Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kórházak 2019-es kvázi csődeljárásszerű adósságrendezése után az intézmények adóssága máris újra nő. A helyzetükön az sem segít, hogy a gyenge forint megdrágítja az eszközbeszerzéseket, a reformterveket pedig elsöpörte a koronavírus-járvány.

A 2019-es kórházi adósságok rendezése lezárult, a beszállítók néhány kivételtől eltekintve megkapták, amivel tartoztak nekik – mondja a hvg.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Nagy kérdés viszont, mi lesz az idei évben. Januárban nőtt a kórházak tartozása, bár ebben szerepet játszhatott, hogy az adósságrendezési eljárás miatt több kórház kivárt a számlák fizetésével. Februárban csökkent az intézmények adósságállománya – de ha figyelembe vesszük, hogy a kevesebb követeléssel rendelkező beszállítók tavalyi számláit ekkor rendezték, akkor az idei adósságállomány valójában nőtt.

Kórházak: a kormány csak bepróbálkozott azzal, hogy nem fizeti ki a beszállítókat

Összesítették a kórházak adósságait, van olyan beszállító, akinek 4,2 milliárddal tartoznak, de olyan is, akinek csak 172 forinttal. A kormány nem gondolta komolyan, hogy nem fizetik ki a beszállítók összes jogos követelését, ez csak amolyan baráti ajánlat volt.

A kormány által tavaly év végén elrendelt strukturális reformot elsöpörte a járvány, amely ráadásul a kórházak gazdálkodását is felborítja. Az Orvostechnikai Szövetséghez érkező beszállítói visszajelzések szerint vannak olyan kórházak, amelyek már most sem fizetik rendesen a számlákat.

A kórházaknak fájni fog a gyenge forint

Rásky László szerint nagyon komoly problémát fog okozni a forint árfolyamának zuhanása, mivel az orvostechnikai eszközök nagy része importból származik. A magyar deviza értéke idén már 10 százalékkal csökkent az euróhoz képest, ez már az a szint, amit a beszállítók nem tudnak legalább részben nem áthárítani a vevőkre, vagyis a kórházakra. Ráadásul nem látszik, meddig gyengül még a forint, és a beszállítói szerződéseket két-három évre kötik – a cégek már 400 forintos euróárfolyamon adják az ajánlatokat az intézményeknek. Amelyeknek így megdrágulnak a beszerzéseik, nem tudni, ezt a kormány fogja-e kompenzálni.

©

Az euró ára pedig a közeljövőben aligha tud visszakerülni a válság előtti, 330 forint körüli szintre, elsősorban azért, mert a koronavírus-járvány és az annak nyomán kibontakozó gazdasági válság miatt a befektetők euróba, dollárba vagy frankba menekítik a pénzüket. A magyar gazdaság, és azon belül a forint befektetői megítélésén az sem segít, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedései sem arattak osztatlan sikert a gazdasági szférában. A jegybanknak hivatalosan nincs árfolyamcélja, azonban a 370-es szintet ostromló euró-forint árfolyamnál mégis léptek, és burkolt kamatemelést hajtottak végre, ami segített is stabilizálni, sőt erősíteni a forintot – igaz csak a 350-355 közötti sávba.

Már van központosítás, csak alig működik

A 2019-es kórházi adósságrendezésre visszatérve, a kormány részéről (Orbán Viktortól kezdve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszteren át Varga Mihály pénzügyminiszterig) az év elején elég konkrét állítások hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a beszállítók túlárazzák a termékeiket, illetve a kórházak ugyanazokat a termékeket mennyire különféle árakon szerzik be. Orbán Viktor kijelentette, hogy „többé nem termelődhet adósság a kórházaknál”. A kormány gyakorlatilag minden szereplőt hibáztatott a kórházak évről évre menetrendszerűen újratermelődő adóssága miatt (saját magát leszámítva), és kilátásba helyezte a kórházak beszerzéseinek központosítását.

A kormány csődöt jelentett a kórházakra, Orbán közben a falakat festeti

A Fidesz évről-évre látványosan alultervezi az egészségügyi kiadásokat, 2019-re is kisebb összeget lőttek be, mint amennyi 2018-ban kellett a területre. Év végén aztán persze rendezni kell a kórházak adósságait, ez most először csődeljárásszerűen történik. Az egészségügyben valóban sok a probléma, például a beszerzések fele árverseny nélkül, magas korrupciós kockázattal zajlik.

