Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
A Babakötvény hozama az inflációt követi kamatprémiummal, így most 20 százalék fölötti hozamot fizet.
Novemberben és decemberben megugrottak a termelői árak, decemberben már 9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar árai 4,5 százalékkal nőttek.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
A kormány és a GVH szerint spórolt vele a lakosság, a kereskedők és az élelmiszergyártók szerint viszont fals összehasonlításokra alkalmas. A vevők pedig, nos, leginkább tudomást sem vesznek az Árfigyelőről. A kormány mindenesetre bővíti a rendszerben szereplő élelmiszerek listáját, így megnéztük, tényleg le tudja-e ezzel törni az újból feléledő élelmiszer-inflációt.
Az emberek több mint fele borúsan tekint 2025-re.
Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai „remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az infláció elleni harcban” – írja a szervezet a közleményében, miután a kormány újabb termékeket vonna be az online árfigyelő rendszerbe.
Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok több mint fele két számjegyű hozamot ért el tavaly, a rekorder 30 százaléknál is többet emelkedett. Még a legkiszámíthatóbb portfóliók is megverték az inflációt.
A lakossági állampapírok hozamfizetése valójában nagyon Rossz Hír, hiszen az Európa-bajnok infláció áll mögötte. Viszont ha az állam nem fizetné a hozamot, az csődeseménynek számítana. És az is Rossz Hír, hogy Orbán Viktor a jelek szerint nem ismeri az Alaptörvényt.
Még több termékkör árainak publikálására köteleznék a nagy kiskereskedelmi láncokat.
Egészséges versenypiac nélkül nincs egészséges megtakarítási struktúra – ad magyarázatot Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég tulajdonosa arra, miért a leggazdagabb egy százalék gyarapszik a leggyorsabban, miközben egyre kevesebbeknek van érdemi megtakarításuk. Interjú.
30 árucikknek van hatóságilag korlátozva az ára, köztük van joghurt és a spagetti tészta, a WC-papír, az intimbetét és a gouda sajt is. Horvátországban decemberben 4,5 százalék volt az infláció.
Áprilisban visszatekintő, inflációkövető díjemelést hajt végre a szolgáltató.
A Portfolio körképe szerint kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, sok helyen még a 10 százalékos emelés sem fog teljesülni.
A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.
A legjobb esetben is 0,6 százalékos lehet a 2024-es GDP-növekedés az eredetileg várt 4 százalék helyett – mondta el Nagy Márton, aki arról is beszélt, hogy a családok nagy részének sikerült visszaadni azt, amit elvitt tőlük az infláció.
Ami rossz hírt novemberben még megúsztunk, az decemberre már elért minket: most már nagyon látszik az árakban, hogy milyen gyenge a forint. A friss inflációs szám az elemzők szerint azt a kockázatot is magában hordozza, hogy 2025-ben az eddig vártnál nagyobb lesz az áremelkedés.
4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi év utolsó hónapjában az egy évvel korábbinál, ráadásul egyetlen hónap alatt is nagyot nőttek. Az élelmiszerek drágulása egyre jobban gyorsul, többet kellett fizetni a benzinért is, és már a rezsiszámítás módszertana sem nagyon segít lejjebb vinni az inflációt.
A politikai célból bevezetett ársapka, az adóemelések miatt hatalmas volt az élelmiszerek inflációja az elmúlt években. Ami ráadásul a szegényebb rétegeket fokozottan érinti.
