Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A tévécsatorna a hírportáljára is feltette a riportot egy cikk társaságában, amelyben megjegyzik: a magyar kormány ársapkákkal próbálja enyhíteni a lakosságra nehezedő terheket, de a kritikusok szerint ezek többet árthatnak, mint használnak – az írást a 444 szemlézte olvasójuk jelzése nyomán.
A riport idéz egy anyukát, aki egyedül neveli három gyerekét, és akinek élelmiszerszámlája két év alatt majdnem megduplázódott, és akinek minden fillért meg kell számolnia, hogy hónap végéig kijöjjenek.
A cikk arról is ír, hogy az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az infláció, az elmúlt öt évben az élelmiszerárak 80 százalékkal emelkedtek. Idézik Bod Péter Ákos közgazdászt is, aki elmondta: az élelmiszerek ára az elmúlt 12 hónapban 7 százalékkal emelkedett, más szolgáltatásoké 9 százalékkal. A középosztály szerinte egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalát, az ársapkák pedig különösen a kisvállalkozásokat terhelik, amelyek már így is emelkedő költségekkel küzdenek.
„Az igazi probléma, hogy az elmúlt két évben nem volt gazdasági növekedés Magyarországon, és idén is csak nagyon szerény a bővülés” – tette hozzá Bod. – „A gond tehát a viszonylag magas infláció és a nulla növekedés. Ez még súlyosabbá teszi a helyzetet.”
Nem várt helyről érkezett a pofon
Mindez persze a magyar lakosság számára nem lehet újdonság, az azonban meglepő, hogy egy, a kínai kommunista párt propagandaosztálya által irányított televízióban ilyen éles kritika jelenhet meg a magyar kormányról, illetve annak gazdaságpolitikájáról és a társadalmi-megélhetési válságról.
Szó sincs a riportban arról a központi narratíváról, miszerint az árak a gonosz, nyerészkedő multik miatt emelkednének, viszont felhívja a figyelmet arra a közgazdasági alaptézisre, hogy az árszabályozás egy idő után áruhiányhoz fog vezetni.
