Évekkel ezelőtt volt egy olyan hírünk, hogy egy részeg állt be forgalmat terelni Nyíregyházán, miután a pizzásautó belerohant a gyrososba – na ezen a héten pontosan ilyen érzés volt a világgazdasági eseményeket figyelni. Elfogynak a szavak, döbbenet, ilyen nincs. Egyesek szerint Donald Trump az érdekérvényesítés új dimenziójába vezeti az USA-t, tíz lépéssel járva a világ előtt, mások úgy vélik, hogy az amerikai elnök impulzuskontrollja néhány nagyságrenddel egy nagyon éhes és álmos hároméves szintje alatt található, csak ő nem olyan jófej. Hajaj.

Szóval úgy kezdtük a hetet, hogy az amerikai importőröknek a vámháborút legolcsóbban megúszó országok (és pingvinek) termékei után már két napja 10 százalékos vámot kellett fizetniük, és Trumpot már Elon Musk is arra kérlelte, hogy gondolja meg magát a legdurvább vámok szerdai élesedése előtt. Az amerikai elnök viszont hétfőn nyitásként gyógyszernek nevezte a vámokat (és ezt nem úgy értette, hogy a túladagolástól meghalunk), és valahogy ettől esett le mindenkinek, hogy Trump nem viccel.

Innentől pedig csak kapkodtuk a fejünket. Nem csak önök, akik olvasták a híreket, hanem mi is, akik írtuk.

Hétfő. Zuhanni kezdtek a tőzsdék, mindenki számolgatni kezdett, mekkora recesszió sülhet ki ebből Amerikában és Európában, meg persze globálisan is. Teljes pánik, szabadesés, a forint is földbe állt, estek az olajárak, a Bitcoin féléves mélypontra került. Ezen a ponton közölte Ursula von der Leyen, hogy jön az EU arányos válasza, vagy kölcsönös vámmentességben megegyezünk. Trump ezt elutasította, és arra kérte az amerikaiakat, hogy ne legyenek hülyék, tartsanak ki. Közjátékként kikerült a hír, hogy az amerikai elnök a vámok 90 napos felfüggesztésén gondolkozik, a tőzsdék vadul száguldani kezdtek fölfele, majd kiderült, hogy ebből semmi nem igaz, és ment tovább a húsdaráló a világpiacokon.

Bróker a new yorki tőzsdén

AFP / Angela Weiss

Kedd. Miközben a tőzsdék korrigáltak, már az elnök milliárdos támogatói is szóltak, hogy ez egy gazdasági atomháború. Von der Leyen és a kínai miniszterelnök egyeztetni kezdtek a válaszról, az USA-ban pedig konzervatív jogászok is tervezték, hogy megtámadják a vámrendeletet. J.D. Vance leparasztozta a kínaiakat, majd 104 százalékra emelték fel a kínai árukat sújtó vámokat, eközben pedig Kanada is viszontvámokat jelentett be, Trump pedig úgy interpretálta a helyzetet, hogy „hívogatnak az országok, hogy kinyalják a seggemet egy alkuért”.

Szerda. Helyi idő szerint éjfélkor élesedtek a vámok. A tőzsdék szédelegtek, a forint kéthavi mélypontra került. Az EU döntött, olyan amerikai termékeket vámol meg cserébe, amelyeket a Trumpra szavazó helyeken készítenek – Magyarország nem szavazta meg, de itt nincs vétójog –, Kína pedig nem finomkodott ennyire sem, hanem 84 százalékos sarcot jelentett be, amire a tőzsdéken még jobban bepánikoltak. Az amerikai pénzügyminiszter erre annyit válaszolt: és akkor mi van? Trump annyit írt, hogy minden rendben lesz, most kell vásárolni. Majd alig 14 órával az után, hogy bevezette az új vámszabályokat, 90 napra felfüggesztette majdnem az egészet, pontosabban 10 százalékra levitte, kivéve a kínai termékek számára, azokra ugyanis felemelte 125 százalékosra.

Csütörtök. Az amerikai piacokat követve az európai tőzsdék is szárnyaltak (a forint még előző este egy hatalmasat erősödött, majd csütörtökön már nem annyira), közben pedig sokan azt pedzegették, hogy Trump előző napi „vásárolni” tippjével bennfentes kereskedés bűnrészese is lett. Az EU válaszul a tárgyalások idejére szintén felfüggesztette a vámfenyegetését, amiből Szijjártó Péter levonta a következtetést, hogy a magyar kormánynak már megint igaza volt. Kiderült még, hogy a kínai termékekre kivetett vám nem is 125 százalékos, hanem 145.

Reviczky Zsolt

Péntek. Tovább zuhant a dollár, öntötték a piacra az amerikai államkötvényeket, hiszen egy ilyen hét után a legtöbb befektető menekülni akart az amerikai eszközökből. Kína 125 százalékosra emelte az amerikai termékek vámját. És mellékesen a forint is újra beesett.

Szombat. Amikor azt hittük volna, hogy ennyi volt a hét, Trump hirtelen visszavonta a még korábban kivetett, telefonokra, chipekre és számítógépekre vonatkozó vámokat, még Kínával szemben is, sőt, ezeket még a 125 százalékos vám alól is mentesítette. Itt tartunk most, de még jó néhány óra van hátra a hétből, szóval ne higgye senki, hogy ez a végleges állapot.

