30 árucikknek van hatóságilag korlátozva az ára, köztük van joghurt és a spagetti tészta, a WC-papír, az intimbetét és a gouda sajt is. Horvátországban decemberben 4,5 százalék volt az infláció.
Áprilisban visszatekintő, inflációkövető díjemelést hajt végre a szolgáltató.
A Portfolio körképe szerint kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, sok helyen még a 10 százalékos emelés sem fog teljesülni.
A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.
A legjobb esetben is 0,6 százalékos lehet a 2024-es GDP-növekedés az eredetileg várt 4 százalék helyett – mondta el Nagy Márton, aki arról is beszélt, hogy a családok nagy részének sikerült visszaadni azt, amit elvitt tőlük az infláció.
Ami rossz hírt novemberben még megúsztunk, az decemberre már elért minket: most már nagyon látszik az árakban, hogy milyen gyenge a forint. A friss inflációs szám az elemzők szerint azt a kockázatot is magában hordozza, hogy 2025-ben az eddig vártnál nagyobb lesz az áremelkedés.
4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi év utolsó hónapjában az egy évvel korábbinál, ráadásul egyetlen hónap alatt is nagyot nőttek. Az élelmiszerek drágulása egyre jobban gyorsul, többet kellett fizetni a benzinért is, és már a rezsiszámítás módszertana sem nagyon segít lejjebb vinni az inflációt.
A politikai célból bevezetett ársapka, az adóemelések miatt hatalmas volt az élelmiszerek inflációja az elmúlt években. Ami ráadásul a szegényebb rétegeket fokozottan érinti.
Sok vállalat a profitja csökkentésével próbálja megoldani, hogy ne kelljen túlságosan emelnie az árakat, de a költségeik egyre nőnek és most már aggasztóan nagy áremelkedést várnak 2025 elejére. Úgyhogy az év eleji átárazásokat érdemes figyelni, hogy okosabbak legyünk – mutatta be az MNB.
A Végzet közgazdásza szerint, ha visszafogják Trumpot, akkor 2025-ben túlságosan nagy infláció nélkül is lehet növekedés.
A gyenge forint is hozzájárulhatott ahhoz, hogy december végén már a novemberihez képest is jelentős drágulást láttunk több termék esetében. A tejtermékek ára csaknem másfélszeresére nőtt január óta, a tojás még jobban drágult.
Tavalyhoz képest sokat javult a lakosság inflációérzékelése, de még mindig nagyon sokan érzékelnek „jelentős” áremelkedést.
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni.
Idén csak 0,5 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, de e tekintetben jövőre javulnak a kilátások. Az inflációt viszont emelik a kormány adóemelései és a gyenge forint, a pálya 0,5 százalékponttal csúszott fel, csak 2026-ban lehet meg a 3 százalékos jegybanki cél. A jegybank kész huzamos ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot.
120 ezerről 140 ezerre nő a küszöb, a költségvetésben viszont nem különítettek el elegendő forrást rá. A gyenge gazdasági növekedés miatt elmaradhat a nyugdíjprémium 2025-ben.
A nemzetközi használatú inflációs mutatóban nem, csak a belföldiben jöhet ki az, hogy hónapról hónapra olcsóbbá válik a gáz és az áram, ha többen férnek be a kedvezményes árat biztosító fogyasztási határ alá.
A magyar államtól hamarosan sok százmilliárd forint kamathoz jutó lakossági befektetők számára fel van adva a lecke, hogy mihez kezdjenek a pénzükkel a továbbiakban.
Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
Az élelmiszerárak egy éve nem nőttek annyira nagyot, mint most, drágult a benzin is, így aztán akkora lett a fogyasztói árak növekedése, mint július óta egyszer sem.
Nehéz összehasonlítani az árakat, ha a piaci helyett a kormányzati logika érvényesül – írtuk éveken át, 2024 végére azonban már újra csak a termékek beszerzési ára és a vásárlók fogyasztási szokásai határozták meg, mennyibe kerülnek az élelmiszerek.
