Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából is nettó importra szorul az ország, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Nemcsak a klímaváltozás csap oda a magyar gyümölcstermesztőknek, maguk alatt is vágják a fát. Érdemi állami segítségnyújtás nélkül kérdésessé vált az ágazat magyarországi jövője.
Brit kutatóknak sikerült videóra venniük, amint vadon élő csimpánzok többször közösen falatoztak erjedt gyümölcsből. A miértre egyelőre csak feltételezések vannak.
A márciusi fagytól eltérően ezúttal minden gyümölcskultúra veszélyben lesz, egyes térségekben akár komolyabb fagykárral is számolni lehet.
A kajszi és az őszibarack szinte biztosan érintett.
Tanulmányok szerint bizonyos gyümölcs- és zöldséghéjak tele vannak olyan anyagokkal, amelyek segítenek a cukorbetegség, a gyulladás és a rák elleni küzdelemben. Összegyűjtöttük a legértékesebb héjakat, valamint tippeket a fogyasztásukhoz.
Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.
Ausztrál kutatók egy nagyszabású, nemzetközi vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, miként hat a mentális egészségre, ha valaki rendszeresen eszik zöldséget és gyümölcsöt. A válasz egyértelműnek tűnik, de még mindig akadnak kérdések.
Néma gyilkosként is emlegetik a magas vérnyomást, ami a halálozási listák élén álló szív- és érrendszeri betegségek egyik kiváltójaként valóban veszélyes kórkép. Nem is gondolná az ember, milyen egyszerűen csökkenthető ennek kockázata.
Manapság egyre többen kérdőjelezik meg a gyümölcsevés jótékony hatásait, vagy teszik egyenesen tiltólistára a gyümölcsöket azok cukortartalma miatt. De vajon valóban indokolt száműzni a gyümölcsöt az étrendünkből? A Kösz, jól podcast legutóbbi adásában ezt a kérdést is alaposan körbejártuk szakértő vendégeinkkel.
Történelmi csúcsokon mozog a narancslé tőzsdei ára, mivel Brazíliában 50 éve nem látott aszály pusztított, valamint egy eddig gyógyíthatatlan gyümölcsbetegség, a citruszöldülés is csökkenti a termést. Az almalé helyettesíthetné a dzsúszt, de az európai szüret is gyenge lesz.
Milyen ehető növényeket találhatunk szűkebb környezetünk erdeiben? Hogyan kezdhetünk neki a gyűjtögetésnek? Egyáltalán, biztonságosan fogyaszthatók az erdei-mezei növények? És hogy jön ez a fenntarthatósághoz? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a zCast ötödik évadjának nyitóadásában.
Egy új tanulmány szerint csak a hámozás segít a növényvédőszerek eltávolításában az alma esetében, a héj mellett kis mértékben a gyümölcshúsba is beivódnak a veszélyes peszticidek.
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a “hab a tortán” a tavaszi fagyok után.
Senki előtt sem titok, hogy a mezőgazdaságban növényvédő szereket is használnak. Ezek viszont mérgek, és óhatatlanul is felvetődik a kérdés, vajon elég-e, ha egyszerűen csak folyó víz alatt mossuk meg a talán így kezelt gyümölcsöket, zöldségeket.
Bár tavasszal könnyebb friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni, előfordulhatnak olyan állapotok, élethelyzetek, amikor mégis szükség van vitaminpótlásra.
A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Csütörtöktől egy héten át 10 százalékkal kevesebbe kerül a 65 éven felülieknek, ha zöldséget, gyümölcsöt vagy húst vásárolnak.
A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, így tehát az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában – állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) tudósai.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban, írja az e heti HVG.
