Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja (középértéke) a decemberi értékével megegyezően 9,0 százalék volt, míg a várakozások szórása csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági megtakarítási felméréséből.
Ez borzasztóan magas érték, az infláció áprilisban 4,2 százalék volt, az MNB az idei év egészére 4,5-5,1 százalékos, jövőre 2,9-3,9 százalékos pénzromlást prognosztizál.
A lakosság távolabbra tekintve sem optimista, bár a két évre előretekintő várakozások esetében a decemberi megugrás korrigálódott: 9,7 százalékról 8,3 százalékra csökkent a várakozások mediánja. A jegybank hivatalos előrejelzése 2027-re 2,5-3,5 százalék.
A magasan – jelen állás szerint irreálisan magasan – ragadt inflációs várakozások problémát jelentenek, visszahatnak ugyanis a reálgazdasági folyamatokra. Éppen ezért hangsúlyozza a jegybank már egy ideje – az elnökváltástól függetlenül –, hogy kiemelten fontos a várakozások horgonyzása.
Varga Mihály (b) és Matolcsy György
MNB
És ezért is folytat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter harcot az infláció ellen (árrésstopok, árfigyelő rendszer kibővítése). Bár vitatható, hogy a hatósági beavatkozásokkal nem ellentétes hatást ér-e el, tovább rombolva a fogyasztói bizalmat, mind ténylegesen, mind a lakossági észlelésben torzítva a tényleges inflációs folyamatokat.
A magas inflációs várakozások és gyenge fogyasztói bizalom mellett nem meglepő, hogy továbbra is
a háztartások nagyjából fele tervez megtakarítani a következő évben,
ami magas bruttó megtakarítási rátát vetít előre az idei évre. A megtakarítást tervezők aránya valamelyest emelkedett decemberhez képest, 52 százalékra. (A kormány célja ezzel ellentétes, a gazdasági minisztérium a fogyasztást kívánja erősíteni.)
A decemberi felméréshez képest csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat lakáscélra felhasználni tervezők aránya, elsősorban a lakásvásárlást tervezők arányának mérséklődése miatt.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 8 százaléka tervezi felhasználni lakáscélra a megtakarításait, ami jelentős csökkenés a decemberi 14 százalékos arányról.
(Ezt a lehetőséget a kormány szintén a fogyasztás élénkítése céljából nyitotta ki.)
A családi adókedvezmény júliusi emeléséből származó pluszjövedelmet ugyanakkor az érintettek kétharmada fogyasztásra fogja fordítani saját várakozásai szerint. Ez az arány 6 százalékponttal magasabb, mint az előző felmérésben.
