Közel egy hónap után került 350 alá a forint
Egy gyors gyengülés után erősödni kezdett a forint a kamatdöntés után.
Egy gyors gyengülés után erősödni kezdett a forint a kamatdöntés után.
Folytatódik a magyar fizetőeszköz mélyrepülése.
Amióta bejelentették az alapkamat csökkentését, másfél napig lassan, de megállíthatatlanul gyengült a forint. Most már nem is lassú a gyengülés.
Nem szakadt be a forintárfolyam a kamatdöntés után, de szinte megállás nélkül gyengül.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
Egy napon belül többször is bezuhant, majd visszaerősödött a forint.
Több mint egy hete tart a forint erősödése, az MNB múlt heti gazdaságélénkítő bejelentéseit díjazza a piac.
A válság első másfél hetében a forint ugyanúgy mozgott, mint Közép-Európa legtöbb devizája, azóta pedig jól látszik, hogy akkor erősödik, amikor a kormány és az MNB tettrekészséget mutat, és akkor gyengül, amikor hiába várunk lépéseket a magyar gazdaságpolitikától. Arra minden bizonnyal még sokat kell várni, hogy nyugalom legyen a piacokon.
A Magyar Nemzeti Bank gyors kamatemeléssel próbálja megállítani a forint árfolyamának zuhanását, de nem mond le arról, hogy a válság kezelésére pénzbőséget teremtsen.
Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.
A katasztrofális, legutóbb a 2008-as válságban látott bolondok napja után a forint árfolyama erősen kezdett, de rögtön gyengülésnek vette az irányt. Aztán nagyot erősödött.
A gazdasági recesszió és a gyenge forint automatikusan növelik az amúgy sem alacsony magyar államadósságot. És a kormány még el sem kezdte a válságkezelési költekezést.
Akkorát esett reggel óta a forint árfolyama, amilyenhez hasonlót utoljára a 2008-as világválság legsötétebb napjaiban láthattunk. Már nem csak az euróhoz és a dollárhoz, hanem Közép-Európa más devizáihoz képest is rengeteget veszít a magyar pénz az értékéből, az elemzők szerint ebben szerepe van a felhatalmazási törvénynek is.
Hatalmasat zuhan a forint, a reggeli 360-as árfolyamról 368-ig esett az euróval szemben. Amellett, hogy a nemzetközi hangulat nem segíti Közép-Európa devizáit, még a régiónk más pénzeihez képest is nagyot esik a forint.
Újabb történelmi mélypontot jegyezhetünk fel.
Újabb kamatcsökkentés, újabb forintgyengülés, enyhén mérséklődő optimizmus – ez a Magyar Nemzeti Bank elmúlt heti mérlege. Kívülről kevésbé látszik ütésállónak a magyar gazdaság, mint az MNB vagy a pénzügyi tárca éléről.
A kórházak 2019-es kvázi csődeljárásszerű adósságrendezése után az intézmények adóssága máris újra nő. A helyzetükön az sem segít, hogy a gyenge forint megdrágítja az eszközbeszerzéseket, a reformterveket pedig elsöpörte a koronavírus-járvány.
356 forintba kerül egy euró.