szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A válság első másfél hetében a forint ugyanúgy mozgott, mint Közép-Európa legtöbb devizája, azóta pedig jól látszik, hogy akkor erősödik, amikor a kormány és az MNB tettrekészséget mutat, és akkor gyengül, amikor hiába várunk lépéseket a magyar gazdaságpolitikától. Arra minden bizonnyal még sokat kell várni, hogy nyugalom legyen a piacokon.

Akkorákat ugrál akár egy-egy napon belül is a forintárfolyam, mint amekkorát nemrég majdhogynem még egy éven belül sem változott. 2017-ben például az egész évben 302,84 és 314,62 között mozgott az árfolyam, most már egy nap alatt változik 4-8 forintokat az euró ára. Egy ilyen helyzetben sorra születnek az elméletek arról, mi áll az események hátterében. A kormányközeli média csütörtökön mintegy varázsütésre egyöntetűen foglalkozott nagy terjedelemben azzal, hogy Soros György támadja a forintot. Eközben mások azt gondolták ki, hogy a kormány biztosan szándékosan gyengít, mert így majd többet érnek az euróban utalt EU-támogatások és jól járnak az exportőrök.

Sajnos, ha érveket kell a bátor állítások mögé tenni, akkor gyorsan kiderül, hogy azok nincsenek.

A „Soros támadja a forintot” elméletet azzal akarják alátámasztani, hogy huszonnyolc éve több befektető, közöttük Soros György az angol font gyengülésén keresett nagy pénzt – valljuk be, ez azért érvnek nem túl erős. Főleg úgy nem, hogy amikor előálltak ezzel az elmélettel, a forint épp nagy erősödésben volt.

De mégis, mi történik?

Abban gyakorlatilag teljes az egyetértés az elemzők között, hogy három fő okra lehet visszavezetni a gyengülést és a mostani részleges visszaerősödést. Vita abban van, hogy melyik oknak mennyire komoly szerepe van a folyamatokban.

  • Járvány van, és gazdasági válság. A befektetők nagy része a biztonságos eszközökbe menekíti a pénzét, azaz euróba, dollárba, svájci frankba, az eladás miatt gyengülnek a közép-európa devizák.
  • A piacokon a politikai és gazdaságpolitikai stabilitást forinterősödéssel értékelik, az instabilitást gyengüléssel büntetik.
  • Az MNB-től és a kormánytól is azt várják, hogy avatkozzanak be a forint vagy a gazdaság védelmében. Amikor így tesznek, erősödik a forint, amikor nem, gyengül.

A negyedik lehetséges magyarázat az lenne, hogy spekulációs támadás történik a magyar deviza ellen – de a másik három annyira precízen magyarázza az eseményeket, hogy egy negyedik elemre egyelőre nincs szükség a válaszhoz, főleg akkor nem, ha arra nincs is bizonyíték.

Ami a régiónk más országait illeti: a válság első napjaiban a lengyel zloty és a cseh korona az euróhoz képest – egy-egy napi kiingásokat leszámítva – szinte pontosan ugyanúgy mozgott, mint a forint. Március 10-e és 20-a között a cseh korona az értékének 8,8, a zloty 6, a forint 6,7 százalékát vesztette el az euróhoz képest. A forint ez után gyengült nagyot a régió más devizáihoz képest is, majd mostanra nagyjából oda visszatért az egy hónappal ezelőttihez viszonyítva, ahol a lengyel és a cseh pénz áll. Vagyis a forintárfolyam kezdetben a nemzetközi mozgásokat követte, az elmúlt két hétben pedig látható, hogy a magyar kormány és jegybank politikájára reagál rendkívül érzékenyen.

Ha egymás mellé tesszük az árfolyamot és a híreket, látszik, mi történik:

  • Március 12-én reggel még 336,4 forintba került egy euró, aznap késő délután már 340-be. A nemzetközi piacokon nagyon feszült volt a hangulat a járvány miatt, a magyar tőzsdének rettenetes napja volt, és az Európai Központi Bank sem tudta megnyugtatni a piacot.
  • A következő héten, március 16-a és 19-e között szabadesésbe kezdett a forint – és a legtöbb más közép-európai deviza is. Hétfőn 340, csütörtökön már 359 forintot kellett adni egy euróért. Péntekre már 348-nál jártunk újra, és ugyanígy erősödött a zloty és a korona is. A szakértők szerint ekkor arról volt szó, hogy megnyugodtak a nemzetközi piacok, ráadásul Európában is egyre jobban elkezdtek bízni, az euró is látványosan erősödött a dollárhoz képest.
  • Ezek után kezdett a forint máshogy mozogni, mint a régiónk többi devizája. Ebben komoly szerepe lehetett, hogy alig tudtunk meg valamit arról, hogy a kormány és az MNB mit tenne a gazdasági válság ellen. Március 20-a és 30-a között fokozatosan esett 348-ról 360-ra az árfolyam, 30-án pedig a parlament elfogadta a felhatalmazási törvényt. Az elemzők arról beszéltek, hogy a törvény negatív nemzetközi visszhangja tette meg a hatását: április 1-jén megdöbbentően rossz napja volt a forintnak, 360-ról 369,5-re zuhant pár óra alatt.
  • Az MNB még április 1-jén délután lépett: bejelentette, a jegybanki alapkamat melletti egyhetes betéti tendert indít el, relatíve magas kamat mellett. Már önmagában az megnyugtató jel volt sokak számára, hogy látták, a jegybank hajlandó beavatkozni a forint védelmen, így órák alatt 363-ig visszaerősödött a forint.
  • Április 6-án Orbán Viktor bejelentette a terveit, de annyira hiányoztak a konkrétumok, hogy egy óra alatt 362-ről 366-ra esett a forint. Az elemzők csalódottságról számoltak be, viszont amikor a következő éjszaka kormányrendeletben megjelentek a részletek, már azt is díjazta a piac, hogy legalább valami konkrétumot tudunk, 360-ig erősödött a forint.

Vagyis a forint mozgása egyelőre jól magyarázható anélkül is, hogy spekulációt vagy a kormány szándékos gyengítését akarnánk belelátni. Az egészen biztos, hogy még mindenki keresi, mi lehet az az egyensúly közeli állapot, amelyben az árfolyam jól mutatja a magyar gazdaság helyzetét, nem kell csodálkozni, ha a következő hetekben látunk még vad árfolyammozgásokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!