Erősödött a forint a kamatdöntés után
Délután kettőkor az euró 353,65 forinton forgott.
Délután kettőkor az euró 353,65 forinton forgott.
Ha igazolódik Varga Mihály miniszter becslése, és a válság mélyebb, az államháztartás hiánya pedig jóval nagyobb lesz a tervezettnél, megint megmutatkozhat az ország sebezhetősége.
Az egy évtizede hivatalba lépett, azóta kétszer újraválasztott Orbán-kormány a hatékony állam megteremtése jegyében levetette magáról a jogállami béklyókat, és saját ízlésére formálta Magyarországot. Sok fontos, s pár kevésbé jelentős, de nagyon is jellemző mutató felhasználásával készítettünk infografikát, hogy lássuk, mik a tények a sikerpropaganda mögött.
Egy gyors gyengülés után erősödni kezdett a forint a kamatdöntés után.
Újabb kamatcsökkentés, újabb forintgyengülés, enyhén mérséklődő optimizmus – ez a Magyar Nemzeti Bank elmúlt heti mérlege. Kívülről kevésbé látszik ütésállónak a magyar gazdaság, mint az MNB vagy a pénzügyi tárca éléről.
Folytatódik a magyar fizetőeszköz mélyrepülése.
Amióta bejelentették az alapkamat csökkentését, másfél napig lassan, de megállíthatatlanul gyengült a forint. Most már nem is lassú a gyengülés.
Nem szakadt be a forintárfolyam a kamatdöntés után, de szinte megállás nélkül gyengül.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
Egy napon belül többször is bezuhant, majd visszaerősödött a forint.
A kórházak 2019-es kvázi csődeljárásszerű adósságrendezése után az intézmények adóssága máris újra nő. A helyzetükön az sem segít, hogy a gyenge forint megdrágítja az eszközbeszerzéseket, a reformterveket pedig elsöpörte a koronavírus-járvány.
Több mint egy hete tart a forint erősödése, az MNB múlt heti gazdaságélénkítő bejelentéseit díjazza a piac.
A válság első másfél hetében a forint ugyanúgy mozgott, mint Közép-Európa legtöbb devizája, azóta pedig jól látszik, hogy akkor erősödik, amikor a kormány és az MNB tettrekészséget mutat, és akkor gyengül, amikor hiába várunk lépéseket a magyar gazdaságpolitikától. Arra minden bizonnyal még sokat kell várni, hogy nyugalom legyen a piacokon.
A Magyar Nemzeti Bank gyors kamatemeléssel próbálja megállítani a forint árfolyamának zuhanását, de nem mond le arról, hogy a válság kezelésére pénzbőséget teremtsen.
356 forintba kerül egy euró.
Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.
A katasztrofális, legutóbb a 2008-as válságban látott bolondok napja után a forint árfolyama erősen kezdett, de rögtön gyengülésnek vette az irányt. Aztán nagyot erősödött.
A gazdasági recesszió és a gyenge forint automatikusan növelik az amúgy sem alacsony magyar államadósságot. És a kormány még el sem kezdte a válságkezelési költekezést.