Jóval nagyobb mértékű drágulást érzékelnek a fiatalok, mint amit a hivatalos adatok tükröznek. Februárban ugyanis a 19-29 éves korosztály tagjai szerint átlagosan 19 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. A felmérés mediánértéke (közepes értéke) is 16 százalékos éves áremelkedést mutat – erre jutott a K&H ifjúsági index az első negyedévben.

A felmérésben szereplő, februári éves inflációra vonatkozó két számjegyű értékek jóval meghaladják az 5 százalék feletti ütemről szóló hivatalos adatot. Mindez azért is érdekes, mert tavaly is jelentős eltérés volt a fiatalok által érzékelt infláció és a tényadat között, miközben tavalyelőtt, 2023 elején – az extrém drágulás időszakában – a fiatalok által érzékelt infláció gyakorlatilag megegyezett a közölttel, mindkettő 26 százalékos volt.

Az érzékelés persze szubjektív, személyes szinten sem feltétlenül tükrözi jól a valóságot. A HVG személyes inflációs kalkulátora itt található, ezzel bárki kiszámolhatja, hogy a személyes fogyasztói kosara alapján mekkora mértékű a személyes inflációja.

Egyébként nemcsak a fiatalok, hanem általában véve a lakosság inflációérzékelése ragadt magas szinten – erre a jegybank rendszeresen felhívja a figyelmet. A magas – a tényadatok, illetve kilátások által nem indokolt – inflációérzékelés probléma, visszafogja a háztartások fogyasztását, illetve gerjeszti a tényleges inflációt.

Veres Viktor

A friss felmérés részletes számaiból az is látszik, hogy mindössze a fiatalok 8 százaléka tapasztalt 1-4 százalékos, vagyis alig érzékelhető drágulást. Ezzel szemben a többiek jóval magasabb értékeket mondtak: 18 százalékuk 5 és 10 százalék közé tette az érzékelt infláció mértékét. Emellett 15 százalékuk 11-14, további 13 százalékuk pedig 15-19 százalék közötti áremelkedésről számolt be. Szintén közel hatoduk 20-24 százalékos drágulást tapasztalt a mindennapokban.

Majdnem tizedük még mindig 40 százalékot meghaladó, kiemelkedően magas inflációs értéket említett

– utóbbiak aránya 2023 elején még a 25 százalékot is elérte.

Ahogy a korábbi felmérésekben, most is választ adtak a fiatalok arra, hogy mire számítanak a jövőben. A múlt év első negyedévében készült felmérés szerint 19 százalékuk számított arra, hogy egy év alatt az árak lényegében nem változnak vagy maximum 5 százalékkal emelkednek. A legfrissebb felmérés szerint az arányuk 14 százalékra csökkent az idén, vagyis ennyien számítanak stagnáló vagy mérsékelt drágulásra 2026 elejére.

2024 első negyedévében 17 százalékuk várta azt, hogy 5-10 százalékkal lesznek magasabbak az árak az idei év elején. Emellett 11-15 százalékos növekedést 8 százalékuk tartott valószínűnek. Most viszont az előbbiek aránya 21, utóbbiaké 14 százalékra nőtt. Összességében a múlt évben tízből négyen számítottak áremelkedésre, az idén viszont tízből már hatan.