Egyre többet költünk a boltokban, de ennek még nem lehet feltétlenül örülni

Az előző év azonos időszakát a naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 5 százalékkal haladta meg, és az előző hónaphoz képest is 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a KSH friss, nyers adatai alapján. Az összes márciusi forgalom folyó áron 1703 milliárd forint volt.

Az előző év azonos időszakához képest élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült a forgalom, részletesebben:

• az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, 
• az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,6,
• az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 8,3, 
• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzleteké 7,2, 
• a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,9, 
• a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9
• a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1 százalékkal nőtt, 
• az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2,4.
• a kiskereskedelmi forgalomból 8,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,1 százalékkal emelkedett, míg
• a használtcikk-üzletekben 0,4 százalékkal csökkent a forgalom.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 1,5 százalékkal nőttek.

Bár az adatok pozitívak, pláne a márciusihoz képest az Országos Kereskedelmi Szövetség figyelmeztet, hogy  

a vásárlók bizalma még mindig nem ért vissza arra a szintre, ahol 2024 második félévében tartózkodott. 

2024 augusztusa és 2025 januárja között ugyanis az “élelmiszer jellegű vegyes” üzletekben, azaz a fogyasztás zömét adó szuper- és hipermarketekben, illetve diszkontokban a kiskereskedelmi forgalom bővülése jellemzően 4 százalék fölött volt. Ez a „lendület” tört meg februárban és márciusban a felívelő infláció, illetve az arra adott kormányzati válasz következtében. Az OKSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy a fogyasztás bővülése már a tavalyi második félévben sem volt kifejezetten erősnek mondható, hiszen a vásárlók elhúzódó bizonytalansága miatt a mértéke bőven elmaradt a reálbérek növekedési ütemétől.  

A kereskedelmi szövetség szerint az árrésstop fenntartásának káros hatásaival a vásárlók még nem találkoznak, de már velünk vannak: 

• Az elmúlt hónapokban a beszállítók egy része hajlandó volt elhalasztani az áremeléseket, mert abban bíztak, hogy az árrésstop május 31-i kivezetése után a lélegzethez jutó kiskereskedelem rugalmasabban áll majd hozzá az ártárgyalásokhoz. Az OKSZ szerint az a veszély fenyeget, hogy a beszállítók ezeket az igényeket most megpróbálják érvényesíteni. A fogyasztói árak ebből származó emelkedését a kereskedelem nem képes egyedül megfékezni. Az áremelések visszaszorításához a teljes ellátási lánc együttműködésére van szükség, ahogyan arra az NGM-nek átadott javaslataikban is rámutattak.  
• A kereskedelemben a beruházások már most egynegyedével maradnak el az előző negyedéves szinttől. A kiskereskedelem így nem tud olyan mértékben a hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez, ahogyan az egy kiszámítható gazdasági, szabályozási környezetben elvárható lenne. Ez nem egy pillanatnyi probléma, hanem tartós hatás, ami a jövőre nézve is káros következményekkel jár.