Ezzel csak az a probléma, hogy a kórházak beszerzéseit már központosították, legalábbis elvben. 2011-ben több intézmény egyesítésével a kormány létrehozta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) és megtette központi beszerző szervezetté. A GYEMSZI jogutódjaként 2015-ben jött létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), azóta az a központi beszerző szerv.

A terv egyébként már akkor az volt, hogy a központosítással nagyot lehet majd spórolni, Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója 10-20 százalékos megtakarítást emlegetett 2013 februárjában.

Az ÁEEK alá tartozó kórházak, intézmények azonban nem bonyolítják az összes beszerzésüket a központi szerven keresztül: 2019-ben összesen 297 saját hatáskörben lefolytatott beszerzést jelentettek az ÁEEK-nek – derül ki a hvg.hu által a szervezettől kikért adatokból. A központosított beszerzésekről szóló 2012-es kormányrendelet szerint az intézmények öt indokkal folytathatnak le saját hatáskörben beszerzést:

  • előre nem látható okból rendkívül sürgős,
  • a szükséges hatóanyag, orvostechnikai generikus eszközcsoport vagy fertőtlenítőszer vonatkozásában nincs hatályos keretmegállapodás vagy szerződés,
  • lehetősége van más egészségügyi szolgáltató vagy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ készletének átvételére,
  • olcsóbban tudja beszerezni (feltéve, hogy a központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodás alapján az adott termékből időarányosan az adott intézmény által rendelhető, az igényfelmérés alapján megállapított mennyiség vagy érték 70 százalékát elérő mértékben már megrendelés valósult meg),
  • a beszerzés finanszírozása európai uniós forrásból történik, és a központosított közbeszerzési rendszerben történő beszerzés nem felelne meg a forrás felhasználásának szabályosságával kapcsolatban támasztott követelményeknek.

Épp kiterjesztik a központosítást

Az ÁEEK adatai szerint az intézmények nagyrészt (275 esetben) arra hivatkozva bonyolították maguk egyik vagy másik beszerzést, hogy arra a termékre nincs hatályos keretmegállapodás. Magyarán van központi beszerző szerv, létezik a központosított beszerzési rendszer, csak épp a kórházak által használt termékek, eszközök elég nagy részének beszerzését a gyakorlatban (még) nem központosították, ezért azokat az intézmények maguk szerzik be. A már említett 2012-es kormányrendelet „szerint központosítottan beszerezhető termékek köre nagyon széles tárgykört fog át, amelyből eddig körülbelül kettőszáz gyógyszer-hatóanyag, többtucatnyi személyi fertőtlenítőszer-típus, illetőleg a gyakrabban használt orvosi kesztyűk kerültek központosításra. A különféle kötszerek, tűk és fecskendők központosított beszerzése is előkészítés alatt áll” – közölte az ÁEEK a hvg.hu-val.

©

Az intézmények által beszerzett termékek palettája ennek megfelelően elég széles, a listán akad minden a röntgenkészüléktől az infúziós szerelékeken át az egyszer használatos fecskendőkig. Az alábbi táblázatban ezek a beszerzések láthatók (a táblázat görgethető):

13 esetben folytattak le kórházak beszerzést alacsonyabb árra hivatkozva, ebből kettőt a Csolnoky Ferenc Kórház (tramadolinjekció és tetanuszvakcina), a maradékot a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet (különféle gyógyszerek). 9 esetben az uniós támogatás követelményeire hivatkozva történtek saját hatáskörű beszerzések.

Jelenleg képtelenség országosan tervezni az igényeket

Nem tartja komoly lehetőségnek a kórházi beszerzések jelentős részének központosítását Rásky László – hiszen eddig is lehetett volna központosítva intézni a beszerzéseket, de nem ez történt. Ráadásul amit központosítottan csináltak, „az se sikerült mindig igazán jól”.

Átláthatatlanságot, korrupciós kockázatot talált az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál a számvevőszék

Tudja, jön a húsvét, sokan útra kelnének az országban. A kijárási korlátozások jelenleg szombatig érvényesek, de lehet, hogy meg kell hosszabbítania Orbánnak, ha a "kényszer ráviszi". Bejelentette azt is, hogy félmillió forint pluszjuttatást kapnak az egészségügyi dolgozók idén.

