Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A válság első másfél hetében a forint ugyanúgy mozgott, mint Közép-Európa legtöbb devizája, azóta pedig jól látszik, hogy akkor erősödik, amikor a kormány és az MNB tettrekészséget mutat, és akkor gyengül, amikor hiába várunk lépéseket a magyar gazdaságpolitikától. Arra minden bizonnyal még sokat kell várni, hogy nyugalom legyen a piacokon.
Akkorákat ugrál akár egy-egy napon belül is a forintárfolyam, mint amekkorát nemrég majdhogynem még egy éven belül sem változott. 2017-ben például az egész évben 302,84 és 314,62 között mozgott az árfolyam, most már egy nap alatt változik 4-8 forintokat az euró ára. Egy ilyen helyzetben sorra születnek az elméletek arról, mi áll az események hátterében. A kormányközeli média csütörtökön mintegy varázsütésre egyöntetűen foglalkozott nagy terjedelemben azzal, hogy Soros György támadja a forintot. Eközben mások azt gondolták ki, hogy a kormány biztosan szándékosan gyengít, mert így majd többet érnek az euróban utalt EU-támogatások és jól járnak az exportőrök.
Sajnos, ha érveket kell a bátor állítások mögé tenni, akkor gyorsan kiderül, hogy azok nincsenek.
A „Soros támadja a forintot” elméletet azzal akarják alátámasztani, hogy huszonnyolc éve több befektető, közöttük Soros György az angol font gyengülésén keresett nagy pénzt – valljuk be, ez azért érvnek nem túl erős. Főleg úgy nem, hogy amikor előálltak ezzel az elmélettel, a forint épp nagy erősödésben volt.
De mégis, mi történik?
Abban gyakorlatilag teljes az egyetértés az elemzők között, hogy három fő okra lehet visszavezetni a gyengülést és a mostani részleges visszaerősödést. Vita abban van, hogy melyik oknak mennyire komoly szerepe van a folyamatokban.
A negyedik lehetséges magyarázat az lenne, hogy spekulációs támadás történik a magyar deviza ellen – de a másik három annyira precízen magyarázza az eseményeket, hogy egy negyedik elemre egyelőre nincs szükség a válaszhoz, főleg akkor nem, ha arra nincs is bizonyíték.
Ami a régiónk más országait illeti: a válság első napjaiban a lengyel zloty és a cseh korona az euróhoz képest – egy-egy napi kiingásokat leszámítva – szinte pontosan ugyanúgy mozgott, mint a forint. Március 10-e és 20-a között a cseh korona az értékének 8,8, a zloty 6, a forint 6,7 százalékát vesztette el az euróhoz képest. A forint ez után gyengült nagyot a régió más devizáihoz képest is, majd mostanra nagyjából oda visszatért az egy hónappal ezelőttihez viszonyítva, ahol a lengyel és a cseh pénz áll. Vagyis a forintárfolyam kezdetben a nemzetközi mozgásokat követte, az elmúlt két hétben pedig látható, hogy a magyar kormány és jegybank politikájára reagál rendkívül érzékenyen.
Ha egymás mellé tesszük az árfolyamot és a híreket, látszik, mi történik:
Vagyis a forint mozgása egyelőre jól magyarázható anélkül is, hogy spekulációt vagy a kormány szándékos gyengítését akarnánk belelátni. Az egészen biztos, hogy még mindenki keresi, mi lehet az az egyensúly közeli állapot, amelyben az árfolyam jól mutatja a magyar gazdaság helyzetét, nem kell csodálkozni, ha a következő hetekben látunk még vad árfolyammozgásokat.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.