Mit lehet erre mondani? Leginkább azt, hogy ha Trump célja az, hogy évtizedekig róla beszéljenek, akkor sikerült, de egy gazdaságpolitika sikeréhez ész, szorgalom és türelem sem ártana. A volt tanácsadója szerint egyszerűen egy párhuzamos univerzumban él, más szakértő szerint a háborútól a lassan átalakuló világgazdaságig bármi lehet, arról pedig a podcastunkban beszélt Virovácz Péter elemző, hogy Magyarország nem tud különalkut kötni. Igyekeztünk azért bemutatni azt is, mi lehet a logika mindabban, amit Trump művel, de reálisabb az a forgatókönyv, hogy a választói hangulatingadozással nem igazán foglalkozó Kína jön ki ebből jobban hosszú távon. Akármi is lesz, az biztos, hogy egy korszakhatárhoz érkeztünk, amikor épp a bizalom tűnt el a gazdaságpolitikából.

Voltak azért események a magyar gazdaságban is: miután Nagy Márton sorra zsarolta a telekommunikációs cégeket és a bankokat állami beavakozással arra az esetre, ha nem lennének hajlandóak önként csökkenteni a díjaikat, a két szektor vállalatai egymás után jelentették be, hogy ők bizony nagyon lelkesek az infláció letörésében, nem fognak emelni. Minő véletlen, épp a következő választás utánig.

Nagy Márton

Veres Viktor

A gazdasági miniszter érzi a vérszagot: megfenyegette a teljes magyar gazdaságot, hogy beavatkozik, ha „indokolatlan” áremelés veszélye felmerül. A kereskedelemben pedig már számolgatják, mit okozott az árrésstop: a Spar mondta azt, hogy havonta másfélmilliárd forintot bukik ezen. A stratégia ott most az, hogy május vége után jön a B terv, ha Nagy Márton az után is árzabálónak érezné magát.

Az infláció már most esett egy szép nagyot, 5,6-ról 4,7 százalékosra. A kormány persze a saját döntéseivel büszkélkedik (még úgy is, hogy mire az árrés új szabályai hatályba léptek, már a legtöbb ár bent állt a KSH adatbázisában), de sokkal inkább azért láttunk most nagy lassulást, mert a benzin olcsóbbá vált, a telekomcégek tavaly márciusi nagy áremelése most épült be a bázisba, az élelmiszerek ára pedig legalább stagnált havi szinten. Végre egy jó hír – mondták az elemzők, de azért azt is hozzátették, hogy most kell óvatosnak lenni.

Veres Viktor

Már csak azért is, mert egyébként rémes számok érkeznek a magyar gazdaságról. A költségvetési hiányunk már most majdnem elérte az egész évre tervezett szint kétharmadát, 2550 milliárd forintnál jár. Az ipari termelésünk pedig rettenetesen gyenge volt, újabb mélypontra ért el, ráadásul az autógyártás és az akkuipar nagyon mélyen van – és mindebben benne sincsenek még a vámháború hatásai.

A hét képe: így rángott a forint oda-vissza a héten a hírek hatására

A forint/euró árfolyam 2025. április 6-a és 11-e között

xe.com

És ha egy válság egyszerre nem elég, itt van még a száj- és körömfájásjárvány is. Sorra vezetik be az újabb korlátozásokat nálunk és külföldön is, bár legalább újabb fertőzéseket nem találtak. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta: még nem lehet megbecsülni az eddigi károkat, de annak lennének szinte beláthatatlan következményei, ha kiszabadulna a vírus.

A kór most a marhatelepeken pusztít, és akkor, amikor már kezdte volna az iparág kiheverni a 2023-as sokkot. De a sertésexportot is korlátozzák, ráadásul meg kell küzdeni a madárinfluenzával is. A mezőgazdaság számára pedig még egy rossz hír jött a hét elején: áprilisi éjszakai fagy pusztította a termést.

Van viszont a mezőgazdaságunknak egy olyan részlete, ahol európai szinten is nagyon fontos Magyarország: jön a húsvét, itt a tormaszezon, márpedig a kontinens tormafogyasztásának háromnegyedét néhány tucatnyi észak-alföldi faluban termelik meg.

Eddig a válogatott gyökereket inkább csak elszállították, a feldolgozással alig próbálkoztak. Most viszont egy vállalkozás megpróbálkozik ezzel – náluk jártunk Újlétán.

Meg is érkezett a reakció mindenre, ami a magyar gazdasággal történik: az S&P a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország hitelminősítését. Mint írták, magas az államadósság és a költségvetési hiány, félő, hogy a kormány osztogatásba kezd a választás előtt, az uniós támogatások hiányozni fognak, aggasztó, hogy a Fidesz rendeleti kormányzást folytat, és erre jön még rá a vámháború.

A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság idén csak 1,5 százalékkal fog nőni, ami még ahhoz képest is nagyon gyenge lenne, hogy a kormány az eredetileg megígért 3-6 százalékos célját a költségvetésben előbb 3,4 százalékosra konkretizálta, majd ezt levitte 2,5-re. A kormány azt reagálta az S&P döntésére: minden rendben lesz.

Az ukrán–orosz háború kezdete óta ismét nő Magyarországon a szénhidrogén-kitermelés. A kőolaj esetében ahhoz azért, hogy az ország érdemben függetlenedni tudjon a külső forrásoktól, az olajigénynek kellene drasztikusan csökkennie. A földgáznál idővel elérhetőnek tűnik a külső forrásoktól való, legalább részleges függetlenség.

Túry Gergely

Sorra dőlnek a naperőműves rekordok is Magyarországon, az áram ára pedig mínuszba zuhan, majd miután lemegy a nap, kilő. Valójában a villamosenergia-rendszerünket betegség gyötri, amelynek tünete az áram tőzsdei árának alakulása – az lenne jó, ha akkor jelenne meg nagyobb fogyasztás, amikor olcsó az áram, vagy ha sokkal jobb lenne az áramtárolás rendszere.