Akkorákat ugrál akár egy-egy napon belül is a forintárfolyam, mint amekkorát nemrég majdhogynem még egy éven belül sem változott. 2017-ben például az egész évben 302,84 és 314,62 között mozgott az árfolyam, most már egy nap alatt változik 4-8 forintokat az euró ára. Egy ilyen helyzetben sorra születnek az elméletek arról, mi áll az események hátterében. A kormányközeli média csütörtökön mintegy varázsütésre egyöntetűen foglalkozott nagy terjedelemben azzal, hogy Soros György támadja a forintot. Eközben mások azt gondolták ki, hogy a kormány biztosan szándékosan gyengít, mert így majd többet érnek az euróban utalt EU-támogatások és jól járnak az exportőrök.

Sajnos, ha érveket kell a bátor állítások mögé tenni, akkor gyorsan kiderül, hogy azok nincsenek.

A „Soros támadja a forintot” elméletet azzal akarják alátámasztani, hogy huszonnyolc éve több befektető, közöttük Soros György az angol font gyengülésén keresett nagy pénzt – valljuk be, ez azért érvnek nem túl erős. Főleg úgy nem, hogy amikor előálltak ezzel az elmélettel, a forint épp nagy erősödésben volt.

De mégis, mi történik?

Abban gyakorlatilag teljes az egyetértés az elemzők között, hogy három fő okra lehet visszavezetni a gyengülést és a mostani részleges visszaerősödést. Vita abban van, hogy melyik oknak mennyire komoly szerepe van a folyamatokban.

• Járvány van, és gazdasági válság. A befektetők nagy része a biztonságos eszközökbe menekíti a pénzét, azaz euróba, dollárba, svájci frankba, az eladás miatt gyengülnek a közép-európa devizák.
• A piacokon a politikai és gazdaságpolitikai stabilitást forinterősödéssel értékelik, az instabilitást gyengüléssel büntetik.
• Az MNB-től és a kormánytól is azt várják, hogy avatkozzanak be a forint vagy a gazdaság védelmében. Amikor így tesznek, erősödik a forint, amikor nem, gyengül.

A negyedik lehetséges magyarázat az lenne, hogy spekulációs támadás történik a magyar deviza ellen – de a másik három annyira precízen magyarázza az eseményeket, hogy egy negyedik elemre egyelőre nincs szükség a válaszhoz, főleg akkor nem, ha arra nincs is bizonyíték.

Ami a régiónk más országait illeti: a válság első napjaiban a lengyel zloty és a cseh korona az euróhoz képest – egy-egy napi kiingásokat leszámítva – szinte pontosan ugyanúgy mozgott, mint a forint. Március 10-e és 20-a között a cseh korona az értékének 8,8, a zloty 6, a forint 6,7 százalékát vesztette el az euróhoz képest. A forint ez után gyengült nagyot a régió más devizáihoz képest is, majd mostanra nagyjából oda visszatért az egy hónappal ezelőttihez viszonyítva, ahol a lengyel és a cseh pénz áll. Vagyis a forintárfolyam kezdetben a nemzetközi mozgásokat követte, az elmúlt két hétben pedig látható, hogy a magyar kormány és jegybank politikájára reagál rendkívül érzékenyen.

Ha egymás mellé tesszük az árfolyamot és a híreket, látszik, mi történik:

• Március 12-én reggel még 336,4 forintba került egy euró, aznap késő délután már 340-be. A nemzetközi piacokon nagyon feszült volt a hangulat a járvány miatt, a magyar tőzsdének rettenetes napja volt, és az Európai Központi Bank sem tudta megnyugtatni a piacot.

• A következő héten, március 16-a és 19-e között szabadesésbe kezdett a forint – és a legtöbb más közép-európai deviza is. Hétfőn 340, csütörtökön már 359 forintot kellett adni egy euróért. Péntekre már 348-nál jártunk újra, és ugyanígy erősödött a zloty és a korona is. A szakértők szerint ekkor arról volt szó, hogy megnyugodtak a nemzetközi piacok, ráadásul Európában is egyre jobban elkezdtek bízni, az euró is látványosan erősödött a dollárhoz képest.

• Ezek után kezdett a forint máshogy mozogni, mint a régiónk többi devizája. Ebben komoly szerepe lehetett, hogy alig tudtunk meg valamit arról, hogy a kormány és az MNB mit tenne a gazdasági válság ellen. Március 20-a és 30-a között fokozatosan esett 348-ról 360-ra az árfolyam, 30-án pedig a parlament elfogadta a felhatalmazási törvényt. Az elemzők arról beszéltek, hogy a törvény negatív nemzetközi visszhangja tette meg a hatását: április 1-jén megdöbbentően rossz napja volt a forintnak, 360-ról 369,5-re zuhant pár óra alatt.

• Az MNB még április 1-jén délután lépett: bejelentette, a jegybanki alapkamat melletti egyhetes betéti tendert indít el, relatíve magas kamat mellett. Már önmagában az megnyugtató jel volt sokak számára, hogy látták, a jegybank hajlandó beavatkozni a forint védelmen, így órák alatt 363-ig visszaerősödött a forint.

• Április 6-án Orbán Viktor bejelentette a terveit, de annyira hiányoztak a konkrétumok, hogy egy óra alatt 362-ről 366-ra esett a forint. Az elemzők csalódottságról számoltak be, viszont amikor a következő éjszaka kormányrendeletben megjelentek a részletek, már azt is díjazta a piac, hogy legalább valami konkrétumot tudunk, 360-ig erősödött a forint.

• 7-én pedig kiálltak az MNB vezetői a nyilvánosság elé, és közölték: 3000 milliárd forinttal, valamint bújtatott kamatemeléssel segítik a gazdaságot. Ezt is értékelte a piac, percek alatt 356-ra erősödött az árfolyam. Csütörtökön pedig az akkor bejelentett egyik eszközt (újra a kedvező kamatozású egyhetes tendert) vetették be, azóta az euró ára 354-355-nél jár.

Vagyis a forint mozgása egyelőre jól magyarázható anélkül is, hogy spekulációt vagy a kormány szándékos gyengítését akarnánk belelátni. Az egészen biztos, hogy még mindenki keresi, mi lehet az az egyensúly közeli állapot, amelyben az árfolyam jól mutatja a magyar gazdaság helyzetét, nem kell csodálkozni, ha a következő hetekben látunk még vad árfolyammozgásokat.