Ritkán láttunk eddig olyat, hogy Matolcsy György látványosan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, de most épp ez történik hetek óta. A jegybankelnök az után, hogy többször beszélt már arról, mekkora hiba a költségvetési hiányt elengedni, a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent cikkében is arról írt: a 2022-re tervezett 5,9 százalékos hiány helyett 3 százalékra kellene levinni a mutatót. Matolcsy úgy véli, hogy a kiindulópont hibás, nem lehet a 2022-es az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már idén újraindult. Ezért sem lehet indokolt a hiány, ráadásul a válság idején felhalmozódott kereslet nem találkozik a kínálattal, ami kiugró inflációhoz vezet. Matolcsy szerint az igazi kockázat az, hogy ha a pénzpiacok fenntarthatatlannak ítélik a magyar gazdaságpolitikát, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.

Az MNB elnöke adott egy javaslatot is arra, hogyan lehetne elérni az alacsonyabb hiánycélt:

az állami beruházások megfelezése elég lenne az egyensúlyi pályához való visszatérésre.

Ez egy nagyon extrém javaslatnak hangzik - de megoldható-e valójában, hogy az állam hirtelen megfelezze a kiadásait? Bármilyen furcsán is hangzik, nem volna teljesen lehetetlen. 2020-ban a költségvetési szervek összesen 1608 milliárd forintot szántak beruházásokra, idén nagyobb növekedés valószínűsíthető, ha ennek a felét megpróbálnák megspórolni, akkor az annyit jelentene, hogy a 2016-2017-es szintre mennének vissza. Ami komoly megszorítás volna, de nem teljesíthetetlen, brutális szigor.

Ha ránézünk a beruházásokról szóló statisztikára, a bonyolult összefüggések mögött nagyon leegyszerűsítve azt látjuk:

a kormány rengeteg pénz elköltésével próbálja pörgetni a gazdaságot, a kérdés, hogy ezt jó célokra költik-e.

Az idei első negyedévben 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi beruházások értéke az egy évvel korábbihoz képest - ez egy kimondottan szép szám, ha visszaemlékezünk arra, hogy 2020 első negyedévének első másfél hónapjában még mindenki arra készült, hogy egy normális évünk lesz, idén pedig végig válságos időszak volt az első három hónapban. De az is világos, hogy ez a szám csakis az állam miatt lehet ennyire magas.

• A vállalkozások beruházásainak értéke ugyanis 6,3 százalékkal csökkent, miközben a költségvetési szerveké 31 százalékkal nőtt.
• Ez utóbbit is érdemes kettébontani. Az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, ami nem is csoda, hiszen ahogy egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, logikus, hogy visszafogták a kiadásaikat.
• A növekedést így nagyrészt egy fő okra lehet visszavezetni: a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel 100 százalékkal nőttek.

Ebből kellene tehát spórolni Matolcsy javaslata szerint. Hogy ez forintban mennyit jelent, arról csak annyi számot adott ki egyelőre a Központi Statisztikai Hivatal: az állami és az önkormányzati szervek együttvéve a tavalyi első negyedévben 185, az ideiben 260 milliárd forintot költöttek el beruházásokra.

De mire ment el ez a pénz? Ha erre a kérdésre azt a választ adjuk, hogy például árvízvédelemre, azt a legtöbben valószínűleg nem tippelték volna be elsőre - pedig a KSH is külön kiemelte, hogy a nagy nemzetgazdasági ágak közül a közigazgatás, védelem nevűben jórészt emiatt mértek 32,6 százalékos növekedést.

Nem segíti a tisztánlátást, hogy azt nem szokták részletezni, az egyes ágazatokban mennyi volt az állami és mennyi a céges beruházás, mindenesetre azt bátran feltételezhetjük, hogy a humán-egészségügy és szociális ellátás területén mért 45 százalékos növekedés, vagy az oktatásban mért 31 százalékos bővülés nagyrészt az államnak tudható be.

Az természetesen érthető, hogy egy világjárvány alatt az egészségügyi kiadásokra sok pénzt szán a kormány, világos az is, hogy amint túl leszünk a járványon, csökkenni fog ez az arány - bár azt azért érdemes hozzátenni, hogy ez a szám nem a lélegeztetőgép-beszerzést jelenti, az még a korábbi negyedévek adataiban jelent meg.

Igen ám, csakhogy az összes ágazat közül nem ezekben volt a legnagyobb beruházás-növekedés. Hanem egy olyanban, ami elég nehezen megfogható: az egyéb szolgáltatások között. Ide aztán befér szinte minden, amit máshova nem lehet besorolni. Azaz úgy tűnik, hogy az állami szervek nagyon sok kisebb tételű vásárlást bonyolítanak le, ami összeadva már kimondottan magas végösszeget ad ki.

Ugyanezt a helyzetet mutatja az is, hogy az állami költések mennyire eltorzították a beruházások összetételét. Normál esetben a hat legnagyobb nemzetgazdasági ágazat (ingatlan, feldolgozóipar, közigazgatás, kereskedelem, logisztika, mezőgazdaság), amely az összes beruházás közel háromnegyedét adja, legalább megközelítőleg pontos képet mutat arról, hogy mire költik el a cégek és az állam a beruházásra szánt pénzeiket. Ezúttal azonban ebben a hat ágazatban együtt 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH, de az összes többi, kisebb ágazatban nagyrészt az állami költések miatt akkora volt a növekedés, hogy az 2,5 százalékos pluszba húzta fel a mutatót.

Matolcsy arra is felhívta a figyelmet, nem biztos, hogy jó ötlet csak arra gondolni, hogy az EU vezetői most nem annyira figyelnek arra, hogy a tagállamok tartsák a hiánycélt. Ezzel ő még szigorúbb álláspontot fogalmazott meg, mint sok szakértő. A leggyakoribb vélekedés ugyanis az, hogy ha már az EU a járvány alatt elengedte a hiánycélt, akkor ezt kihasználhatják a kormányok és költhetnek arra, amit fontosnak éreznek a válságkezelés szempontjából, csak arra kell figyelni, hogy ez valóban a krízisből való kilábalást segítse. A jegybankelnök most még ennyit sem látna szívesen - pedig az is komoly kritika a magyar kormánnyal szemben, hogy a gazdaságvédelemre szánt pénzek jelentős részéből igazából nem a válságkezelést segítik.