A jegybankelnök, volt nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány gazdaságpolitikája megugró inflációhoz és az ország elleni pénzügyi támadásokhoz vezet.
A globális újraindulás keresleti sokkot okozott az építőiparban, az alapanyaghiány miatt elszálltak az árak. Gyors visszarendeződés aligha lesz.
A fő vesztes, a tömegközlekedés: tavaly 10 milliárd forintot ígért a Modern Városok Program fideszes koordinátora, de ebből egy fillért nem láttak még Szegeden. E helyett lassan az is lerohad, ami megvan, ha nem áll vissza a járvány előtti rend.
Néhány héttel az után, hogy a világ csodálkozással vegyes tisztelettel nézett a koronavírus-járványt megfékező Indiára, az országban most elszabadult a betegség és ezzel párhuzamosan összeomlott az egészségügyi rendszer. A politikusok súlyos felelősséggel tartoznak a válságért: a napról napra romló adatok ellenére nem mondták le a választási gyűléseket és nem figyelmeztették az embereket, hogy a Gangeszben való hagyományos megmártózással is terjed a kór. Az eredmény az lett, hogy naponta ezrek halnak meg, elfogytak a kórházi ágyak és közelharc folyik az oxigénes palackokért.
Miután az Ever Given nevű óriás konténerszállító hajó hét elejei balesete miatt átmenetileg hajózhatatlanná vált a Szuezi-csatorna, egyre több globális ellátási lánc szakad meg. Többek között az IKEA svéd lakberendezési cég is figyelmeztetett, a baleset hatással lehet az áruellátásra. De több helyen fogytán van a WC-papír is.
A könyvvizsgáló a már ismert 3,5 milliárdos után további egymilliárdnyi kötelezettséget és 220 milliós áfatartozást talált.
A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt jóval kevesebb processzor van a piacon, mint amennyire szüksége lenne a különböző iparágaknak. A tech cégek úgy látják, az idei évben számolni kell ezzel a helyzettel.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
Több mint 1500 forinttal nőttek az állam kiadásai az egy évvel korábbihoz képest, miközben a bevételek csak 142 milliárd forinttal emelkedtek.
Ahogy azt várni lehetett, ezermilliárd forintnál is nagyobb hiányról számolt be a KSH, amikor összegezte az első féléves adatokat.
A korábbi elnökség többmilliárdos tartozást halmozott fel.
A járvány miatti védekezéssel és a kevés EU-pénzzel magyarázza a Pénzügyminisztérium, hogy egy hónap alatt majdnem másfélszeresére nőtt az államháztartási hiány.
A múlt héten derült ki, hogy a szervezet hiánya többmilliárdos, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult segítségért.
Az orvosi kamaránál azt mondják, a hiányról tájékoztatták már az államtitkárságot és a tisztifőorvosi szolgálatot is, változás viszont nem történt.
Az olasz kormány úgy döntött, megháromszorozza a járvány gazdasági hatásai ellen felszabadított összeget. A költségvetési hiány várhatóan a 3 százalékos tűréshatár fölé kúszik.
Saját sikerük áldozatává váltak az európai kormányok: a polgárok millió oltatták be magukat unszolásukra influenza ellen, így tonnaszámra fogynak a vakcinák. Emiatt – bár minden korábbinál több oltást halmoztak fel a kontinensen – valószínűleg nem jut minden jelentkezőnek és ezért több helyen sorrendet kell felállítani, hogy kik kaphatnak először a vakcinából.
A tavalyi első negyedéves többlet helyett ezúttal hiánnyal zárta a kormányzati szektor az év első három hónapját.
Az öthavi hiány az eredeti terv majdnem háromszorosa.
300 milliárd forinttal több az EU-pénzekhez kapcsolódó kiadás, mint tavaly, és 220 milliárd forinttal kevesebb az uniós bevétel, így aztán az egy évvel korábbinál jóval nagyobb a január-februári hiány.
Az első fél évben még többletet mértek, de aztán megnőttek a kiadások, így 0,1 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya az első három negyedévben.
