Rendszerváltók30 – Alexander Brody: Férfinak csak nővel szabad nyelvet tanulnia
Világpolgár, világcégek vezetője, világhírű tudósok, politikusok és művészek közt forgott, 1948 után a rendszerváltáskor egykori hazájában is aktivizálta magát. Alexander Brodyval, Bródy Sándor unokájával a HVG 1989 márciusában készített portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A HVG is történelmet írt 30 évvel ezelőtt, a hetilap akkori legfontosabb portréinterjúit most itt, a hvg360-on olvashatják. Eddigi az alábbi személyiségek portréit közöltük: Antall József: Saját személyemet nem szeretném előtérbe tolni /// Orbán Viktor: A Fidesz semmiképp sem lesz párt /// Horn Gyula: Életem legnehezebb elhatározása volt a határnyitás /// Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz /// Kónya Imre: Nem hiszem, hogy van ilyen, hogy magyar sajtó /// Matolcsy György: Nem vagyok félős típus /// Surányi György: A legbüszkébb a Bokros Lajossal írt könyvemre vagyok /// Dicső Gábor: Van egy Lenin-szobrom. Befektetésnek sem rossz /// Klapka György: A politika a legpiszkosabb üzlet a világon /// Demszky Gábor: Feleségemmel csak írásban beszélgettünk /// Ómolnár Miklós: Az egész olyan, mint egy kábítószer /// Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás /// Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában /// Bokros Lajos: A társadalmi vagyon 20%-át az állampolgároknak lehetne juttatni /// Kupa Mihály: Matolcsy rögtönzéseivel nem értettem egyet /// Györgyi Kálmán: Az ügyészség nem kvázi kegyelmi fórum /// Kopátsy Sándor: A reformra a nacionalisták a legveszélyesebbek /// Sólyom László: Nem barátkozom könnyen, nehezen tegeződöm /// Princz Gábor: Pandúr voltam, most a rablók oldalán állok /// Mádl Ferenc: Az SZDSZ és a Fidesz túlzott radikalizmusát nem pártolom
HVG: Az Ogilvy and Mather Budapest Rt. megnyitásakor kiderült, a magyart akcentus nélkül beszéli, ezenkívül még öt nyelven tud. Kap nyelvpótlékot?
Alexander Brody: Az én szakmámban a nyelvtudás „munkaköri kötelesség”. Nekem nagy hasznomra voltak a nyelvek, mert soha nem tudtak ,,átejteni'' azzal, hogy ,,ez egy remek hirdetés, csak ön persze nem érti...” Én ugyanis megértettem, és megmondtam, hogy „azért rossz, mert értem”. Külön pénzt nem kapok ezért.
HVG: Van valami receptje arra, hogyan lehet megtanulni és évtizedeken át megőrizni ezt a sokszoros nyelvtudást?
A. B.: Az én módszerem szerint: férfinak csak nővel szabad nyelvet tanulnia. Együtt kell élni, együtt kelt lakni a hölggyel. S ha lehet, mindjárt fiatal korban kell ezt elkezdeni. Ja igen: és lehetőleg sok nővel, akiknek lehetőleg más és más az anyanyelvük. Ennyi az egész. Később pedig csak trenírozni kell. Úgy értem: beszélni, beszélni, beszélni! S mindez nem vicc.
HVG: Huszonnégy évesen már egy amerikai reklámbirodalom kreatív főnöke. Mit jelent az ön számára a kreativitás?
A. B.: Hadd meséljek el egy történetet. Iskolásokat kértem arra, hogy rajzoljanak le nekem egy japán bogarat, mire tíz srácból kilenc papírra vetett egy bogarat, míg egy gyerek lerajzolt egy japánt, akinek Beatles-frizurája volt. Ez az egy tehát másként értelmezte a kérésemet, mást vett k i a szavaimból. A kreativitás szerintem az, amikor bizonyos tényeket úgy teszünk össze, hogy olyan új idea jön létre, ami azután a többi embert előbbre lendíti gondolkodásában. De állítom, hogy csak az az alkotó ember, aki remekül ír, fest, zenét szerez. Azt vallom, amit egy ízben egy angol költő mondott: ,,Az is kreatív egyéniség, aki például jól olvas egy verset!”
HVG: Miért szakított a „kreatív igazgatással”? Hajtotta a több pénzt?