hogy nekünk is kölcsönt kell felvennünk. Az eurokötvények drámai mértékben rontanák az adósbesorolásunkat, és ezzel korlátoznák a cselekvőképességünket."
Angela Merkel taktikusan ráhagyta a rossz hír bejelentését szövetségesére, a CSU vezérére. A kancellár tisztában van azzal, hogy az Európai Unió jövője a tét. Ezért hétfőn azt hangsúlyozta: "Németország érdeke az, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból". Már csak honfitársait kellene meggyőznie arról, hogy ezért bizony fizetni kell és nem is keveset. Csakhogy a németek csaknem 65%-a nemet mond az eurokötvényre - írja a brüsszeli Politico.
