A kormány jócskán az inflációt meghaladó mértékben emeli az energia jövedéki adóját
Szabadpiaci, tehát nem lakossági értékesítés esetében 11-23 százalékkal nő az energiatermékek jövedéki adója.
Szabadpiaci, tehát nem lakossági értékesítés esetében 11-23 százalékkal nő az energiatermékek jövedéki adója.
Október óta másodszor csökkentik az alapkamatot a romló gazdasági adatok és az infláció lassulása miatt.
Nagyon távlatinak tűnik az a növekedési ív a gadaságban, amivel a kormányzat érvel, ezzel együtt is kétségtelen, hogy adottak a növekedési kilátások. Az Erste Bank aktuális prognózisa szerint sok, leginkább bizalmi alapú kérdőjel merül fel a gazdaságban, és emiatt összességében a következő években is visszafogottabb növekedést várnak, mint amit a gazdasági kormányzat remél.
Nemcsak alacsonyan kell tartani az inflációt, de az emlékét is ki kell törölni a fejekből. Ezért nem mernek például beruházni a vállalkozások.
A nagy átlagnál sokkal jobban drágulnak azok a termékek, amelyeket jellemzően a gyerekek vesznek – számolta ki a K&H.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
Az elmaradó állami beruházások, a repülőtér megvásárlásának finanszírozása és az autóipar válsága is rontja az ország pénzügyi helyzetét, miközben az infláció tartósan az uniós átlag felett marad. Az Európai Bizottság közzétette negyedéves gazdasági értékelését, amelyben az EU egészéről és valamennyi tagállamról elemzéseket közöl.
3,2 százalékos az infláció, de amikor arról kérdezik az embereket, hogy szerintük mekkora, nagyon sokan mondanak 20 százalék fölötti számokat. Az, hogy az áremelkedés mértékét a valódinál sokkal nagyobbnak hiszik, nem hungarikum, és azért fontos, mert a további pénzügyi döntéseket ez alapján hozzák meg.
A telekommunikáció és az egészségügyi szolgáltatások árai nagyot estek, ami jó hír, de nem várhatjuk, hogy ezután minden hónapban ez lesz. Az pedig majd ezután derül ki, hogy a vártnál kisebb drágulást a gazdaság általános gyengesége magyarázza-e.
Az infláció 3,2 százalékosra gyorsult októberben – adta hírül a KSH. Az élelmiszerárak egyre inkább felfelé tartanak, a szolgáltató szektor még mindig nagyon drágul, az összesített szám azért lehet még mindig viszonylag alacsony, mert a benzin, a használt autó és a KSH sok vitára alapot adó módszertana szerint a vezetékes gáz olcsóbb, mint egy éve volt.
Annyira elszállt a vaj ára Oroszországban, hogy napi gondot okoz a lopása. Ezért sürgősen vajat vásárol az orosz kormány Törökországtól és az Egyesült Arab Emírségektől – írja a Reuters.
Októberben az előző hónaphoz képest majd ötszörösére nőtt azon termékek száma, amelyek kiszerelésének csökkentéséról számoltak be a gyártók. Összementek a Zabfalatok, nápolyik és egy rögös túró is.
Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egy koporsós temetés átlagára már csaknem 450 ezer forint.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
Bár az inflációt a statisztikusok 3 százalékosra mérik, az élelmiszereknél ennél nagyobb drágulást tapasztalhat, aki most boltba megy. Mi is így tettünk, ahogy minden hónap végén.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb globális gazdasági kilátásokat mérő tanulmánya szerint az elmúlt évekhez mérten stabilabb lábakon áll a világgazdaság. Ez nem jelenti, hogy elsősorban a fejlett világot érintő kockázatok ne érintenék fájdalmasan akár Magyarországot is, különösen jövőre.
A nemzetgazdasági miniszter egy semmiféle rangsort megjeleníteni nem kívánó, csak „néhány” országot ábrázoló grafikonra hivatkozva állítja, hogy a magyarok vagyona nőtt a 8. legnagyobb mértékben 2008 óta. Az élen egyébként Törökország áll 17-szeres vagyongyarapodással, a „lista” végén pedig az Arab Emírségek alig 40 százalékos növekedéssel.