Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter elérte, amire Donald Trump mindig is vágyott, hiszen nemcsak beleszületett az amerikai gazdasági elitbe, hanem tehetségével a csúcsára is emelkedett.
A kijárási korlátozások miatt a vásárlási szokások annyira megváltoztak, hogy a statisztika, saját szabályait követve, szinte már virtuális világot mutat.
Euró- és dollármilliárdok röpködnek a válságkezelésben, akár a szabályokat is felrúgva. Közben az EU a kínai felvásárlások elkerülésére szabályt készít.
Hatalmas vagyonok mozdulhatnak meg idehaza közpénzek felhasználásával és a veszélyhelyzet ürügyén anélkül, hogy arról a nyilvánosság értesülne. A helyezkedés már megindult.
Ha nagyon elnagyoltan akarnánk felelni a címben feltett kérdésre, elég lenne annyit írni: körülbelül két és fél milliárdot. De borzasztó hely lenne a világ, ha a valóság ennyire egyszerű volna. Mégis, a közgazdaságtan egyik legizgalmasabb kérdése, hogy meg lehet-e adni egy emberi élet értékét, és egyáltalán szabad-e. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az életértéket becslő elméleteket járjuk körbe.
Közösen kér állami segítséget a német, a francia és az olasz iparszövetség.
A nagy gyógyszergyáraktól a kisebb biotech vállalatokig cégek és államok egész sora öl milliárdokat a járványt megállító szer kutatásába. Közben alapvető szabályokat rúgnak fel.
Bokros Lajos annak idején ugyanarra volt a legbüszkébb, mint Surányi György: a piacról és a pénzről írt közös könyvükre. A HVG 1990 júniusában, tőzsdeelnöki kinevezése után készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Megvan a böjtje a rendeleti kormányzásnak az egészségügyben: látszólag teljesen ötletszerűen születnek több milliárd forintos, ám jelenleg kevéssé fontosnak tűnő döntések a válsághelyzet idején is.
A vidéki élet újraindításának apropóján beszélgettünk egy kenesei vendéglátóssal.
Bértámogatásra még a kormányfő közvetlen környezete számára oly kedves turizmusban sincs extra pénz, de a tanácsadók kifizetésére azért akad ötmilliárd forint.
Még nem dőlt el, lesz-e csődhullám az idegenforgalomban. Az emberek szeretnének utazni, de az élményszerzés kontra biztonság dilemmából az utóbbi áll nyerésre.
Orbán Viktor miniszterelnök személyes garanciát vállalt arra, hogy a kormány annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus megszüntet, de valódi állásteremtés és bértámogatás helyett az eddigi válságkezelő csomag csak átképzést és közmunkát kínál azoknak, akik a járvány miatt veszítették el a megélhetésüket.
Gyors lefolyású megbetegedésnek tekinti a magyar kormány a koronavírus-járvány miatt bekövetkező gazdasági visszaesést, és a válságkezelésre meglehetősen szűkmarkúan költ. A 2024-ig szóló gazdasági tervek között az államadósság csökkentése drasztikus intézkedéseket is hozhat.
A hazai vállalkozások rohamtempóban igyekeznek pótolni digitalizációs hiányosságaikat. Célzott állami programok nem nagyon vannak, de kedvező feltételekkel lehet hitelhez jutni.
Egy dél-koreai cégnek korábban úgy kellett az emberek után hajítania aprócska hőmérőjét, a koronavírus-járvány berobbanása óta azonban viszik azt, mint a cukrot.
Tömegek veszíthetik el munkájukat az idegenforgalomban a koronavírus miatt, a kiesett bevételt pedig ezermilliárd dollárokban mérik. Néhol azonban még próbálják menteni a szezont.
Kevés dolgot szeretnek az ország mostani vezetői annyira, mint a sportot. Épp ezért a NER eddigi 10 évének összegzésekor úgy érdemes nézni ezt a területet: mi történik akkor, ha valamiben minden áron szeretnének eredményt elérni? Stadionok, sportcsarnokok építésében és világversenyek rendezésében nagyot lépett előre az ország 2010 óta –épp csak a sporteredmények nem akarnak jönni.
