Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Amíg 2020-ban 1 248 000 forintból, azaz havonta 104 ezer forintból, tehát fejenként 26 ezer forintból ki tudta hozni az élelmiszer-fogyasztását egy négytagú család, ez az összeg 2024-ben már 2 352 000 forintra emelkedett, azonos mennyiségű fogyasztás mellett. Ami havonta 196 ezer forintot, fejenként pedig 49 ezer forintot jelent.
Tehát egy négytagú család évente 1,1 millió forinttal többet kell, hogy élelmiszerre költsön, majdnem a dupláját, mint négy éve – számolt a statisztikai hivatal által közzétett adatokból Raskó György agrárközgazdász.
„Példátlan az a nagy leszakadás, ami szociális téren történt. Igazából a pandémia alatt és az utána következő időszakban, 2020-tól kezdődően történt egy olyan elmozdulás, amiben a magyar társadalom egy szűk rétege nagyon meggazdagodott, ugyanakkor körülbelül 40 százaléka pedig döbbenetes mértékben elszegényedett” – mondta a szakember a Szeretlek Magyarországnak.
A lakosság egyes rétegeit eltérő módon érintette ez az áremelkedés, de
azok a termékek drágultak legnagyobb mértékben, amelyeket a kis jövedelmű családok fogyasztanak,
a szalonna meg a zsír, vagy éppen a tej, töpörtyű. Ezek mind száz százalék fölött drágultak. A káposzta, azaz az olcsó zöldségek, a burgonya is, majdnem 100%-ban drágult. Az ország szegényebb térségeiben, például Borsod megyében 45 kiló burgonyát eszik meg egy fő egy évben. Budapesten csak tizenötöt.
Raskó szerint az élelmiszerárakat adócsökkentéssel lehetne lejjebb szorítani. Magyarországon kiemelkedően magas az általános forgalmi adó (áfa). Minderre a kormány még rátett egy lapáttal, amikor bevezette a kiskereskedelem büntetőadóját. Először csak 2,6%, de most már 4,5%, és ez a 4,5% is több százmilliárd forint pluszterhet jelent a lakosságnak, ugyanis
a kiskereskedelmi különadót is a magyar vásárló fizeti meg.
Ráadásul emellett pedig még olyan adókat is irracionális mértékben megemelt a kormány, mint a NETA, tehát a népegészségügyi termékadó
„Az élelmiszer-infláció legnagyobb felelőse a kormány, hiszen az ársapkát választások előtt politikai célzattal vezette be. Nagyon jól tudták a szakemberek ebben az ágazatban, hogy a kereskedők majd az ársapkás termékeken keletkezett veszteséget rá fogják terhelni más árucikkekre, és azok ára is emelkedni fog, ami egyébként nem történt volna meg, ha nincs az árbefagyasztás.”
