Szűkítik azon vállalkozások körét, amelyek esetében ESG-adatok közléséhez kötik a vállalati hitelfelvételt. Csak azoktól várják el, akiknek általában is el kell készíteniük a saját fenntarthatósági jelentéseiket, a többiek még kapnak haladékot.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
A 3D-nyomtatás számos területen remekel, azonban elég sok hulladék is jár ezzel a folyamattal. Kínai kutatók olyan nyomtatógyantákat fejlesztettek, amelyek akár többször is újrahasználhatók.
Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
A fenntarthatóság és az arra való törekvés ma már életünk minden területét átszövi, és talán már azt is sokan belátják, hogy a hétköznapokban a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tudunk tenni érte. Ugyanakkor fontos szempont, hogy azokon a helyeken, ahol vásárolunk – azért, hogy egyre fenntarthatóbb háztartást vezessünk – maguk is kínáljanak több opciót erre.
A vártnál sikeresebbnek ítélik a kötelező visszaváltási rendszert szakértők, hiszen az indulás után bő egy évvel már vannak hónapok, amikor elérjük az EU által is elvárt 90 százalékos visszaváltási arányt.
A közép- és hosszú távú tervek emésztenének fel ennyit, a kormány most csak 1,5 milliárdot adott mederkotrásra.
Kihívás lehet egy fesztiválon egészségesen, fenntarthatóan és olcsón étkezni, pedig mindezek egyre fontosabb szempontokká válnak, főleg a közönség nagy részét kitevő Z generációs fiatalok körében. Cikkünkben tippeket adunk, hogyan együnk jól és környezettudatosan ezeken az eseményeken úgy, hogy közben a pénztárcánkat is megkíméljük.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
Inspiráló ötletek, lelkes csapatok és rengeteg kreatív energia – ilyen volt a Megoldások a holnapért 5. évadának döntője, ahol a diákok nemcsak technológiai megoldásokat mutattak be, de egymást is motiválták a közösség, az egészség és a fenntarthatóság jegyében. Videóban mutatjuk a részleteket.
A fenntarthatóságnak egyre fontosabb szerepe van egy cég stabil működésében, versenyképességében, és igen, egyre inkább a jövedelmezőség alakulásában is. Meghatározó a hatása a vállalat hírnevére és a munkavállalók elkötelezettségére is. A kis és közepes gyártócégek azonban akadályokba ütköznek a megfelelés során – ezt azonosítva állított össze a Világgazdasági Fórum egy ötlépcsős útitervet, amely segítheti a vállalkozásokat a korlátok leküzdésében.
Amikor egy webáruházból rendelt termék megérkezik, vagy egy bolt polcáról leveszünk valamit, ritkán gondolunk bele, mi mindennek kellett történnie, hogy az áru odajusson. A háttérben az intralogisztika dolgozik: az anyagmozgatás, a raktározás és gyártás közötti összehangolt logisztikai folyamatrendszer. Ez a szektor a gazdaság létfontosságú, de kevéssé ismert motorja, ami komoly hatással van a környezetünkre is. A terület egyik legfontosabb hazai szereplőjének, a Jungheinrichnek célja, hogy 2030-ra saját működése szén-dioxid-semleges legyen, 2050-re pedig teljes értéklánca elérje a nettó zéró kibocsátást.
A környezettudatos életmód egyik alappillére, ha a mindennapi élethez szükséges élelmiszereket és termékeket fenntarthatóságot figyelembe vevő vásárlással szerezzük be. Ráadásul ez ma már nehézséget sem kell, hogy jelentsen a fogyasztóknak, mert a legtöbb kereskedő felismerte: a fenntarthatóbb alternatívák biztosításával is tehet a bolygó védelméért, és csakis így maradhat hosszú távon is vonzó és sikeres vásárlói körében.
Vizeletet alakítottak át biobetonná német tudósok egy olyan projekt keretein belül, melynek célja a fenntartható építkezések támogatása.
Van, amiben jobb, és van, amiben rosszabb lett az elődjéhez képest a piac legkönnyebben szerelhető, és ezáltal legfenntarthatóbb okostelefonjának legújabb generációja.
A mesterséges intelligencia terjedésével olyan, mintha egy új Németország jelent volna meg teljes energiaszükségletével a Földön. Egy ilyen keresésnek a hagyományoshoz képest 30-40-szeres az energiafelhasználása, de hiába kerülnénk, akár környezettudatosságból, a keresők első találatai, vagy akár a prezentációnk készítése során felugró javaslatok mögött is ott rejtőzik már. A zCast idei tavaszi évadának záróadásában Rab Árpád jövőkutatót faggatja Fait Federika az MI környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatóságáról.
Építészeti és dizájntervek? Nem. Fenntarthatóság, ökotudatosság, klímavédelem? Igen. Az idei Velencei Építészeti Biennálé – amelyen 66 ország vesz részt – hívószavai: Intelligens. Természetes. Mesterséges. Kollektív. A több száz projekt, miközben megtölti a Giardini és az Arsenale szokásos kiállítótereit, szinte az egész lagúnavárosra kiterjed.
Inspiráció és marketingérték – ezek miatt értékesek azok a pályázatok, amelyeken a Grapoila is rendre megméretteti magát. A hidegen sajtolt olajairól, natúr élelmiszereiről és kozmetikai termékeiről ismert vállalat a Generali EnterPrize díját is elhozta 2021-ben, és azóta a verseny zsűrijének is tagja. A pályázat célja, hogy támogassa a kis- és középvállalkozásokat a különböző fenntarthatósági kezdeményezésekben. Az idei kiírásra június 13-ig lehet jelentkezni – ennek apropóján a Grapoila tulajdonos-ügyvezetője, Pinczés Marianna saját tapasztalatait és tanácsait is megosztotta velünk.
Mit jut eszébe először arról, hogy kortárs bio agyagépítészet? És arról, hogy vályogház? Hogyan építhetünk egészségesebb otthonokat természetes építőanyagokkal, a népi építészet hagyományos elemeinek felhasználásával, akár ötödével meghaladva a szabályzatban foglalt beépíthetőséget is? A zCast friss adásában szó esik a fenntartható építészet mainstream és valódi vonulatáról, sőt, Bihari Ádám építész elárulja, mit keres egy luxusvillában a vályogvakolat, és hogy ennek ellenére miért mégsem csak a gazdagok kiváltsága mindez. De meddig is áll egy modern vályogház?
Az idegenforgalom jövőjében két út van, a mennyiségi és a minőségi, az olyan helyeken, mint Hévíz, a minőségre kell törekedni – mondta a HVG-nek Alfred Hackl, a hévízi Le Primore Hotel & Spa igazgatója. A május közepén megnyílt hotelt vezető osztrák szakember arról is beszélt, miért fenntartható a hotel, s miben marad el a magyar idegenforgalom a nemzetközitől.
