Örvendetes trend, hogy napjainkban egyre többen teszik le az autót és választanak környezetbarátabb közlekedési módot, a sétától a bringázáson át a közösségi közlekedésig. A Mastercard tavaly indított kampánya során a bankszektort igyekezett így mobilizálni, idén azonban már minden partnerének felajánlotta a lehetőséget a csatlakozásra. Megkérdeztünk néhányukat a tapasztalatokról.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Fenntartható épületek építését segítheti az az újfajta telep, ami baktériumokkal átitatott cementből készül.
A világjárványt modellező és a Covid alatt újra felkapott legendás Pandemic társasjáték alkotója ismét nagyot dobott: az év játékának is megválasztott A holnap társadalma nemcsak izgalmas és élvezetes, de arra akar megtanítani, hogyan kellene megóvni a Földet.
Szűkítik azon vállalkozások körét, amelyek esetében ESG-adatok közléséhez kötik a vállalati hitelfelvételt. Csak azoktól várják el, akiknek általában is el kell készíteniük a saját fenntarthatósági jelentéseiket, a többiek még kapnak haladékot.
Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.
A 3D-nyomtatás számos területen remekel, azonban elég sok hulladék is jár ezzel a folyamattal. Kínai kutatók olyan nyomtatógyantákat fejlesztettek, amelyek akár többször is újrahasználhatók.
Vannak a hétköznapi életben olyan dolgok, amelyeknek sosincs vége. Ilyen a vásárlás és az ezt követő folyamatok is: az elpakolás, főzés, mosogatás és végül a szemét kihordása. Hazafelé szatyrokat cipelünk, indulásnál a szemetet visszük ki magunkkal. De miért van az az érzésünk néha, hogy több szemetet termelünk, mint amennyi az étel vagy a ruha volt, amit megvettünk?
A fenntarthatóság és az arra való törekvés ma már életünk minden területét átszövi, és talán már azt is sokan belátják, hogy a hétköznapokban a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tudunk tenni érte. Ugyanakkor fontos szempont, hogy azokon a helyeken, ahol vásárolunk – azért, hogy egyre fenntarthatóbb háztartást vezessünk – maguk is kínáljanak több opciót erre.
A vártnál sikeresebbnek ítélik a kötelező visszaváltási rendszert szakértők, hiszen az indulás után bő egy évvel már vannak hónapok, amikor elérjük az EU által is elvárt 90 százalékos visszaváltási arányt.
A közép- és hosszú távú tervek emésztenének fel ennyit, a kormány most csak 1,5 milliárdot adott mederkotrásra.
Kihívás lehet egy fesztiválon egészségesen, fenntarthatóan és olcsón étkezni, pedig mindezek egyre fontosabb szempontokká válnak, főleg a közönség nagy részét kitevő Z generációs fiatalok körében. Cikkünkben tippeket adunk, hogyan együnk jól és környezettudatosan ezeken az eseményeken úgy, hogy közben a pénztárcánkat is megkíméljük.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
Inspiráló ötletek, lelkes csapatok és rengeteg kreatív energia – ilyen volt a Megoldások a holnapért 5. évadának döntője, ahol a diákok nemcsak technológiai megoldásokat mutattak be, de egymást is motiválták a közösség, az egészség és a fenntarthatóság jegyében. Videóban mutatjuk a részleteket.
A fenntarthatóságnak egyre fontosabb szerepe van egy cég stabil működésében, versenyképességében, és igen, egyre inkább a jövedelmezőség alakulásában is. Meghatározó a hatása a vállalat hírnevére és a munkavállalók elkötelezettségére is. A kis és közepes gyártócégek azonban akadályokba ütköznek a megfelelés során – ezt azonosítva állított össze a Világgazdasági Fórum egy ötlépcsős útitervet, amely segítheti a vállalkozásokat a korlátok leküzdésében.
Amikor egy webáruházból rendelt termék megérkezik, vagy egy bolt polcáról leveszünk valamit, ritkán gondolunk bele, mi mindennek kellett történnie, hogy az áru odajusson. A háttérben az intralogisztika dolgozik: az anyagmozgatás, a raktározás és gyártás közötti összehangolt logisztikai folyamatrendszer. Ez a szektor a gazdaság létfontosságú, de kevéssé ismert motorja, ami komoly hatással van a környezetünkre is. A terület egyik legfontosabb hazai szereplőjének, a Jungheinrichnek célja, hogy 2030-ra saját működése szén-dioxid-semleges legyen, 2050-re pedig teljes értéklánca elérje a nettó zéró kibocsátást.
A környezettudatos életmód egyik alappillére, ha a mindennapi élethez szükséges élelmiszereket és termékeket fenntarthatóságot figyelembe vevő vásárlással szerezzük be. Ráadásul ez ma már nehézséget sem kell, hogy jelentsen a fogyasztóknak, mert a legtöbb kereskedő felismerte: a fenntarthatóbb alternatívák biztosításával is tehet a bolygó védelméért, és csakis így maradhat hosszú távon is vonzó és sikeres vásárlói körében.
Vizeletet alakítottak át biobetonná német tudósok egy olyan projekt keretein belül, melynek célja a fenntartható építkezések támogatása.
Van, amiben jobb, és van, amiben rosszabb lett az elődjéhez képest a piac legkönnyebben szerelhető, és ezáltal legfenntarthatóbb okostelefonjának legújabb generációja.
A mesterséges intelligencia terjedésével olyan, mintha egy új Németország jelent volna meg teljes energiaszükségletével a Földön. Egy ilyen keresésnek a hagyományoshoz képest 30-40-szeres az energiafelhasználása, de hiába kerülnénk, akár környezettudatosságból, a keresők első találatai, vagy akár a prezentációnk készítése során felugró javaslatok mögött is ott rejtőzik már. A zCast idei tavaszi évadának záróadásában Rab Árpád jövőkutatót faggatja Fait Federika az MI környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatóságáról.