A gumikesztyűk, fertőtlenítőszerek és egyéb egyszerű termékek beszerzése megoldható központosítottan, illetve bizonyos speciális termékekre (például kardiovaszkuláris eszközökre) jelenleg is vannak érvényben több beszállítóval kötött keretszerződések – azonban ezeket nem az ÁEEK intézi, hanem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). „A rendszernek ez a része sem hibátlan, de alapvetően jól működik” – véli Rásky László.

A központosított beszerzések kiterjesztésének több akadálya van. Az egyes kórházak nagyon különböző portfólióval működnek, nagyon különbözőek az eszközigényeik. Az igények országos szintű összesítése sem megoldott jelenleg, még egységes eszköztörzs sincs, így

előfordul, hogy például a 15-ös szikepengét más néven vezetik egyik, és más néven egy másik kórházban.

És ahhoz, hogy egy országos beszerzési rendszer képes legyen biztosítani a kórházak eszközellátását, az igények nagyon pontos tervezésére lenne szükség.

Ettől függetlenül Rásky László szerint a beszerzések a mostaninál erősebb központosítása „nem ördögtől való ötlet”, de nem országos szinten, hanem regionális vagy szakmacsoportok szerinti szinten lenne értelme.

A kórházak elmulasztják az adatszolgáltatást

Mint említettük, a kormány tagjai elég határozott megállapításokat fogalmaztak meg a kórházak gazdálkodásával és beszerzéseivel kapcsolatban. Azt sajnos nem mondták el, mire alapozzák a kijelentéseket. Az biztos, hogy nem a 2019 végén elindított központi adósságrendező eljárásban (mikor számba vették, mely beszállítóknak tartoznak az intézmények, hogy megpróbáljanak lealkudni a tartozásokból) – az ÁEEK ugyanis arra hivatkozva nem adott ki a hvg.hu-nak bizonyos információkat, hogy „számla szintű adatokat nem kezel”.

Az ÁEEK alá tartozó intézményeknek a maguk bonyolította beszerzések nyomán kötött szerződéseket le kell jelenteniük – legalábbis ezt írja elő a kormányrendelet: „az intézmény köteles a saját hatáskörben megvalósított beszerzés eredményeként megkötött szerződés alapadatait – a szerződő felek megnevezését, a szerződés tárgyát, mennyiségét, az ellenszolgáltatás mértékét, a teljesítés határidejét és a szerződéskötés idejét, a szerződés időtartamát –, hivatkozva a saját hatáskörű beszerzést megalapozó körülményekre, valamint a szerződés teljesítésének dokumentumait a központi beszerző szerv részére 5 napon belül megküldeni.”

Ehhez képest az ÁEEK nem adta ki a szerződések alapadatokat tartalmazó listáját arra hivatkozva, hogy

a központi beszerző szervhez ilyen tárgyú bejelentés a kért időszakban nem érkezett.

Ugyanakkor felhívták rá a figyelmet, hogy „a megkötött szerződésekkel kapcsolatos adatok esetében az adatkezelő az adott intézmény/kórház, akik ezen adatokat a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett, mindenki számára elérhető CoRe szerződésnyilvántartó rendszerben, vagy saját honlapjukon teszik közzé”. Az természetesen rendben van, hogy az intézmények közzéteszik a szerződéseiket, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ezek szerint nem tartják be a kormányrendeletet, amikor nem küldik meg az adatokat az ÁEEK-nek. A(z egyébként nem irracionális) jogalkotói szándék vélhetően az volt ezzel az előírással, hogy a beszerzésekre vonatkozó információk meglegyenek egy helyen, összesíthető formában – épp ez nem működik a gyakorlatban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Harcok Hegyi-Karabahban: már több mint 90 halott

Harcok Hegyi-Karabahban: már több mint 90 halott

Rossi keretet hirdetett, Dzsudzsák és Kleinheisler se játszik októberben

Rossi keretet hirdetett, Dzsudzsák és Kleinheisler se játszik októberben

Felforgatta volna az újlipótvárosi autózást a főváros merész terve, de a kerület szétcincálta

Felforgatta volna az újlipótvárosi autózást a főváros merész terve, de a kerület szétcincálta