Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 0,5 százalékra süllyedt 2018-ban a 2017-ben elért 0,9 százalékról. A hiány abszolút értékben 103,51 milliárd eurót tett ki 2017-ben, ez 57,86 milliárd euróra csökkent tavaly, közölte az uniós statisztikai hivatal (Eurostat).

Az Európai Unióban 2017-ben 160,25 milliárd euróra, 2018-ban pedig 114,052 milliárd euróra rúgott a hiány, GDP-arányosan 1,0 százalékról 0,7 százalékra mérséklődött a hiány.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az euróövezetben 87,8 százalékról 85,9 százalékra süllyedt az euróövezetben, az unió egészében pedig 82,1 százalékról 80,4 százalékra mérséklődött.

Az államháztartás többlettel zárt 14 uniós országban: Luxembourgban (2,7 százalék), Németországban és Máltán (egyaránt 1,9 százalék), Bulgáriában (1,8 százalék), Hollandiában (1,5 százalék), Csehországban (1,1 százalék), Görögországban (1,0 százalék), Dániában, Szlovéniában és Svédországban (egyaránt 0,8 százalék), Litvániában (0,6 százalék), Horvátországban (0,3 százalék), Ausztriában (0,2 százalék) és Írországban (0,1 százalék).

Mindössze két uniós tagállamban érte el vagy haladta meg a 3 százalékos küszöböt a GDP-arányos hiány tavaly: Romániában 3,0 százalékra, Cipruson pedig 4,4 százalékra rúgott a deficit.

Az Eurostat által kiadott statisztika szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 29 951 milliárd forint volt, ami a GDP 70,2 százalékának felelt meg. Az előző évben, 2017-ben a bruttó hazai termékhez viszonyított mérték még 72,9 százalékot tett ki. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 976,52 milliárd forint volt, ami a GDP 2,3 százalékát tette ki. Az előző évben 2,4 százalékra rúgott a deficit.

Az adósságrátát legnagyobb mértékben Litvánia csökkentette, 5,2 százalékponttal, Magyarország a középmezőnyben foglal helyett 2,7 százalékponttal, a sereghajtó Franciaországban nem változott a GDP-arányos államadósság.

Az Eurostat visszavonta a korábbi jelentéseiben megfogalmazott fenntartásait a magyar Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott egyes adatok besorolását illetően, mert a magyar állam eleget tett az adatharmonizációs kéréseknek. Az Eurostat többször kifogásolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak besorolását, megítélése szerint ugyanis az MNB alapítványainak és azok leányvállalatainak eszközeit a központi költségvetés részeként kell kezelni. Az Eurostat szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget (MSZKSZ) is a központi költségvetésbe kell besorolni.