szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A válság első másfél hetében a forint ugyanúgy mozgott, mint Közép-Európa legtöbb devizája, azóta pedig jól látszik, hogy akkor erősödik, amikor a kormány és az MNB tettrekészséget mutat, és akkor gyengül, amikor hiába várunk lépéseket a magyar gazdaságpolitikától. Arra minden bizonnyal még sokat kell várni, hogy nyugalom legyen a piacokon.

Akkorákat ugrál akár egy-egy napon belül is a forintárfolyam, mint amekkorát nemrég majdhogynem még egy éven belül sem változott. 2017-ben például az egész évben 302,84 és 314,62 között mozgott az árfolyam, most már egy nap alatt változik 4-8 forintokat az euró ára. Egy ilyen helyzetben sorra születnek az elméletek arról, mi áll az események hátterében. A kormányközeli média csütörtökön mintegy varázsütésre egyöntetűen foglalkozott nagy terjedelemben azzal, hogy Soros György támadja a forintot. Eközben mások azt gondolták ki, hogy a kormány biztosan szándékosan gyengít, mert így majd többet érnek az euróban utalt EU-támogatások és jól járnak az exportőrök.

Sajnos, ha érveket kell a bátor állítások mögé tenni, akkor gyorsan kiderül, hogy azok nincsenek.

A „Soros támadja a forintot” elméletet azzal akarják alátámasztani, hogy huszonnyolc éve több befektető, közöttük Soros György az angol font gyengülésén keresett nagy pénzt – valljuk be, ez azért érvnek nem túl erős. Főleg úgy nem, hogy amikor előálltak ezzel az elmélettel, a forint épp nagy erősödésben volt.

De mégis, mi történik?

Abban gyakorlatilag teljes az egyetértés az elemzők között, hogy három fő okra lehet visszavezetni a gyengülést és a mostani részleges visszaerősödést. Vita abban van, hogy melyik oknak mennyire komoly szerepe van a folyamatokban.

  • Járvány van, és gazdasági válság. A befektetők nagy része a biztonságos eszközökbe menekíti a pénzét, azaz euróba, dollárba, svájci frankba, az eladás miatt gyengülnek a közép-európa devizák.
  • A piacokon a politikai és gazdaságpolitikai stabilitást forinterősödéssel értékelik, az instabilitást gyengüléssel büntetik.
  • Az MNB-től és a kormánytól is azt várják, hogy avatkozzanak be a forint vagy a gazdaság védelmében. Amikor így tesznek, erősödik a forint, amikor nem, gyengül.

A negyedik lehetséges magyarázat az lenne, hogy spekulációs támadás történik a magyar deviza ellen – de a másik három annyira precízen magyarázza az eseményeket, hogy egy negyedik elemre egyelőre nincs szükség a válaszhoz, főleg akkor nem, ha arra nincs is bizonyíték.

Ami a régiónk más országait illeti: a válság első napjaiban a lengyel zloty és a cseh korona az euróhoz képest – egy-egy napi kiingásokat leszámítva – szinte pontosan ugyanúgy mozgott, mint a forint. Március 10-e és 20-a között a cseh korona az értékének 8,8, a zloty 6, a forint 6,7 százalékát vesztette el az euróhoz képest. A forint ez után gyengült nagyot a régió más devizáihoz képest is, majd mostanra nagyjából oda visszatért az egy hónappal ezelőttihez viszonyítva, ahol a lengyel és a cseh pénz áll. Vagyis a forintárfolyam kezdetben a nemzetközi mozgásokat követte, az elmúlt két hétben pedig látható, hogy a magyar kormány és jegybank politikájára reagál rendkívül érzékenyen.

Ha egymás mellé tesszük az árfolyamot és a híreket, látszik, mi történik:

  • Március 12-én reggel még 336,4 forintba került egy euró, aznap késő délután már 340-be. A nemzetközi piacokon nagyon feszült volt a hangulat a járvány miatt, a magyar tőzsdének rettenetes napja volt, és az Európai Központi Bank sem tudta megnyugtatni a piacot.
  • A következő héten, március 16-a és 19-e között szabadesésbe kezdett a forint – és a legtöbb más közép-európai deviza is. Hétfőn 340, csütörtökön már 359 forintot kellett adni egy euróért. Péntekre már 348-nál jártunk újra, és ugyanígy erősödött a zloty és a korona is. A szakértők szerint ekkor arról volt szó, hogy megnyugodtak a nemzetközi piacok, ráadásul Európában is egyre jobban elkezdtek bízni, az euró is látványosan erősödött a dollárhoz képest.
  • Ezek után kezdett a forint máshogy mozogni, mint a régiónk többi devizája. Ebben komoly szerepe lehetett, hogy alig tudtunk meg valamit arról, hogy a kormány és az MNB mit tenne a gazdasági válság ellen. Március 20-a és 30-a között fokozatosan esett 348-ról 360-ra az árfolyam, 30-án pedig a parlament elfogadta a felhatalmazási törvényt. Az elemzők arról beszéltek, hogy a törvény negatív nemzetközi visszhangja tette meg a hatását: április 1-jén megdöbbentően rossz napja volt a forintnak, 360-ról 369,5-re zuhant pár óra alatt.
  • Az MNB még április 1-jén délután lépett: bejelentette, a jegybanki alapkamat melletti egyhetes betéti tendert indít el, relatíve magas kamat mellett. Már önmagában az megnyugtató jel volt sokak számára, hogy látták, a jegybank hajlandó beavatkozni a forint védelmen, így órák alatt 363-ig visszaerősödött a forint.
  • Április 6-án Orbán Viktor bejelentette a terveit, de annyira hiányoztak a konkrétumok, hogy egy óra alatt 362-ről 366-ra esett a forint. Az elemzők csalódottságról számoltak be, viszont amikor a következő éjszaka kormányrendeletben megjelentek a részletek, már azt is díjazta a piac, hogy legalább valami konkrétumot tudunk, 360-ig erősödött a forint.

Vagyis a forint mozgása egyelőre jól magyarázható anélkül is, hogy spekulációt vagy a kormány szándékos gyengítését akarnánk belelátni. Az egészen biztos, hogy még mindenki keresi, mi lehet az az egyensúly közeli állapot, amelyben az árfolyam jól mutatja a magyar gazdaság helyzetét, nem kell csodálkozni, ha a következő hetekben látunk még vad árfolyammozgásokat.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Németországban kényszeríthetett prostitúcióra magyar lányokat egy sarkadi banda

Németországban kényszeríthetett prostitúcióra magyar lányokat egy sarkadi banda

Ne hagyja ki ezt a YouTube-csatornát: 40 mese várja magyarul, hetente jönnek újak

Ne hagyja ki ezt a YouTube-csatornát: 40 mese várja magyarul, hetente jönnek újak

Népszava: A járvány miatt sok daganatos beteg nem jutott diagnózishoz

Népszava: A járvány miatt sok daganatos beteg nem jutott diagnózishoz