MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A megkérdezettek 82 százaléka arra számít, hogy az árrésstop kivezetése esetén drágulni fognak az élelmiszerek – derült ki a Publicus reprezentatív felméréséből, amelyet a Népszava megrendelésére készítettek.
Az emberek fele jelentős, negyede csak kismértékű áremelkedésre számít, a válaszadók egy százaléka pedig úgy vélekedik, hogy még csökkenhetnek is az árak, ha megszűnik az intézkedés, amit jelenleg május végéig terveznek életben tartani.
A felmérés érdekessége, hogy míg a kormánypárt szavazóinak 63 százaléka válaszolta azt, hogy az árrésstop bevezetése óta olcsóbban tud vásárolni, az ellenzéki szavazóknak csak a 19 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
A kormányzati kommunikáció hatékonyságát jól jelzi, hogy a megkérdezettek 98 százaléka hallott az intézkedésről, apró szépséghiba, hogy kevesebb mint az emberek fele tudta megkülönböztetni a korábbi intézkedéstől, amikor ársapkát vezettek be. A különbség egyébként az, hogy míg az ársapka esetén meghatározták több termék maximális árát, addig az idén márciusban bevezetett árrésstopnál csak a beszerzési és a fogyasztói ár közötti különbséget 10 százalékban maximalizálták, harminc élelmiszer esetében. A legutóbbi kormányinfón pedig már szóba került, hogy tovább bővíthetik az intézkedést, és újabb termékeknek korlátozhatják az árát:
Az árrésstop bevezetése után egyébként a távközlési és a bankszektorban is a szolgáltatási díjak csökkentésére kényszerítette a kormány a vállalatokat, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az utóbbi napokban már arról beszélt, hogy a következő lépés a biztosítások díjainak csökkentése lesz.
